186921. lajstromszámú szabadalom • Irodai korrekciós szer
3 186921 4 A találmány tárgya korrekciós szer, jelek, rajzok elfedésére; mely egy vagy több fedőpigment, kötőanyag és megfelelő védőkolloid - előnyösen cellulóz alapú védőkolloid - diszperzióját tartalmazza. A találmány leírásában jeleken teljesen általánosan a hibásan gépelt betűk, szavak vagy mondatok értendők. A találmány szerinti korrekciós szer alkalmas tintával, golyóstollal készült kéziratok, vagy nyomtatott jelek lefedésére is. A lefedett részre később a korrigált jelek tollal, golyóstollal vagy írógéppel ismét felvihetők . Ismeretes, hogy korábban a hibásan felvitt jeleket mechanikus úton, kaparással, vagy radírozással távolították el. Ez sok időt igénylő módszer, mely a papírlap sérüléséhez, elvékonyodásához vezet. Időközben úgynevezett nyomásérzékeny korrekciós lapokat fejlesztettek ki, amelyek hordozó fólián fedőréteget tartalmaznak. Ez a fedőréteg azonban porlásra, kenésre hajlamos, ami az írógép és a kéz nemkívánatos szennyeződéséhez vezet. Manapság legelterjedtebbek a korrekciós folyadékok (festékek), ezek közül a régebbiek szerves oldószert tartalmaznak, melyben valamilyen oldott kötőanyag polimer és diszpergált fedőpigmentek vannak. A szerves oldószert tartalmazó kompozíciók bár rendkívül jó száradási tulajdonságokkal rendelkeznek (kis száradási idő), hátrányuk, hogy velük a hígító oldószert is együtt kell csomagolni. A nem gyúlékony oldószert tartalmazó kompozícióknál általában klórozott oldószereket használnak, amelyek további hátránya, hogy környezetvédelmi szempontból nem veszélytelen anyagok. Ugyancsak hátrány, hogy ezek a készítmények viszonylag gyorsan beszáradnak, gyakran hígítani kell őket. Szerves oldószert tartalmazó megoldásra vonatkozik például a 2 823 381 sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságrahozatali irat, mely olyan készítményt ismertet, ahol a kötőanyag cellulózéter, pigmentként titán-dioxidot használnak, a találmány lényege pedig az, hogy a szerves oldószer metil-kloroform és perklór-etilén elegye. Újabban ismertek vizes alapú korrekciós festékek is, ezek oldószere víz, melyben vízoldható polimer kötőanyagot, vagy vízben oldhatatlan polimert és pigmentet diszpergálnak. A nagy víztartalom miatt azonban az ilyen típusú szerek túl lassan száradnak és a festékpigment kiülepszik (sok esetben a kötőanyag is kiválik, ami un. "pogácsosodást" okoz), nehezen rázhatok fel, illetve hígíthatok vízzel. Ezek előnye a szerves oldószert tartalmazó készítményekkel szemben, hogy teljesen veszélytelenek (hiszen csupán vizet tartalmaznak oldószerként), másrészt olcsóbbak. A találmány célkitűzése, hogy megfelelően megválasztott kötőanyaggal és oldószereleggyel olyan korrekciós szert készítsünk, mely az előbbiekben említett hátrányokat nem mutatja. Azt találtuk, hogy a legalkalmasabb kötőanyag a 80-90 % mennyiségben akrilsavat, fönnmaradó részben pedig metakrilátot tartalmazó kopolimert, oldószerként pedig rövidszénláncú alkohol, célszerűen izopropanol és víz 1:3-1:8 arányú elegye. A fenti kötőanyag és oldószer kombináció egy olyan speciális, összetett rendszert eredményez, amelynél a kötőanyag kb. 1/5 része ionogén, 4/5 része pedig diszperzió formában van jelen, így a készítmény enyhén t'ixotrop és az ionogén fázis mintegy stabilizáló szerként is funkcionál. Ennél a speciális oldószer rendszernél azt tapasztaltuk, továbbá, hogy a párolgás sebessége a víztartalom csökkentésével megnövelhető, az alkalmazott alkohol hatására a polimer kötőanyag nem válik homogénné (a polimer oldódása miatt nem "törik" meg) és lehetővé teszi nagy pigmenttartalom esetén is kisvés zkozitású diszperziók készítését. Az á .tálunk használt akrilát metakrilát kopolv.mer alapú kötőanyag céljára például a Neo Cryl BT 20 kereskedelmi néven forgalmazott termék megfelelt. Ennek metakrilát tartalma 15 %. A találmány szerinti, hígfolyós, kis v; szkozitású korrekciós szer egészen vékony rétegben vihető fel a papírra, így a száradési idő lényegesen lerövidül. Vékony rétegben felvitt korrekciós szer víztartalmának jelentős részét a papír képes felsrívni, így a száradás meggyorsul. A kisvjszkozitású polimer szuszpenzió lehetővé teszi nagy pigmenttartalmú szerek (40-45 s% TiOj tartalommal) előállítását, amelyek vékony rétegben is tökéletes fedést biztosítanak. Az adott ionogén típusú kopolimer alkalmazásával a kötőanyag kiülepedése nem következik be, mivel ezek a kopolimer molekulák mintegy a vizes és a szerves (polimer) fázis között vannak, így nincs szükség a polimer szuszpenzió stabilizálására sem. A találmány szerinti készítményben alkalmazott kötőanyag a párolgást elősegítő alkoholt (izopropanolt). jól tűri, ilyen vizes-alkoholos közegben is nagymennyiségű pigmentanyag diszpergálását és stabilizálását teszi lehetővé. Hosszabb tárolás során (3-4 hónap) a kötőanyaggal stabilizált pigment nem ülepszik ki, hanem gél formájában stabil marad. A tixotropiát mutató anyag felrázás után tökéletesen homogén és hígfolyós lesz, egyáltalán nem képződik sem a kötőanyagból, sem pedig a pigmentből az edény alján "pogácsa", ami a szer rendeltetésszerű használatát kedvezőtlenül befolyásolná (nem hígítható vízzel, az ecsetet befogja a kiülepedett anyag). A víz/izopropiLalkohol alapú oldószer a jel festékét nem oldja fel - miután az alkohol csupán 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
