186940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfor- és kálium-ionok felvételét elősegítő műtrágya készítmények előállítására
186 940 A találmány tárgya eljárás foszfor- és káliumionok felvételét elősegítő műtrágyakészítmények előállítására. Ismertek olyan eljárások, melyeknél a műtrágyát kovafölddel porozták be vagy a talajra szórták ki a kovaföldet. Ezeknek az eljárásoknak a hátránya, hogy a kovaföld rövid ideig marad a műtrágyán, illetve nem megfelelő a talajjal való érintkezése. Az 1 016 277 számú Német Szövetségi Köztársaságbeli szabadalmi leírásból nyomelemeket tartalmazó, szemcsés, púderbevonattal ellátott műtrágyák előállítása ismerhető meg. Az itt leírt eljárás szerint a műtrágyákat nyomelemeket tartalmazó anyaggal szórják be, ezáltal csökkentik a műtrágya víztartalmát. A szabadalmi leírás szerint mészkőport vagy kovaföldet alkalmaznak, ezeknek nagy része azonban a szállítás és rakodás során lepereg a műtrágyáról, így a műtrágya a célul kitűzött kedvező hatást — azaz a könnyebb felvehetőséget — nem tudja kifejteni. A műtrágyázás hatékonyságát más módszerekkel is próbálták biztosítani, amelyeknek során a trágyázással egyidejűleg szilícium-tartalmú anyagokat is juttattak ki a földekre. Az Agr. Res. J. Kerala 7 , 91 (1969) irodalmi helyen szilikátok szerepét ismertetik rizspalánták tápanyagfelvételénél. A szilícium hatását tőhajtás eresztésénél, virágzásnál és érett szinteken vizsgálják. A cikk'szerint nátrium-szilikátot juttatnak ki a termőföldre. így a szalma nitrogén-, illetve foszfortartalmát növelik. Az eljárás hátránya, hogy a nátrium-szilikátnak a földekre külön történő kivitele rendkívüli költséget jelent. Rizs jelző növénynél kálcium-szilikát hatását is vizsgálták (Agron Trap _30_, (4) 305 (1975)). A kálcium-szilikátot 1,5—3 t/ha mennyiségben juttatják ki a termőföldre, ami rendkívül megemeli a műtrágyázás költségeit. A műtrágyák hatékonyságát homokbuckás földeken úgy próbálják növelni, hogy a műtrágyával együtt kovaföldet juttatnak ki a földre (Sakyu Kenkyu 24, (1) 6 (1977)). Az eredmények alapján a kovaföld adagolása elősegíti a műtrágyáknak a talajban való feloldódását, termésnövekedésről azonban nem számolnak be. Ugyancsak nem érhető el a kovaföldnek ily módon történő alkalmazásával a műtrágyában lévő foszfor- és káliumionok könnyebb felvehetősége. A találmányunk célja az ismert eljárások hátrányainak kiküszöbölése és új, gazdaságos eljárás kidolgozása foszfor- és káliumionok felvételét elősegítő műtrágyakészítmény előállítására, mely műtrágyakészítmény alkalmazásával a terméshozam lényegesen növelhető. Találmányunk lényege, hogy a foszfor- és kálium-műtrágyákat bensőségesen keverjük el a kovafölddel. Az alapos összekeverés révén kiküszöbölhetők az ismert eljárások hátrányai, azaz hogy a kovaföld nem marad megfelelően kötve a műtrágyán. A találmányunk szerinti eljárással a műtrágya és a kovaföld között erős kapcsolat jön létre, ami később a talajon történő alkalmazás során biztosítja a találmányunk szerint kitűzött célt, azaz elősegíti a foszfor- és káliumionok felvételét a növények számára, aminek következtében termésnövekedés is fellép. A kovaföldnek a műtrágyákkal ily módon történő összekeverése eredményeképpen kötődnek meg a foszfor- és káliumionok helyett a szilíciumionok, az agyagásványok, vas-hidr-3 oxidok és alumínium-hidroxidok felületén, így a foszfor- és káliumionok csaknem teljes mértékben a kultúrnövények rendelkezésére állnak. \ növény növekedése és a termés mennyisége szempontjából a műtrágyázásnak igen nagy jelentősége van. Ha a növényeket kémiai analízisnek vetjük alá, akkor megállapíthatjuk, hogy ugyanazok az elemek találhatók bennük, mint a talajban. Egyes elemek létfontosságúak (N, P, K, Mg, Fe, S), más elemek lényegesek, mint mikroelemek (B, Ca, Mn, Mb, Co), ismét más elemek szerepe csekély, vagy vitatott. Természetesen %-os arányuk a különböző növényekben más és más, de még egy növényen belül is változhat, például más a magban és más a szárban. A n’övények megfelelő fejlődésének biztosítása szempontjából lényeges, hogy a létfontosságú elemek megtalálhatók legyenek a talajban. Bá rmennyi elemet is pótolunk, vagy adunk a talajba, az teljesen sohasem felvehető és ezt a műtrágyázásnál figyelembe kell venni. Az eddigi hazai és külföldi kutatások egyértelműen igazolták, hogy a szántóföldekre kiadott foszfor- és kálium-műtrágya igen jelentős része:, 40—60%-a „elveszik” a talajban. Ennek magyarázata, hogy savanyú közegben (pH >6) csökken a felvehető foszfor mennyisége, mivel egyrészt ekkor nő a szabad Al^-ionok koncentrációja az oldatban, s a foszforionok egy része; oldhatatlan alumínium-foszfát formában kicsapódik (i talaj pH-értékétől függőón különböző összetételű alumínium-foszfátok keletkeznek), másrészt az agyagásványok törésfelületén lévő A1 -OH csoportok megkötik a foszforionokat. Erősen meszes, lúgos talajoknál elsősorban az csökkenti a foszfor oldhatóságát, hogy a talajoldat kálciumionjaival oldhatatlan (vagy kevésbé oldható) kálciumfosz fátok keletkeznek. A káliumtartalmú műtrágyák esetében egyes ásványi kolloidok (például agyagásványok) részben kicserélhető, részben nem kicserélhető módon abszorbeálják a káliumionokat. Az illit, vermikulit és a szmektitek viszont szelektíven és erősen kötik a káliumionok egy részét (fixált kálium). A ‘ixáció a rácsrétegek között lévő felületen történik. A montmorillonit kálium-fixációja főként a száradó talajban érvényesül és kisebb, mint a lecsökkent káliumtartalmú illité, vagy a vermikulité. A háromrétegű agyagásványok elnyelik a káliumionckat, miután azok telítődnek, elvesztik duzzadóképességüket és felvehetetienné válik a bennük lévő káliumion a növény számára. A találmány szerint olyan adalékanyagot adunk a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákhoz, amely a lekötödést csaknem teljesen meggátolja úgy, hogy a foszfor és kálium helyett maga kötődik le az agyagásványok és hidroxil-gyökök felületére. A találmányunk szerinti műtrágyáké szítményt úgy állítjuk elő, hogy a nyers kovaföldet legfeljebb 6 mm átmérőjű szitán engedjük át, az így kapott tisztított kovaföld víztartalmát 100—110 °C hőmérsékleten történő szárítással 5—8%-ra csökkentjük, a szárított kovaföldet 40-200 jLI szemcseméretűre őröljük, majd a készítmény összsúlyára számítva 2—20 súly% mennyiségben bekeverjük a foszfor- és/vagy káliumtarralmú műtrágyába. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 3
