186859. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gázkiszorításos kőolajkitermelés elárasztási hatásfokának javítására

1 186859 2 A későbbiekben részletesen tárgyalt lineáris rendszereknél a gázelárasztás területi hatásfoka szintén úgy növelhető, hogy minden második besaj­toló kutat ideiglenesen a gázáttörésig termeltetjük, majd ezekbe a kutakba is gázt sajtolunk be. A line­áris rendszereknél azonban több szabályozási lehe­tőségünk is van. Ezért itt a találmány szerinti eljá­rás értelmében a tervezett és a rendelkezésre álló kutak funkcióit úgy módosítjuk, hogy az elárasztás területi hatásfoka a legkedvezőbb legyen. A találmány szerinti eljárás alaposabb megvilá­gítására szolgál az 1-6. ábra. Az 1. ábra egy lineáris rendszerben végzett művelés vertikális metszete. A 2. ábra egyenes lineáris rendszerben végzett mű­velést szemléltet. A 3. ábra eltolt lineáris rendszerben történő műve­lést mutat be. A 4. ábrán szabályos négypontos rendszerben tör­ténő művelés látható. Az 5. ábra ötpontos rendszerben végzett művelést szemléltet. A 6. ábra kilencpontos rendszerben történő műve­lést mutat be. A 2-6. ábrán az alábbi jelöléseket alkalmazzuk: V besajtoló kút 0 termelő kút t vagy l besajtolás Î 1 termelés A területi elárasztás hatásfokának javítása mel­lett a találmány megoldást biztosít az elárasztás vertikális hatásfokának javítására, a végső kihoza­tal ezúton történő növelésére is. Ennek lényege könnyen megérthető egy lineáris rendszerben vég­zett művelés vertikális metszetén, amint az az 1. ábrán látható. A gázbesajtolás a metszet B besajto­ló kútján keresztül kezdődik, A besajtolással egy időben a T termelő kúton termelési tevékenységet folytatunk. A B besajtoló kútba a gázbesajtolást gázáttörésig folytatjuk. A gázáttörés pillanatában a besajtolt gáz a metszetnek az 1. ábrán feltüntetett hányadát árasztja el (1 terület). Ha a hagyományos művelési technológiától eltérünk, és a találmány szerint a T termelő kútba gázt sajtolunk be, míg a B kutat termeltetjük, az oldott gáztartalom 2-6- szorosának másodszori elérése után a gázelárasztás vertikális hatásfoka a 2 területtel bővül. Ezt köve­tően megkezdjük a B kútba a víz besajtolását. A találmány szerinti eljárás alkalmazása jelentő­sen növeli a vertikális elárasztás hatásfokát. Met­szetszimulációs számításaink eredménye szerint li­neáris rendszerben az elárasztás vertikális hatásfo­ka mintegy 1,4-szeresére növekedhet. Ez azt jelenti, hogy a vertikális elárasztás hatásfoka egy szokvá­nyos 40%-os értékről 56%-ra növelhető. Az elárasztás vertikális hatásfokát növelő, talál­mány szerinti eljárás tetszés szerinti kútrendszerek esetén alkalmazható. A találmány szerinti eljárás intézkedései biztosítják mind az elárasztás vertiká­lis hatásfokának, mind pedig a területi elárasztás hatásfokának növelését. Ötpontos rendszerek ese­tén például a következőképpen járhatunk el: Elvégezzük a területi elárasztás hatásfokának növelésére irányuló besajtolásokat és termeléseket, amelyek a besajtolásra tervezett kutakra vonatkoz­nak. Ezt követően minden besajtoló kútba gázt sajtolunk be, a termelő kút egyidejű termeltetése mellett, gázáttörésig. A gázáttörés után a gázbesaj­­tolást a termelő kútba helyezzük át, miközben a besajtoló kutak termelő kútként üzemelnek. A gáz­­besajtolást addig folytatjuk, amíg a termelő kút­ként üzemelő kutak gáz-olaj viszonya az oldott gáztartalom 2-6-szorosát ismételten el nem éri. A nyomásfelemelésnél a gázt a besajtolásra terve­zett kutakba sajtoljuk be. A nyomásnövelés időtar­tama alatt a termelő kút zárt állapotban van. A nyomásnövelést a víz besajtolása követi. A területi és vertikális elárasztás hatásfokának javítására kidolgozott találmány szerinti eljárás komplex alkalmazása a gázbesajtoláson alapuló harmadlagos módszerek eredményességét számot­tevően növelheti, esetenként meg is kétszerezheti. A találmányt az alábbi példákkal részletesen is­mertetjük: 1. példa Lineáris rendszer A lineáris rendszerre általában az jellemző, hogy az azonos funkciójú kutak egy-egy sort alkotnak, amelyben a kúttávolság rendszerint kisebb (ez azonban nem kritérium), mint az eltérő funkciójú kutak sortávolsága, és a kiszorítás iránya dominá­­lóan lineáris. Két típusú kiszorítási rendszer külön­böztethető meg, az egyenes és az eltolt lineáris rendszer. a) Az egyenes lineáris rendszer esetén a gázzal történő kiszorítás térfogati hatásfokának növelése céljából célszerűen három ütemben valósítjuk meg a gázbesajtolást, a 2. ábra szerint. Az első ütemben az első besajtoló kútsor minden második kútjába sajtolunk gázt, míg a második kútsor minden kút­­jából termelünk. Az eredeti termelő kutak ezen időszak alatt zárva vannak. A besajtoló kútsor besajtoló és termelő kútjai egymáshoz képest eltolt helyzetűek. A gázáttörés vagy adott gáztelítettség elérése esetén áttérünk a második ütem megvalósí­tására. Ennek lényege az, hogy a besajtoló kútso­rok azon kútjaiba, amelyekbe a gázbesajtolás az első ütemben nem volt, gázt sajtolunk be, míg az első ütemben üzemelő besajtoló kutakat lezárjuk. Ezt a szerepcserét a besajtoló kútsor termelő kútjai­­nál is elvégezzük. A harmadik ütemben az eredeti kútfunkciók szerint történik a termeltetés és a be­sajtolás. Minden besajtoló kútba gázt sajtolunk be, és minden termelő kúton folytatjuk a termelést a kívánt mértékű gáztelitettség eléréséig. A találmány szerinti eljárással mintegy 80-90%-kal növekszik a gázelárasztás hatásfoka. Az egyes ütemek megvalósítása tetszőleges sor­rendben történhet, a kutak lefúrása célszerűen kö­vetheti a technológiai folyamat kivitelezésének egyes lépéseit, azonban az is lehetséges, hogy a gázbesajtolás megkezdése előtt az összes kút lemé­lyítésre kerül vagy került. b) Eltolt lineáris rendszer esetén (amilyet a 3. ábra szemléltet) két lépésben célszerű megvalósíta-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom