186826. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés magysorozatszámú oldatminták elemzésére

1 forgatással a 103 szívócső szabad végét, indul a soron­­követke/ő ciklus első fázisa és ez a folyamat cikli­kusan ismétlődik. Amíg a mintaoldat kiszívása a 102 mintatartóból és a 105 edény töltése folyik, elvégez­hetjük az előző ciklus végén az analitikai 112 cellába átürített - előkészítő - minta polarográfiás elemzé­sét, ha a műveleti elemek megfelelő összhangját biz­tosítottuk. Ehhez a2 szükséges, hogy a ciklus kezdő­pillanatától a 109 szelep zárásáig ne csak a polarogiá­­fiás elemzést lehessen elvégezni, de a már elemzett mintaoldatot el is kell addigra távolítani a 112 cellá­ból, hiszen a 109 szelep zárásakor már a soronkövet­­kező - előkészített - minta átszállítása a 105 edény­ből a 112 cellába kezdetét veszi, Ezért az elemzés befejezésekor, de még a 109 szelep zárása előtt indít­juk a 115 légszivattyút, amely a már elemzett mintát gyorsan átszállítja a 114 pufferedények, majd a 115 légszivattyút leállítjuk, mielőtt a 109 szelep zárásával kezdődne az újabb minta átszállítása az analitikai 112 cellába. A 114 pufferedénybe átszívott mintaoldat azután a lefolyó 117 csatornán át eltávozik. A ciklus második fázisának időtartama jóval nagyobb, mint a 101 mintatálca léptetéséhez szükséges időigény, így ennek a műveletnek az összehangolása nem proble­matikus. Az eddigiekből kitűnik, hogy az 1, ábrán mutatott hatáslánc vége csak akkor szükséges, ha a mintakeze­lést az előkészítő művelettel kombináljuk. Ha a 105 edény pl. spektrofotometriás küvetta, a ciklus első fázisában a 102 mintatartóból felszívott mintaoldat mennyiségét úgy választjuk meg, hogy a 3. ábrán mu­tatott kúvetta a szaggatva berajzolt kör felső vízszin­tes érintőjét csak kismértékben lépje túl (erre már u­­taltunk). A küvetta szembenfekvő két falában a szag­gatott vonallal rajzolt körnek megfelelő ablakot alakí­tunk ki, így a minta átvilágítható. Mindkét kifolyó 34 és 35 nyílás a lefolyó 117 csatornával közlekedik, így elmarad ahatásláncból a 112 cella, a 114 puffer­­edény és a 115 légszivattyú. A 104 szivattyú szállí­tási teljesítményét úgy állítjuk be, hogy az alkalmasan választott keresztmetszetű két elvezető csatorna együttes átbocsátó képességével megegyező. A ciklus első fázisában a kúvettában annak révén nő folyto­nosan a tartályszint, hogy az alsó kifolyó 35 nyí­láson át csak a beszállított mennyiség egy része tud elfolyni. Amikor a második fázisban kiemeljük a 103 szívócső szabad végét a 102 mintatartóból és az a külső légtérrel közlekedik, a légáramlás gyorsan üríti a küvettát, majd mindkét kifolyó 34 és 35 nyíláson át ki is öblíti azt. Ha a küvetta alkalmas anyagból, pL plexiüvegből készül, a mintafolyadék nem tapad meg annak falán. így a küvetta kész a soronkövétkező minta fogadására, a felszívás már megkezdődhet a teljes öblítés előtt, hiszen az öblítés mindaddig foly­tatódik, amíg a felszívott folyadék végig nem halad a 103 szívócsövön és a 104 szivattyún. Egyes esetekben a 104 szivattyún áthaladó minta összetétele az ennél a kiviteli alaknál alkalmazott 103 szívócső kimeneti csonkjával való anyagi kölcsön­hatás miatt megváltozik, ami meghamisítja az elemzés eredményét, ilyen esetben felcseréljük a hatáslánc­ban a 105 edény és a 104 szivattyú helyét, feltéve, hogy magát az elemzést a 105 edényben végezzük és nincs szükség arra, hogy a szállítási műveleteket elő­készítési művelettel kombináljuk. Erre a célra fejlesztettük ki a 2. ábrán látható kiviteli alakot, Látható, hogy a 203 szívócső közvet­lenül a küvettávsl, a 205 edény befolyó 206 nyílá­2 sával var! összekötve és a 205 edény alsó és felső ki­folyó 207, 208 nyílásai egy-egy elvezető 204 és 215 csatornán át 216 szivattyű(rendszer) egy-egy szívó­­oldali bemenetével vannak összekötve, míg a 216 szivattyű(rendszer) folyadékkímenete(i) biztosítjá(k) a lefolyó 217 csatornával való közlekedést. Alkalmaz­hatunk két 216 szivattyút, amelyek szívóoldali végei a megfelelő kifolyó 207, illetve 208 nyílással vannak összekötve, s alkalmazhatunk két szívóbemenettel kialakított 216 szivattyúrendszert. A dimenziók és a műveleti idők közötti összhangot most is a már leírt módon alakítjuk ki, ezért a működésmódot nem ismertetjük részletesen. A fent leírtak ismeretében a szakember nem csak a mintakezelési — és egyes előkészítési - műveleteket automatizálhatja, hanem beillesztheti azokat az'elem­zést egyébként a technika állásából megismerhető kiegészítő intézkedések révén széles körűbben auto­matizáló folyamatvezérlő rendszerbe. Úgyszintén a kiviteli részletek sokoldalúan variálhatók. Míg pL a követi a falát plexiüvegből készítjük, az abban kialakí­tott ablakok készülhetnek üvegből, kvarcból stb. A találmány szerinti eljárás alkalmazása ugyanakkor le­hetővé teszi, hogy úgy automatizáljuk a polarográfiás elemzés mintakezelő és előkészítő műveleteit, hogy lehet a hagyományos manuális polarográfiás elemzés­nél megkövetelt üzemi körülményeket biztositani, tehát az automatizálás nem rontja az elemzés haté­­kényságát, sőt: egy cikluson belül nem csak előre vá­lasztott állandó elektródpotenciálon végezhető áram­mérés, hanem felvehető a teljes polaiogram (elektród­­-potenciál-áram karakterisztika) Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás nagysorozatszámú oldatminták - elő­nyösen spektrofotometriás vagy polarográfiás - elem­zésére, amelynek során az egyező módon elemzendő egyes mintákat betöltjük - léptető üzemű minta­­tálcá(ba)n a haladási pálya irányában egymást köve­tőé a elrendezett vagy kialakított - egy-egy minta­tartóba és egymást követő ciklusokban a mindenkori soronlévő mintát kiszivatjuk a mintatartóból és az elemzés (első lépésének) elvégzésére szolgáló közös edénybe juttatjuk, azzal jellemezve, hogy a) egy befolyó nyílással és legalább két — első, illetve második - kifolyó nyílással kialakított edényt al­kalmazunk, amelynek befolyó nyílását szivattyú folyadékkimenetével kötjük össze, az első kifolyó nyílást kiiszöbszintet meghaladó tartályszint ese­tén hatásos közlekedő csatornán át az edényt kö­vető valamely térre (továbbiakban edény, külső légtér, lefolyó csatorna) kötjük össze, míg a máso­dik kifolyó nyílás részére - közvetlenül vagy szelepeken át - közlekedést biztosítunk a külső légtérrel vagy lefolyó csatornával; b) a kiszívatáshoz olyan szívócsövet alkalmazunk, amelynek egyik vége a szivattyú szívóoldalí végével összeköthető módon, másik (szabad) vége két - első, illetve második - üzemi állásba átválthatóan van kialakítva; c ) a szívócső egyik végét tartósan összekötjük a szi­vattyú szívóoldali végével és a mintatálcát úgy rendezzük el a szívócső környezetében, hogy a szívócső szabad vége az első üzemi állásban beme­rüljön a léptető üzemű mintatálca meghatározott 186.826 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom