186922. lajstromszámú szabadalom • N-alkil-0-pirazol-4-il- karbamidsav- észtereket tartalmazó kártevőirtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
15 186922 16 vizsgálati állat elpusztult; 0 %, ha ugyanannyi vizsgálati állat maradt életben, mint a kezeletlen kontrolinál. Ebben a vizsgálatban például a 2., 4. és 5. példa szerint előállított hatóanyagok mutatnak lényegesen jobb hatást, mint a technika állása szerint ismert vegyületek. C táblázat A hatóanyag Pusztulás 5 ppm hatóanyagpéldaszáma koncentráció mellett (%) (A) képletű vegyület (ismert) 0 2. 100 4. 100 5. 100 D példa határkoncentráció és gyökérszisztemikus hatás vizsgálata vizsgálati állat: Phaedon cochleariae lárvák oldószer: 3 súlyrész aceton emulgeátor: 1 súlyrész alkil-aril-poliglikol-éter A célnak megfelelő hatóanyagkészítmény előállításához 1 súlyrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott mennyiségű emulgeátorral és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A hatóanyagkészítményt alaposan elkeverjük a talajjal. Itt a hatóanyag koncentrációja gyakorlatilag semmi szerepet nem játszik, a döntő a talaj felületegységére jutott hatóanyagmennyiség, melyet ppm-ben (mg/1) adunk meg. A kezelt talajt edényekbe töltjük és káposztával (Brassica oleracea) beültetjük. így a hatóanyagot a növény gyökerei veszik fel a talajból és juttatják el a levelekhez. A gyökérszisztemikus hatás bizonyításához 7 nap elteltével kizárólag a növény leveleit telepítjük be a fent nevezett vizsgálati állatokkal. További két nap elteltével mérjük a hatóanyag százalékos hatását az élő és az elpusztult állatok megszámolásával. A hatóanyag gyökérszisztemikus hatása a pusztulási számból vezethető le. A hatás 100 %, ha minden vizsgálati állat elpusztult; 0 %, ha ugyanannyi vizsgálati állat maradt életben, mint a kezeletlen kontrolinál. Ebben a vizsgálatban például az 1., 2., 4. és 5. példa szerint előállított hatóanyagok mutatnak lényegesen jobb hatást, mint a technika állása szerint ismert vegyületek. D táblázat A hatóanyag Pusztulás 5 ppm hatóanyagpéldaszáma koncentráció mellett (%) (A) képletű vegyület (ismert) 0 1. 100 2. 100 4. 100 5. 100 E példa határkoncentráció vizsgálata nerr.atódákkal vizsgálati állat: Meloidogyne incognita oldószer: 3 súlyrész aceton emulgeátor: 1 súlyrész alkil-aril-poliglikol-éter A célnak megfelelő hatóanyagkészítmény előállításához 1 súlyrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott mennyiségű emulgeátorral és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A hatóanyagkészítményt alaposan elkeverjük a talajjal. Itt a hatóanyag koncentrációja gyakorlatilag semmi szerepet nem játszik, a döntő a talaj felületegységére jutott hatóanyagmennyiség, melyet ppm-ben (mg/1) adunk meg. A kezelt talajt edényekbe töltjük, beültetjük salátával és az edényeket 27 °C hőmérsékletű üvegházban tartjuk. Négy hét elteltével vizsgáljuk a salátagyökerek nematódafertőzését (gyökérgubacs) és mérjük a hatóanyag százalékos hatását. A hatás 100 %, ha a gyökerek fertőzésmentesek; és 0 %, ha a fertőzés mértéke azonos a kezeletlen, de azonos módon fertőzött kontrollal . Ebben a vizsgálatban például a 2. és 4. példa szerint előállított hatóanyagok mutatnak lényegesen jobb hatást, mint a technika állása szerint ismert vegyületek. E táblázat A hatóanyag Pusztulás 5 ppm hatóanyagpéldaszáma koncentráció mellett {%) * 1 (A) képletű vegyület (ismert) 0 2. 100 4. 100 Készitményelőállítási példák 1. Porzószer A célnak megfelelő hatóanyagkészítmény előállításához 0,5 súlyrész 2. példa szerinti hatóanyagot 99,5 súlyrész természetes 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
