186963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triazolobenzazepin-származékok előállítására
8 186963 9 vagy R9 és R10 a nitrogénatommal együtt, amelyhez kapcsolódnak, helyettesítetlen vagy helyettesített, 3-8 tagú heterociklikus csoportot (pl. morfolinocsoportot) képeznek] vagy halogénatom, alkil-tio-, aralkil-tio-, N-nitrózó-alkil-amino-, alkoxi- vagy merkaptocsoport sth.] (Ha X”’ merkaptocsoportot jelent, a megfelelő (XIII) általános képletű vegyület esetében a megfelelő tiolaktám imino-tiol-formájáról van szó.) A (XIII) általános képletű vegyületeket a (XII) általános képletű vegyületekből önmagukban ismert módszerekkel állíthatjuk elő [lásd pl. 802.233, 833.249 és 865.653 sz. belga szabadalmi leírás; 3.681.341 sz. Amerikai Egyesült Ä1- lamok-beli szabadalmi leírás; J. Org. Chem. 29, 231 (1964)]. A (XIII) általános képletű vegyület és valamely R3NH-NH2 általános képletű hidrazin (ahol R3 jelentése a fent megadott) reakciójával (XIV) általános képletű vegyületet állítunk elő. A reakciót inert szerves oldószerben végezhetjük el. Reakcióközegként pl. étereket (pl. tetrahidrofuránt, dioxánt, tercier butil-metil-étert, etilén-glikol-dimetilétert stb.), alkoholokat (pl. metanolt, etanolt stb.), acetont, dimetil-formamidot stb. alkalmazhatunk. A reakciót kb. 0 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végezhetjük el, előnyösen szobahőmérsékleten dolgozhatunk. A (III) általános képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (XIV) általános képletű vegyületet valamely reakcióképes szénsav-származékkal reagáltatunk. Reakcióképes szénsav-származékként pl. foszgént, N, N’ -karbonil -d ii midazolt stb. alkalmazhatunk. A reakciót célszerűen inert szerves oldószerben (pl. valamely éterben, mint pl. tetrahidrofuránban, dioxánban, tercier butil-metil-éterben, etilén-glikol-dimetiléterben stb. ; valamely szénhidrogénben pl. benzolban, toluolban stb. ; dimetil-formamidban, acetonitrilben stb.) végezhetjük el. Amennyiben reakcióképes szénsav-származékként foszgént alkalmazunk, előnyösen savmegkötőszer (előnyösen tercier aminok, mint pl. piridin, trietil-amin, kinuklidin stb.) jelenlétében dolgozhatunk. A (II) általános képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (XlVa) általános képletű vegyületet egy R'-COOH általános képletű karbonsav (mely képletben R1 a fenti jelentésű) reakcióképes származékával reagáltatunk. Reakcióképes karbonsav-származékként pl. a megfelelő észtereket, ortoésztereket, anhidrideket, halogenideket stb. alkalmazhatjuk. A felhasznált karbonsav-származék reakcióképességétől függően az alábbi oldószereket alkalmazhatjuk: éterek (pl. tetrahidrofurán, dietiléter, dioxán, etilén-glikol-dimetiléter stb.), alkoholok (pl. metanol, etanol, n-butanol, izopropanol stb.), dimetil-szulfoxid, dimetil-formamid, acetonitril stb. Célszerűen kb. 0 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten dolgozhatunk. A (II) általános képletű vegyületeket oly módon is előállíthatjuk, hogy valamely (XIII) általános képletű vegyületet egy R4CO-NH-NH2 általános képletű vegyülettel reagáltatunk (mely képletben R1 a fenti jelentésű). A reakciót célszerűen inert szerves oldószerben végezhetjük el. Reakcióközegként pl. alkoholokat (pl. metanolt, etanolt, n-butanolt, izopropanolt stb.) alkalmazhatunk. A reakciót szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. A (II) általános képletű vegyületek izolálása — mint már említettük — nem szükséges és egyes esetekben nem is lehetséges. Célszerűen oly módon járhatunk el, hogy a (II) illetve (III) általános képletű vegyületet az előállításánál keletkező reakcióelegyben közvetlenül, izolálás nélkül ciklizáljuk vagy hagyjuk ciklizálódni. A (XII) általános képletű vegyületek önmagában ismert vegyület-csoporthoz tartoznak. E vegyületeket a E-reakciósémán feltüntetett módon állíthatjuk elő. A képletekben R4 és R5 jelentése a fent megadott. A (XV) általános képletű vegyületeknek a megfelelő (XVI) általános képletű vegyületekhez vezető oxidációját oxidálószerekkel (pl. m-klór-perbenzoesavval stb.) inert szerves oldószerben végezhetjük el. Oldószerként pl. halogénezett szénhidrogéneket (pl. metilén-kloridot, kloroformot, 1,2-diklór-etánt stb.) alkalmazhatunk. A reakciót célszerűen kb. 0 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végezhetjük el, í lőnyösen szobahőmérsékleten dolgozhatunk. A (XVI) általános képletű vegyületeket a g) eljárással p nalóg módon alakíthatjuk a (XII) általános képletű vegvüietckké. A kiindulási anyagként felhasznált, X’ helyén brómatoraot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületeket az R* helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek brómozásával állíthatjuk elő. Brómozószerként előnyösen elemi brómot alkalmazhatunk és inert szerves oldószerben, előnyösen savmegkötőszer jelenlétében dolgozhatunk. Inert szerves oldószerként pl. halogénezett szénhidrogéneket (pl. metilén-kloridot, kloroformot, szén-tetrakloridot stb.), alkoholokat (pl. metanolt, etanolt, izopropanolt stb.), étereket (pl. tetrahidrofuránt, dioxánt stb.) alkalmazhat! nk. Savmegkötőszerként előnyösen tercier aminokat (pl. piridint, trietil-amint, kinuklidint stb.) használhatunk. A reakciót előnyösen szobahőmérséklet és kb. 70 °C közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. Az X’ helyén kis szénatomszámú alkoxi-, kis szénatomszámú alkil-tio- vagy aciloxicsoportot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy a megfelelő (IVa) általános képletű vegyületet (mely képletben R4 és R5 jelentése a fent megadott) bázis jelenlétében a megfelelő alkohollal illetve merkaptánnal illetve karbonsavval reagáltatjuk. Bázisként pl. alkálifém-hidroxidokat (mint pl. kálíum-hidi oxidot, nátrium-hidroxidot), alkálifém-karbonátokat (pl. nátrium- vagy kálium-karbonátot), tercier amirokat (pl. trietil-amint) stb. alkalmazhatunk. A megfelelő oldószer és reakcióhőmérséklet megválasztása a szakembernek nem okozhat nehézséget. A kiindulási anyagként felhasznált (V) és (VII) általános képletű vegyületeket a megfelelő (II) általános képletű vegyületekből, az a) eljárással analóg módon és a megfelelő kiindulási anyagok előállítására leírt módszerekkel állíthatjuk elő. Azokat az (V) általános képletű vegyületeket, amelyekben n=l, a (XVII) általános képletű vegyületekből kiindulva állíthatjuk elő (mely képletben R4 és Rs jelentése a fent megadott). A (XVII) általános képletű vegy iletekben levő hidroxilcsoportot önmagukban ismert módon cserélhetjük le a megfelelő kilépő csoportra pl valamely halogénezőszer (pl. tionil-klorid, fosz5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
