186959. lajstromszámú szabadalom • Nincs magyar címe!
2 186959 3 A találmány tárgya eljárás kardánesésze szerelésére, ahol a görgőkből tengelyükre merőlegesen mozgatva görgősort, majd körgyűrű alakzatot alakítunk ki, s az így elrendezett görgőket egyidejűleg az előre bezsírzott kardáncsészébe toljuk. Tárgya továbbá a találmánynak az ezt az eljárást foganatosító berendezés is. A kardáncsapágyak szerelésének lényeges fázisa, a viszonylag nagy darabszámú görgőknek a kardáncsészébe való behelyezése, és ezek helyzetének zsírzással történő rögzítése. A fenti követelményeket kielégítő eljárások, s az ezeket foganatosító berendezések az alábbiakban foglalhatók össze. Az egyik legegyszerűbb eljárás, amikor a görgőket az előzsírzott kardáncscszébe kézzel rakják be. Ennek hátránya, hogy nem termelékeny, nagy az élőmunka igénye és monotonitása miatt igen fárasztó tevékenység. Másik ismert eljárás a görgőberakás olyan mechanizált változata, amikor egy adagoló berendezésből a megfelelő számú görgőt ugyanannyi számú csövön egy közös szerszámba vezetjük össze és juttatjuk a kardáncsészébe. A görgők elborulását egy behelyezett betét gátolja. Ezt az eljárást és berendezést ismerteti a GRUZINOVA L. N.; FEDOTOV X. N. Gördülőcsapágyak szerelési műveleteinek automatizálása című orosz nyelvű tanulmánya. VNIPP kiadványa Moszkva 1961. 171. oldal. Ennek az eljárásnak és berendezésnek hátránya, hogy a sok görgővezető cső miatt fokozottan jelentkezik az elakadásból származó görgőhiányos szerelés, valamint a betét kivételekor fennáll a görgők összeszorulásának veszélye, ezért domborított végű görgők szerelésére nem alkalmas. Az ismert eljárásokkal kapcsolatban megállapítjuk, hogy ezek nem elégítik ki a termelékenységgel és minőséggel szemben támasztott igényeket, valamint nem teszik lehetővé a domborított végű görgők mechanizált szerelését. A találmánnyal megoldandó feladat tehát olyan eljárás és azt egyszerű módon foganatosító berendezés kialakítása, amellyel a szerelési művelet mechanizáltan megfelelő biztonsággal, domborított végű görgők esetében is elvégezhető. A találmány alapja az a felismerés, hogy görgőkből azokat tengelyükre merőlegesen mozgatva görgősor alakítható ki, amelyet megfelelően terelve olyan körgyűrű alakzatot kapunk, amelyben helyzetüket és darabszámúkat tekintve a görgők úgy helyezkednek el, hogy lehetővé teszik egyidejű betolásukkal az előzsírzott kardáncsészébe történő beszerelésüket. A berendezéssel kapcsolatos kitűzött feladat egyszerű megoldásának alapja az a felismerés, hogy a görgőadagolóból vezetőcsövön érkező görgőket betolónyelv segítségével a berakóház hornyában görgősorrá lehet alakítani, majd a görgőket tüske és furat segítségével körgyűrű alakzatba terelve a szerelés egy tolóhüvely segítségével megoldható. Ugyancsak az eljárást foganatosító berendezésre vonatkozik az a felismerés, hogy a berakóegység tüskéjében célszerűen elrendezett csap körül rugó ellenébe elmozdítható reteszelőnyelv a görgők ékelődésmentes vezetését biztosítva, zavarmentes működést eredményez. Mind az eljárásnak, mindpedig a berendezésnek a jelentősége abban van, hogy a segítségükkel olyan mechanizált szerelés valósítható meg, amely termelékeny, megszünteti a fizikai munkát, biztosítja a jobb minőséget és az olcsóbban előállítható, de a célnak ugyanúgy megfelelő, domborított végű görgők szerelésére is alkalmas. A találmány további részleteit egy kiviteli példa kapcsán a csatolt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti kardáncsapágy szerelő berendezés vázlatos felülnézete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés vázlatos elölnézete. Az 1. ábrán a találmány szerinti eljárást foganatosító példaként! berendezés felülnézete, működési vázlata látható. A berendezést 6 görgővel az ü mert elven működő forgótárcsás 15 adagoló látja- ei a 17 vezetőcsövön és a 18 vezetőhüvelyen keresztül. A 6 görgők mozgatására a 10 betolónyelv, az ehhez csatlakoztatott 20 rudazat 14 vezetőtömb, és 21 nyomásrugó szolgál, amely meghajtását a változtatható excentricitású 19 forgótárcsától, a 11 tengelyen csapágyaivá' 12 lengőkaron keresztül kapja. Az 1 házba van rögzítve a 2 tüske, a rajta elmozdítható 16 tolóhüvely. A 16 tolóhüvely mozgását célszerű 22 vezérpálya végzi. Ugyancsak az 1 házra van rögzítve a 7 kardáncsésze tájolására szolgáló 8 prizma, valamint a 9 ütközőlap. A 2. ábrán az előzőekben felsoroltakon kívül a 2 tüskében célszerűen elhelyezett 4 csap, az azon elforduló 3 reteszelőnyelv, s az azt támasztó 5 rugó látható. A találmány szerinti eljárás lépéseit a rajzon bemutatott példakénti berendezés működése kapcsán írjuk le. A szereléshez szükséges 6 görgőket egy folyamatos mííködésű forgótárcsás 15 adagolóberendezés biztosítja. A 15 adagolóból a 6 görgő a 17 csövön, és a 18 vezetőhüvelyen keresztül jut az 1 ház hornyába akkor, amikor a 10 betolónyelvet a 12 lengőkar a 21 rugó ellenébe hátranyomja. A 6 görgő homloka a 9 ütközőlapnak ütközik. A 10 betolónyelv előre mozogva a 6 görgőt előre tolja, miközben a következő görgőt reteszeli. A 10 betolónyelv előre-hátramozogva, így az 1 ház hornyában görgősort hoz létre. Ez a görgősor a horony folytatásaként az 1 ház furata és a 2 tüske által határolt részben is folyamatos marad addig, amíg a furat függőleges szimmetria tengelyén nem jut túl. Innen szabadon esik, amíg a 3 reteszelőnyelvet el nem íri. A rés teljes feltöltődése után a 6 görgők nyomóereje a 3 reteszelőnyelvet az 5 rugó ellenébe elmozdítja ;s kialakul a kívánt görgőszámot tartalmazó körgyűrű, ízeket a görgőket a 16 tolóhüvellyel, amelynek mozgatására a 22 vezérpálya szolgál a 8 prizmával pozícionált 7 kardáncsészébe toljuk. A 16 tolóhüvelyt viszízamozgatva újra automatikusan megindul a görgősor > s ebből a körgyűrű alakzat leírt kialakulása. A berendezés működtető és vezérlő rendszerének isí íertetésétől eltekintünk, mivel az az automatizáltsági f )k meghatározása után, szakember számára közismert módon könnyen kialakítható. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás kardáncsésze szerelésére azzal jellemezve, hogy a görgőkből tengelyükre merőlegesen 5 10 15 20 25 30 35 40 44 50 55 60 2
