186938. lajstromszámú szabadalom • Segédeszköz kolbászáruk műbélbe töltéséhez

186 938 A találmány tárgya segédeszköz kolbászáruk műbélbe töltéséhez. Mint ismeretes, a kolbászárut (például kolbászt, szalá­mit, hurkát) újabban többnyire műbélbe töltik, amely készülhet műanyagból, például cellulózhidrátból, sőt adott esetben a műanyaghoz szálas anyagot is kevernek. A töltés általában úgy történik, hogy a töltőgép töltő­csövére felhúzzák a harmónika-szerűen hajtogatott, azaz „raffolt” műbelet, ennek külső végét lezárják, majd a töltet adagolását a kezelő lábkapcsolóval végzi, miköz­ben a műbelet kézzel igazítja, illetve adagolja. Általában 20 méteres hosszúságú műbél-szakaszokból indulnak ki, amelynek hossza raffolt állapotban kb. 40 cm. A gyakorlatban azt tapasztalták, hogy az ilyen töltés során a kolbászrúd óhatatlanul deformálódik, elhajlik, miközben a műbél könnyen elszakad, vagy kilyukad a nagyobb helyi terhelések következtében. Ez a probléma tovább súlyosbodik, ha a műbelet bizonyos kolbászáruk esetén előzetesen nedvesíteni kell. Az alkalmazott műbe­lek vastagsága általában 0,07 mm, a kolbászrúd átmérője pedig 30—45 mm. A fent említett problémák kiküszöbölését megkísérel­ték már olyan segédeszközzel, amely műanyagú hengeres csőrácsként van kialakítva, és a raffolt műbelet teljes hosszában körülveszi. Ezt tovább tökéletesítették a 4 013 099 sz. USA-beli szabadalmi leírásból megismerhe­tő segédeszközzel, amelynél a burkolatra rugalmas kalib­rált gyűrű van felhúzva, amelyet helyzetében axiális cső­csonkkal ellátott további gyűrű rögzít. Ez az utóbbi gyű­rű úgy van méretezve, hogy egyrészt megvédje a segéd­eszköz végét a károsodásoktól, másrészt rögzítse a bur­kolatot a töltőcsövön töltés közben. Hiányossága a fenti megoldásnak, hogy a burkolat rög­zítéséhez két elemet is alkalmaz, nevezetesen egy körgyű­rű alakú elemet, és egy csőcsonkkal ellátott kalibrált gyűrűt, amelynek radiális irányú nyúlványaival az első­ként említett gyűrű együttműködik. Ez a kialakítás a segédeszköz kezelését meglehetősen körülményessé teszi, továbbá a többszöri felhasználást nehezíti. A fentieken túlmenően mindkét elemnél igen pontos gyártási tűrésről kell gondoskodni, különben a segédeszköznek a töltőcsö­vön való rögzítése nem kielégítő. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszö­bölése, azaz kolbászáruk műbélbe töltéséhez való segéd­eszköz olyan irányú továbbfejlesztése, hogy az egyrészt egyszerűbb szerkezeti kialakítású, könnyebben kezelhe­tő, másrészt olcsóbb és minden további nélkül többször felhasználható legyen. A kitűzött feladat megoldásához a 4 013 099 sz. USA-beli szabadalmi leírás szerinti segédeszközből indul­tunk ki, amelynek a raffolt műbelet körülvevő, hálószerű és alaktartó burkolata, valamint rögzítőegysége van. A rögzítőegységnek a segédeszköz egyik végébe illeszkedő, és befelé nyúló csőcsonkkal rendelkező kalibrált gyűrűje van. A találmány szerint ezt azzal fejlesztettük tovább, hogy a rögzítőegy séget egyetlen befelé nyúló csőcsonk­kal ellátott flexibilis kalibrált gyűrűből alakítottuk ki, amelyet helyezetében maga a visszahajtott burkolat rög­zít a töltőcsövön. Célszerű az olyan kivitel, amelynél a flexibilis kalib­3 rált gyűrű belső palástvége rugalmas rögzítőnyelvekkel va í ellátva, ezek a segédeszköz töltőcsőre felhúzott álla­potában rugalmasan szétfeszítve rögzítik a segédeszközt, ige n megbízhatóan. Előnyösen a kalibrált gyűrű gyűrűalakú peremének külső átmérője legalább akkora, mint a raffolt műbél külső átmérője, hogy ezáltal a kalibrált gyűrű kielégítő védelmet nyújtson a külső hatásokkal szemben. A burkolat visszahajtott része rögzíti a kalibrált gyű­rűt helyzetében, ehhez a burkolatot úgy hajtogatjuk, hogy az először is kívülről burkolja a raffolt műbelet, azután a kalibrált gyűrű külső palástján és központi nyí­lásán átvezetve fedje a kalibrált gyűrű külső homlokolda­lát, és végül, a burkolat külső palástként körülvegye a se­gédszerkezetet. A burkolatot azután a kalibrált gyűrű­vel szembenfekvő végén kapcsolóeszköz segítségével zár­­jul le. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, airelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kivite­li alakját tűntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti segédeszköz perspek­tivikus képe; A 2. ábra az 1. ábrán 2—2 vonal mentén vett met­szet; A 3. ábrán a 2. ábra szerinti megoldást a burkolat visszahajtásának egy közbenső fázisában tűntettük fel; A4, ábra az 1—3. ábra szerinti segédeszközt töltő­csőre felhúzott állapotában metszetben szemlélteti. Az 1. ábrán a találmány szerinti segédeszközt egészé­ben 10 hivatkozási számmal jelöltük. A kolbászáruk mű­bélbe töltésére való 10 segédeszköz részletei jobban lát­hatók a 2. ábrán. Ez a lényegében rétegelt üreges rúdnak tekinthető 10 segédeszköz a raffolt 12 műbelet körülve­vő 14 burkolattal van ellátva. A 14 burkolat a jelen eset­ben hálószerű, alaktartó és önmagában ismert módon műanyagból van kialakítva. A hálószerű kialakítás lehe­tővé teszi, hogy adott esetben a 12 műbelet a 10 segéd­eszközbe behelyezett állapotában is önmagában ismert módon nedvesítsük. \ találmány szerinti 10 segédeszköz rögzítőegység­kért egyetlen flexibilis kalibrált 16 gyűrűvel van ellátva, amelynek az a rendeltetése, hogy a 10 segédeszközt a tök őgép töltőcsövére való felhelyezése után helyzetében rögzítse. \ flexibilis kalibrált 16 gyűrűnek karimaszerű 18 pe­reme van, amelynek külső átmérője úgy van megválaszt­va, hogy az legalább akkora legyen, mint a raffolt 12 mű­bél külső átmérője. A kalibrált és rugalmas 16 gyűrű 18 pereme axiális 20 csőcsonkban folytatódik, amelyet helyzetében a találmány szerint a visszahajtott 14 burko­lat tart meg. Erre azonban alább térünk ki részletesebben. A 20 csőcsonk belső átmérője úgy van megválasztva, ho;;y az a 14 burkolat visszahajtása után a töltőcsövön (4. ábra) szoros illesztéssel üljön. \ 20 csőcsonk palástja a belső végén 22 rögzítőnyel­vekkel van ellátva, amelyek a palástvég axiális felhasításá­val alakíthatók ki. A 22 rögzítőnyelvek külső vége alap­helyzetben csökkentett átmérőjű. Ennek következtében, 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom