186841. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajjal módositott alkidgyanta és akrilát-kopolimer alapú bevonóanyagok előállítására

1 2 A találmány tárgya eljárás olajjal módosított al­­kidgyanta c's akrilát-kopolimer alapú bevonóanya­gok előállítására, amelyek jó bevonati tulajdonsá­gok mellett gazdaságos technológiával készíthetők. Ismeretes az, hogy a lakkfestékipar filmképző termékként legnagyobb volumenben az ún. levegőn száradó alkidgyantákat állítja elő. Ezek rendszerint 30-80 súly% száradó, vagy féligszáradó olajjal, vagy ezek zsírsavaival módosított poliészter-kon­­denzátumnak felelnek meg. A levegőn száradó alkidgyanták filmjeinek fizikai-mechanikai és vegyi ellenállósági tulajdonsága kedvező, emiatt igen széles területen elterjedtek. . A technológia javítása során elsősorban az al­kidgyanták száradási tulajdonságait igyekeztek módosítani az alkidgyanta összetételének változta­tásával, vagy segédanyagok felhasználásával. A 3 179 530. amerikai egyesült állanrok-beli sza­badalmi leírás szerint az olajjal módosított alkid­gyanták száradását szerves peroxidok hozzáadásá­val javítják. Az eljárás hátránya az, hogy a ka­pott termékek tárolhatósága gyenge. A 3 349 050- amerikai egyesült államok-beli leírásban az alkidgyantákat a száradási tulajdonsá­gok javítása céljából vinil-mononierekkel, így szti­­rollal, vlnil-toluollal,etilakrilát, etilmetakrilát és bu­­til-akrilát monomerekkel módosítják. A módosítás­sal a filmbevonat tulajdonságai hátrányosan változ­nak, gyengébb az oldószerállóság, kisebb a pigment­­felvevőképesség és a mechanikai ellenállóképesség. Az 1 261 258. német szövetségi köztársaság­beli leírás szerint dikarbonsavként hexaklór-endo­­metilén-tetrahidroftálsavat (HET-sav) adagolnak az alkidgyanta száradásának javítására. Ennek az eljá­rásnak az à hátránya, hogy a HET-savból bomlás­sal képződő klór mind a gyártás, mind az alkalma­zás során súlyos problémákat okozhat. A HET-sav móltömege miatt a lakk formálása is nehézségbe ütközik. A 3 965 059. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint az alkidgyantákaj szén­­hidrogén gyantákkal kombinálják. Az utób&i jelen­léte miatt, a bevonat erőteljesen sárgul, ezért ez kül­téri felhasználásra alkalmatlan. 1 A levegőn - oxidációs úton - száradó alkid­gyanták száradási tulajdonságai javíthatók akként is, hogy ezeket más típusú filmképzőkkel mecha­nikailag összekeverik, így például az alkidgyanták­­hoz nitrocellulózt, klórkaucsukot, klórozott poli­etilént, polipropilént, vagy szilárd fenolgyantákat adnak. > A mechanikai keveréssel előállított kombiná­ciókban a jólszáradó társfilmképzők tulajdonságai jutnak érvényre. Az alkidgyanták legfontosabb funkciója az általában nagy móltömegű, rideg film­képző anyagok lágyítása. A fizikai úton előállí­tott kompozíciók hátránya az is, hogy a levegőn száradó alkidgyanttiknál alkalmazható alifás oldó­szerek helyett vagy azok helyett részben aromás szénhidrogéneket, ketonokat vagy alkoholokat kell felhasználni. Az. utóbbi oldószerek nemcsak tűz- és robbanás­­veszélyességük miatt kedvezőtlenebbek, mint az ali­fás oldószerek, hanem a kötőanyagok előállítási költségeit is növelik. A kompozíciókra az a jellem­ző, hogy a késztermékek sz.ilárdanyagturtalma leg­-> feljebb 50 tömeg% -ig terjedhet ahhoz, hogy az adott viszkozitás mellett a kötőanyag még feldol­gozható legyen. Ezzel szemben az ismert alkidgyan­­táknál illetve ilyen alapú festékeknél a szilárd­­anyagtartalom 50 tömeg% feletti érték. Az olajjal módosított, levegőn száradó alkid­gyanta alapú lakk- és festékipari termékek leg­kedvezőbb partner filmképzői az akriiát-kopoli­­merek. Az akrilát-kopolimerek kiváló ibolyántúli fényállóságuk és nehéz elszappanosíthatóságuk miatt kültéren is alkalmazhatók. Az akrilát-kopo­­limerekkel módosított termékek móltömege és ez­zel viszkozitása is viszonylag egyszerű technoló­giai műveletekkel, könnyen szabályozható. Meg­felelő ko-mönomerek megválasztásával a késztermé­kek bennük is oldhatóvá válnak. A kombinációknál egyik legfontosabb problé­ma az, hogy a két filmképző komponens össze­férhető legyen. A megfelelő száradás! sebességet és térhálósítási fokot biztosító legalább 40 tömeg% olajai (triglicerídet) tartalmazó levegőn száradó alkidgyanták akrilát-kopolimerekkel. kombinál­hatok és ilyen kombinációknál megvalósítható az, hogy azonos oldószerben, előnyösen alifás oldó­szerben feloldódjanak. Az összeférhetőség! problémák a száradás során mutatkoznak a két filmképző komponens között, melynek az a következménye, hogy a film inhomo­génné válik, csökken a fényállósága, opitikai, esz­tétikai tulajdonságai és ellenáflqképessége romlik. A találmány célkitűzése olyan alkidgyanta és akrilát-kopolimer kombinációt tartalmazó bevonó­­anyagok előállítása, amelyeknél nincsenek össze­­férhetőségi problémák a partner filmképzők között sem az oldatban, sem a bevonati filmben, emellett az alkidgyanta-komponens olajtartalma legalább 40 tömeg%, továbbá a kombináció főtömegében ali­fás oldószerekben is oldható. A találmány szerinti eljárás olajjal módosított alkidgyanta és akrilát-kopolimer alapú bevonó­­anyagok előállítására azzal jellemezhető, hogy A komponensként 3—70 tömeg%, 40—65 tömeg% olajból, vagy ebből származó zsírsavból, 2-18 tö­meg'/» 50-400 mg KOH/g hidroxilszámú és 50— 150°C olvadáspont« keton|yantából, így ciklo­­hexanon-metanol-, alkil-ciklohexanón-metanol-, vagy ciklohexanon-formaldehidgyantából, és 36— 53 tömeg% monokarbonsavból, dikarbonsavhidrid­­ből és polialkoholból 195—230°C-on azeotrop vízeltávolítással készített oxidativ úton száradó alkidgyanta 50—60 tömeg%-os lakkbenzines és/ vagy xilolos oldatát, B komponensként 0-57 tö­­meg%, 55—65 tömeg% olajtartalmú szokásosan elő­állított oldószeres, célszerűen lakkbenzines oldatát, C komponensként 2-18 tömeg% 0-5 meg KOH/g savszámú és 50 tömeg%-os lakkbenzines oldatban, 25°C~o>i 1500—3000 mPas dinamikus viszkozitású termoplasztikus akrilátpolimer, célszerűen izobutil­­-metakrilát és/vagy butilrnetakrilát polimer, butil­­akrilát — butilakrilát-sztirol kopolimer 40-60 tö­­meg%-os lakkbenzines oldatát, D komponbnsként 0,5-4,0 tömeg% ülepedésgátlót, terülésjavítót vagy besűrú'södésgdtló anyagot,-E komponensként 1,5— 3,0 tömeg% oxidativ száradást elősegítő anyagot, •nevezetesen ólom-, magán- vagy kobalt-sót, F kom­ponensként 0-68 tomeg% pigmentet és töltő-186 541 5 1C 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom