186833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csapos gerendafödém megerősítésére, valamint eljárás és talpelem fa anyagú gerendák megerősítésére
1 186.833 2 A találirèny csapos gerendafödémek, valamint két vagy több helyed megtámasztott fa anyagú gerendák megerősítését célzó eljárásra vonatkozik. Ugyancsak tárgyai a találmánynak az utóbbi eljárás foganatosítására szolgáló talpelemek. A régi, különösen a századforduló idejéből származó épületek nagy részének padlásfödémeit, nem ritkánt közbenső födéméit is fából ún, csapos gerendafödémek alkotják. E födémek gerendáit 25-30 cm átmérőjű farönkökből kétféle vágással ésszélezéssel állították elő, felső felületük tehát íves. Az egymás mellé rakott gerendákat fa csapokkal rögzítették egymáshoz. Az évtizedek múlásával a fa csapok jórészt meglazultak, kiestek, tönkrementek, a gerendák együttdolgozása tehát lényegében megszűnt. Ehhez járult a faanyag romlása, különféle kártevők, de legfőképpen a nedvesség hatására. Az üvegezőiden^ vagy nyitva hagyott padlásfelülvilágító ablakok, a héjalás hibái lehetővé tették a csapadék bejutását, így egyes gerendák a felfekvéseknél, vagy a mezőben korhadásnak indultak. Ezideig, ha a romlás mértékét veszélyesnek ítélték a szerkezet állékonysága szempontjából, a fafödémet lebontották, és helyébe szilárd - főleg vasbeton - födémet építettek. A fafödém végleges megerősítésére csak ritkán került sor, minthogy az ismert kiváltó szerkezetek a munka bonyolultsága, költségessége, vagy helyhiány - miatt legtöbbször nem, vagy gazdaságosan nem alkalmazhatók. Azonban a födémcsere rendkívül költséges művelet, a lakókat pedig a gyakran évekig tartó munkálatok tartamára ki kell költöztetni az épületből vagy annak egy részéből. Az említett kiváltó szerkezetek megismerhetők például Mohácsi: Tartószerkezetek átalala'tása (MK. Budapest 1978.)c. könyvének 195-196. oldali és 58. ábrája alapján Eszerint a hibás gerenda önsúlyát és terheit a födémgerendákra keresztirányban ráhelyezett gerenda révén a szomszédos, teherbíró gerendákra viszik át koncentrált függőleges erők formájában, vagy a födémtől független kiváltó acélgerendára függesztik a csapos gerendátcsavarokés felkötő kengyelek útján. Az első nem biztosítja a gerendák együttdolgozását, nem is tekinthető végleges megoldásnak, a másik egy bonyolult, nehéz és költséges szerkezet, nagy helyigénnyel. A csapos gerendafödém, mint komplett szerkezet megerősítésén kívül az egyes - két vagy több pontban megtámasztott - fagerendák megerősítése sem volt eddig kielégítően megoldva, (idézett mű 198-200. oldal) különösen arra az esetre nézve, ha a gerendavég korhadása miatt a támasz fölött keresztmetszet csökkenés következett be. A találmány elé kitűzött célunk olyan eljárás kidolgozása volt csapos gerendafödémek megerősítésére, mai biztosítja a födém gerendáinak együttdolgozását, tartó megoldást nyújt, mindezt pedig olcsó, könnyű, egyszerűen szerelhető szerkezetekkel, és általában nem teszi szükségessé a lakók kiköltöztetését Ugyancsak célunk volt eljárást adni két vagy több helyen megtámasztott fagerendák megerősítésére, főleg korhadásból származó keresztmetszet-gyengülés hatásának kiküszöbölésére. Arra a felismerére jutottunk, hogy a födém megerősítésével kapcsolatban elérni kívánt célok megvalósíthatók, ha alkalmasan - előnyösen a gerendák hosszirányra merőlegesen - elhelyezett, húzóerő felvételére alkalmas - például acélhuzalból álló - szerkezetekkel több szomszédos gerendát egymáshoz "kötegelünk". Ilyen módon ugyanis nemcsak azt érjük el, hogy-egy csökkent teherbírású gerenda ( terheit a szomszédai vegyét át, hanem az összefogó "kötegelő" szerkezetek megfelelő elrendezésével az egész födémet is kvázi - monolitikussá tehetjük. így az egy gerendára jutó terhelés jelentősen csökken, a valamely oknál fogva kösőbb meggyengülő gerendát is "automatikusan" tehermentesítik a többiek. Az egyes gerendák megerősítését illetően abból indulunk ki, hogy a fánál nagyobb szilárdságú - előnyösen acél - elemek megfelelő profil és elhelyezés esetén, viszonylag kis keresztmetszet mellett is alkalmasak lehetnek a támasznál fellépő igénybevételek átvállalására, feltéve, ha a gerendával való erőátadó kapcsoltuk biztosított. A találmány tehát eljárás csapos gerendafödém megerősítésére, a mely eljárás értelmében szükség szerinti mennyiségű húzóerő felvételére alkalmasan kialakított és elhelyezett — célszerűen acél anyagú — szerkezettel előnyösen több, de legalább két-két szomszédos gerendát összefogunk. A találmány egyik, előnyös foganatosítáá módját az jellemzi, hogy több, például három-öt szomszédos gerendát a gerendák körül huzalból, kötélből, szalagból vagy hasonlókból kialakított abroncs útján fogunk össze. Előnyös az is, ha az abronccsal összefogott geredák közül legalább az egyik szélsőt másik abroncs útján egy, vagy több további gerendával is összefogjuk. A találmány egy másik előnyös foganatosítás! módja szerint lényegében a gerendák alatt azokat öszszefogó, huzalból, szalagból, rúdból, kábelből vagy hasonlókból kialakított alsó hevedert helyezünk el, amelyet legalább helyenkint - például szöggel, csavarral a gerendához erősítünk és/vagy a végeit lehorgonyozzuk. Adott esetben - a gerendák fölött - felső hevedert is elhelyezünk, amelyet a szükséghez képest rögzítünk, és amelyet átkötő elem(ek) útján egy vagy több alsó hevederrel összekötünk. Szükség esetén a gerendák végét a fal mentén vezetett vonalas támszerkezettel foguk alá, amely vonalas támszerkezetet tartóeszközökkel ellátott, előnyösen acél anyagú rúdból, huzalból, vagy hasonlóból alakítjuk ki, ahol a tartóeszközöket a falba horgonyozzuk. Ugyancsak a találmány tárgya egy eljárás két vagy több helyen megtámasztott, fa anyagú gerendák megerősítésére, amit az jellemez, hogy a gerenda megtámasztáá helyén vagy helyein a szükséges hosszúságban, adott esetben a gerenda teljes hosszában végigmenően - előnyösen acélból készült - talpeleme(ke)t hely ez ünkel, ami)ke)t erőátadásra alkalmas módon a gerendához rögzítünk. Végül önálló tárgyai a találmánynak a két vagy több helyen megtámasztott, fa anyagú gerendák megerősítéséhez való talpelemek. Az egyik megoldás szerint a talpelem övlemezzel és arra lényegében merőleges gerinclemezzel rendekező célszerűen - beépítési helyzetben - fordított T keresztmetszetű idom, amelynek anyaga előnyösen acél, és az övlemez adott esetben rögzítő eszköz, például csavar átvezetésére alkalmas furattal vagy furatokkal van ellátva, mely esetben a furatok a gerinclemezhez képest az övlemez egyik vagy mindkét felén vannak kialakítva. A másik megoldás értelmében a talplemez - beépítési helyzetben - vízszintes övvel és két függőleges szárral rendelkező U keresztmetszetű - célszerűen acéllemezből készült idom, ahol a függőleges szárak 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
