186897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-merkapto-etil-amin-hidrogén-halogenidek előállítására
A találmány 2-merkapto-etil-amin-hidrohalogenidek előállítására vonatkozik. A találmány szerinti eljárás során 2-merkapto-etil-amin-hidrogénhalogenidet 2-merkapto-tiazolinok viz jelenlétében 2-halogén-etil-amin-hidrogénhalogenidekkeI való reagáltatása útján állítunk elő. A 2-merkapto-etil-amin-hidrogénhalogenidek nagyon hasznos vegyületek mint különféle kiindulási anyagok gyógyszerek előállításához, mint közbülső termékek fodrászati kozmetikumok előállításához, valamint mint sugárzásvédő anyagok. A 2-merkapto-etil-amin-hidrogénhalogenidek előállítására szolgáló ismert eljárások közé a következő eljárások tartoznak: (A) Egy alkilén-imin reakciója hídrogénszulfid nagy feleslegben vett alkoholos oldatával hűtés közben (Ann., 566. 210 (1950) és J. Chem. Soc., 1944. 5). (B) Egy alkilén-imin reakciója egy dialkil-ketonnal, ezt követően pedig a reakciótermék kezelése mdrogén-szulfiddal, majd egy hidrohalogénsavval (Bull. Soc. Chim. Fr„ 1964. 2493; Ann. 566. 210 (1950), valamint a 29444/1975 és 41569/1979 számú japán közrebocsátási iratok). (C) Oxazolin reakciója hidrogén-szulfiddal, majd a termék vizes sósavval történő hidrolizálása (128509/1979 számú japán közrebocsátási irat és 4086 274 számú amerikai szabadalmi leírás). (D) Egy amir.o-alkil-kénsavészter reakciója hidrogén-szulfiddal és egy alkáli-poliszulfiddal (melyet alkáli-hidrogén-szulfid és kén reakciójával állítottak elő), majd ezután a tennék sósavas kezelése (11506/1980 számú japán közrebocsátási irat). (E) A 2-merkapto-tiazoIin hidrolízise sósavval vagy hidrogén-bromiddal [J. Org.Chem., 25. 869 (1960) és Bér., 31, 2832 (1898)]. Ezeknél az eljárásoknál azonban az alábbi problémák jelentkeznek az iparban történő felhasználás során: Az (A)-(C) eljárások karcinogén, vagyis rákkeltő alkilén-imineket vagy mérgező hidrogén-szulfid gázt használnak kiindulási anyagokként. A (D) eljárás kedvezőbb, mint az (A)-(C) eljárások, mert nem igényli magának a hidrogén-szulfid gáznak a kezelését, minthogy a gáz fejlődése magában a reakcióelegyben megy végbe. Minthogy azonban a reakciót alkalikus körülmények között hajtják végre, bisz-(2-amino-etil)-szuifidok és bisz-(2-amínoetil)-diszulfidok (a 2-merkapto-etil-aminok oxidált dimerjei, triviális nevükön cisztaminok) képződnek mint melléktermékek, amelyeket nehéz elkülöníteni a 2-merkapto-etil-aminok tisztaságát és kitermelését. Az (E) eljárás szerint mérgező hidrogén-szulfid gáz képződik mint melléktermék, a kiindulási anyagokkal ekvivalens mennyiségben. A találmány tárgya olyan eljárás nagytisztaságú 2-merkapto-etil-amin-hidrogénhalogenidek előállítására, mely eljárás biztonságosabb és kisebb költségű. A találmány szerinti eljárással tehát a (III) általános képletü 2-merkapto-etil-amin-hidrogénhalogenidek állíthatók elő. A képletben R,, R2, R3 és R4 azonosak vagy különbözőek, és mindegyik jelenthet hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot, és X jelentése halogénatom. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy valamely (I) általános képletű 2-merkapto-tiazolint - a képletben R,, R2, R3 és R4 jelentése a fenti - valamely (II) általános képletű 2-halogén-etil-amin-hidrohalogeniddeI - a képletben R,, R2, R3 és R4, valamint X jelentése a fenti - reagáltatunk víz jelenlétében. A találmány szerinti eljárás végrehajtható egy lépésben az A reakcióvázlat szerint, vagy pedig két lépésben a B és a G reakcióvázlat szerint, a (IV) általános képletű S,S'-bisz(2-amino-etil)-ditiokarbonát-származékok mint köztitermékek felhasználásával. A találmány szerinti eljárással nagyon biztonságosan állíthatók elő 2-merkapto-etil-aminok, mert a kiindulási anyagoknak nagyon kicsi a toxieitásuk és a találmány szerinti reakciókban lényegében nem fejlődnek mérgező gázok. Ugyanakkor, minthogy a találmány szerinti eljárást savas közegben hajtjuk végre, olyan melléktermékek, mint a bisz(2-amino-etil)-szulfidok és bisz-(2-amino-etil)diszulfidok nem képződnek, és így nagyon tiszta 2-merkapto-etil-aminokat nyerhetünk. A kiindulási anyagként használt (I) .általános képletü 2-merkapto-tiazolinokat könnyen előállíthatjuk ismert módszerekkel, például (1) egy 2-amino-alkanol kénsavészterének és a viszonylag könynyen kezelhető szémdiszulfidnak egy bázis jelenlétében történő reakciójával (J. Chem. Soc., 1976, 1373. oldal), (2) egy 2-amino-alkanol és kétszeres mennyiségű szén-díszulfid bázis jelenlétében történő reakciójával [Chemical Abstracts, 53. 9045e (1959)] vagy (3) egy 2-halogén-alkil-amin és széndiszulfid bázis jelenlétében történő reakciójával (2 251459 számú amerikai szabadalmi leírás). Az (1) általános képlettel jelölt vegyületek jellemző példái közé tartoznak a 2-merkapto-tiazolin, a 4 metil-2-merkapto-tiazolin, a 4,4-dimetil-2- merkapto-tiazolin, az 5,5-dimetil-2-merkaptotiazolin, az 5-etil-2-merkapto-tiazo!in, a 4,5-dimetÜ-2-merkapto-tiazolin, a 4,4,5-trimetil-2-merkapto-tiazolin, a 4,4,5,5-tetrametil-2-merkapto-tiazolin, a 4-propil-2-merkapto-tiazolin, 4-etil-2- merkapto-tiazolin, az 5-propil-2-merkapto-tiazolin és az 5-metil-2-merkapto-tiazolin. A (II) általános képlettel jelölt 2-halogén-etilamin-hidrohalogenidek jellemző példái közé tartoznak a következő vegyületek: a 2-halogén-etilaminok, az l-metiI-2-halogén-etil-aminok, az 1,1- dimetil-2-halogén-etil-aminok, a 2,2-dimetil-2- halogén-etil-aminok, a 2-etiI-2-halogén-etilaminok, az l,2-dimetil-2-halogén-etil-aminok, az l,l,2-trimetil-2-halogén-etil-aminok, az 1,1,2,2-tetrametil-2-halogén-etil-aminok, az l-propil-2-haiogén-etil-aminok, az l-etil-2-halogén-etil-aminok, a 2-propii-2-halogén-etil-aminok, a 2-propil-2-halogén-etil-aminok és a 2-metil-2-halogén-etil-aminok hidrohalogenidjei. Ezekben a vegyületekben a halogénatom előnyösen klór-, bróm- vagy jódatom. A (II) képlet szerinti vegyületek ismert módszerekkel könnyen előállíthatok, például (1) egy hidrohaiogénsav és egy 2-amino-alkanol reakciójával, vagy 12) tionil-klorid és egy 2-amino-aikanoi reakciójával - (1701215 számú NSZK-beli közrebocsátási irat). A találmány szerinti eljárás során a 2-merkapto-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
