186899. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés homlokfogaskeréknek forgó szerszámmal való megmunkálására
I 186 »99 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés homlokfogaskeréknek forgó szerszámmal való megmunkálására, amelynél a szerszám a munkadarabbal kapcsolódásba hozható és a szerszám a szükséges, gyártási tengelytávolság elérésekor a munkadarab egyik homlokoldalától a másik homlokoldaláig fekszik a munkadarabhoz, valamint a fordulatszámok viszonya a munkadarab és szerszám fogszámainak viszonyából eredő alapfordulatszámviszonynak felel meg. A hengeres homlokfogaskerekek hántolás, kö-szörülés és dörzsköszörülés révén való folyamatos megmunkálására ismert eljárásoknál a munkadarabot egy globoídhoz vagy hiperboloidhoz hasonlóan formált, forgatott hántoló vagy dörzsköszörülő szerszámmal úgy hozzák kapcsolódásba, hogy a szerszám és munkadarab közötti, sugárirányú előíoló mozgás során a munkadarabon a kívánt foggeometriát kapják akkor, amikor a szerszám és munkadarab egymásra keresztirányú tengelyeinek m volsága a végértéket, illetve az előírt tengelytávolf 'got elérte, amelynek a szerszám profilalakjai és a készre munkált munkadarab profilalakjai megfelelnek. Például a szintén ismert, hengeres köszörűcsigával végzett, folyamatos fogaskerék-lefejtőköszörüléssel szemben ezeknek az eljárásoknak előnyös tulajdonsága, hogy a kívánt munkadarab-geometriát a szerszám és munkadarab közötti egyetlen mozgás, az úgynevezett merülő előtolás révén lehet elérni, mert a szerszám és műnk dada rab közötti kapcsolóvonal az előírt tengelytávolság elérésekor az egész munkadarab szélességén elnyúlik, és mert a nagy szerszámkapcsolóhossz következtében nagy anyageltávolitási teljesítmény érhető el. Mivel ekkor nincs szükség járulékos tengelyirányú megmunkálási előtolásra, az eljárás nagyon gazdaságos. Egy, az előzőhöz hasonló eljárás tűnik ki a 2 516 059 számú német szövetségi köztársaságbeli vabadairni leírásból, amelynek tárgya olyan forgó szerszám, amely egyenes vagy ferde fogazású homlok fogaskerekek fogazatának előállítására vagy megmunkálására, főként köszörülésére használható. Ismert, hogy à fogazási technológiában nem tesznek különbséget a fogaskerék és csiga között. A csiga lényegében - műszaki értelemben - egy ; ' de fogazású fogaskeréknek tekinthető, amelynek /ehet kevés, akár egy fogszáma is. Ilyen értelemben a szerszám lehet csiga, vagy lehet fogaskerék is, amelyek lehetnek kívül és/vagy belül fogazottak. A megmunkálás lehet forgácsoló, csiszoló vagy alakító is. A köszörüléssel végzett megmunkálásnál, amelynél csak egy sugárirányú előtoló mozgás van, előfeltétel a szerszám fogazatának munkadarab fogazatával való átfedése, azaz a közös fogkapcsolódásnak a munkadarab egyik homlokoldalától a másik homlokoldaláig kell érni és a szerszámnak hiperboloidhoz vagy globoidhoz hasonló alakúnak kell lenni. A szerszámnak - ebben az esetben a köszörűcsígának - kerületi irányban olyan profilúnak kell lenni, hogy ez a szükséges gyártási tengelytávolság elérésekor a munkadarab fogaival kifogástalanul kapcsolódjon. Fogprofil-helyesbítéseknél a szerszámot minden esetben ezzel a helyesbítéssel, például fej- és lábvisszamunkáláshoz, valamint a fogak hosszirányú domborúságának lemunkálásához szükséges helyesbítésekkel kell kiképezni. A munkadarabnak ismert eljárás szerint tiszta beszúrással való megmunkálásánál különböző hátrányosjelenségek mutatkoznak. A munka megkezdéséhez a munkadarabnak többé-kevésbé nagy megmunkálási ráhagyása van, azaz eltérés van a tényleges munkadarabalak és a között az alak között, amellyel a munkadarab a „merülő” megmunkálás végén rendelkezik és amelyre a szerszámprofil le van munkálva. A szerszámprofil és munkadarabprofil közötti eltérés akkor tűnik el, amikor a munkadarab megmunkálási ráhagyásána k lemunkálása, azaz a megmunkálási folyamat befejeződik. A szerszámprofi! és munkadarabprofil közötti eltérésnek az a következménye, hogy a megmunkálás kezdetén - a munkadarab megmunkálási ráhagyásának nagyságától függően - nagyon kedvezőtlenek a kapcsolódási viszonyok, a kapcsolódások nem szimmetrikus, pontszerű kapcsolódásokból állnak, amelyek lehetetlenné teszik a termelékeny anyageltávolítást, lemunkálást. Ebből következik, hogy ez az eljárás csak olyan munkadaraboknál lehet előnyösebb más eljárásoknál, amelyeknél aránylag kicsi a megmunkálási ráhagyás, amihez viszont nagy pontosságú előmunkálásra, nagyoló megmunkálásra van szükség. Gyors előtolásnál az egyenlőtlen anyagleválasztás nemkívánatos beégések, köszörülési foltok kialakulásához vezet. Ilyen beégések főként akkor keletkeznek, amikor bemerülés, egymásba kapcsolódás közben a szerszám és munkadarab között nem jön létre megfelelő hülés, mert a szerszám fogai a munkadarab fogárkai t teljesen kitöltik és a hűtőközeg számára nincs hely. A találmány feladata olyan eljárás létrehozása, amelynél a fölsorolt hátrányos tulajdonságok ki vannak küszöbölve. A munkadarab megmunkálását úgy kell tudni elvégezni, hogy még aránylag nagy megmunkálási .ráhagyásnál is vonalszerű kapcsolódás jöjjön létre a szerszám és a munkadarab között és ezáltal a megmunkálási művelet teljes tartama alatt optimális forgácsleválasztás legyen elérhető. Ezenkívül meg kell javítani a szerszám és munkadarab közötti híílési lehetőségeket. A találmány a kitűzött feladatot olyan eljárás létrehozása révén oldja meg, amelynek lényegét az 1, igénypont jellemző része határozza meg. A találmány tárgyát képezi az eljárás foganatosítására, végzésére szolgáló olyan berendezés létrehozása is, amelynek lényegét a 17. igénypont jellemző része határozza meg. A találmány szerinti eljárást és berendezést részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a leírás bevezető részében ismertetett, ismert merülő, egymásba hatoló eljárásnál a homlokfogaskerék és a köszörücsiga közötti kapcsolódási viszonyokat szemléltető vázlatos oldalnézet. A 2. ábra a találmány szerinti eljárásnál a kap-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
