186929. lajstromszámú szabadalom • Magbetétes nagytömörségű raffolt burkolat élelmiszerekhez és eljárás előállításához

3 186929 4 A találmány tárgya magbetétes nagytömör­ségű raffolt burkolat élelmiszerekhez és eljárás előállításához. A szabadalmi bejelentés az Amerikai Egyesült Államokban tett 1981. május l-i 261.304 számú, valamint az' 1982. január 13-i 339.250 számú szabadalmi bejelentés továbbfejlesztett kiegészítő bejelentése. Ismeretes, hogy élelmiszerburkolatokat világszerte széles körben alkalmaznak különböző típusú élelmiszeripari termékek előállításánál. Ilyenek pl. a húsipari ter­mékek és más élelmiszergyártmányok, pl. különböző kolbászfélék, sajttekercsek, baromfipástétomok és hasonló termékek. A burkolatokat regenerált cellulózból és más cellulózalapú anyagból gyártják. Különféle típusú és méretű burkolatokat gyártanak a csomagolandó élelmiszerek konk­rét sajátosságai szerint, amely burkolato­kat erősítő anyaggal, vagy anélkül alakíta­nak ki. Az erősítő anyagokkal készült bur­kolatokat rostos burkolatoknak nevezik. Az ilyen típusú burkolatok rostokat, vagy rostszövetet tartalmaznak, amelyek a burko­lat falába vannak beágyazva. Az élelmiszer­gyártmányoknál különösen a feldolgozott húsipari termékeknél közös tulajdonság az, hogy a töltendő anyagot különböző komponen­sek keverékéből állítják elő, amelyet a gyakorlatban kialakult terminológia szerint emulziónak neveznek. Az emulziót megfelelő nyomással töltik be a burkolatba, ahol a töltési nyomás számos technológiai össze­tevő függvénye, hogy burkolattal kialakí­tott termékeket nyerjenek. A burkolattal kialakított élelmiszergyártmányokat köny­­nyebb tárolni és szállítani, jóllehet né­hány speciális esetben pl. a virsliféléknél a gyártás befejezése után a burkolatot a kész termékről lehúzzák. A burkolattal bevont, illetve kialakí­tott élelmiszeripari gyártmányok befoglaló méreteik szerint különböző kategóriákba sorolhatók. Virslinél pl. az élelmiszer­burkolat átmérője viszonylag alacsony, ugyanakkor gyártanak olyan húsipari termé­keket is, amelyeknél az átmérő megközelíti, vagy meghaladja a 200 mm-et. A felsorolt élelmiszeripari gyártmányok burkolatának előállításához igen elterjedten használnak fel cellulóz alapanyagú burkolat szálakat, amelyeknek hossza adott esetben 20-50 m, vagy ennél is több lehet. Ezeket a burkolat szálakat harmonika­­szérűén redőzött, un. raffolt állapotban, továbbá összepréselve hozzák kereskedelmi forgalomba. Az ily módon kialakított burko­latokat, raffolt, tömörített burkolatrudak­­nak nevezik. Szokásos hosszúságuk össze­préselt állapotban mintegy 20-60 cm. A tömörített raffolt burkolatrudak megjele­nése előtt a gyártók az élelmiszerburkola­tokat szalagformájában, meghatározott hosz­­szűságúra előre felvágva szállították. A burkolatok továbbfejlesztésének egyik mérföldköve a rostos erősítőanyagok fel­­használásával jellemezhető műszaki fejlesz­tési periódus. A burkolatok kialakítására vonatkozóan számos ésszerű elgondolást valósítottak neg, mint amilyen pl. a raffolt, tömörített burkolatrudak megjelenése. Ennek a termék­családnak számos előnye - viszonylag kis tárolási helyszükséglet, könnyű technoló­giai kezelhetőség - számos hátránya is meg­­nutatkozott. Nevezetesen továbbra is fent­­maradt az a hiányosság, hogy a burkolat szálakat közvetlenül a felhasználás előtt áztatással kellett nedvesíteni. Egyidejűleg felmerült az a probléma, hogy a nedvesítés­nél a burkolat szál nedvességtartalmát nehéz volt a legelőnyösebben beszabályozni. A megfelelő nedvességtartalomtól történő kétféle irányú eltérés esetén ugyanis a következő hiányosságok léphetnek fel a tér­nék jellemzőinél - illetve a termék fel­­használása folyamán - előfordulhat, hogy I burkolat szál legelőnyösebb nedvesség­­tartalmánál magasabb, vagy alacsonyabb nedvességtartalom lép fel. A magasabb nedvességtartalom egyebek között a feldolgozási eljárás folyamán viszonylag vékonyabb, illetve alacsonyabb szilárdságú burkolat szálat - a termék kiöblösödését - eredményezheti, míg az alacsony nedvességtartalnú, száraz burkolat szál esetén könnyebben előfordulhat a tér­nék kiszakadása. Az ismert megoldások további hiányos­sága, hogy a raffolt, tömörített burkolat­­’udak alkalmazásánál bizonyos, a közvetlen 'felhasználás előtti hosszabb tárolási idő­tartam esetén a raffolt, tömörített burko­­latrúd belső átmérője a fellépő sugárirányú erők hatására csökken és ily módon a fel­dolgozásnál a töltendő termék előállításá­hoz csupán kisebb átmérőjű töltőcső hasz­nálható fel. A kisebb átmérőjű töltőcső olyan hiá­nyosságot jelent, amely részben a feldolgo­zási eljárásnál, részben a termék kialakí­tásánál jelent nehézséget. Konkrétan az alacsonyabb töltőcső keresztmetszeti érték 'ami a kisebb töltőcső átmérő függvénye) viszonylag magasabb töltési nyomást tesz szükségessé, amely töltésnél a fentemlített emulzió (töltőanyag) különböző fajsúlyú részeinek pl. zsírok, víz és magasabb kon­­zisztenciájú tömör részek különválását eredményezi és a termék esztétikai hiányos­ságaként jelenik meg, alkalmanként a burko­lat felszakadásához vezethet. Kézenfekvő továbbá, hogy a magasabb töltésű nyomás egyúttal bonyolultabb szerkezeti kialakí­tás, illetve magasabb energiaszükségletet jelent a feldolgozás folyamán. Az ismert konstrukciójú raffolt, tömö­rített burkolatrudak további hiányossága, hogy viszonylag alacsony a cellulóz alap­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom