186809. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltócsúcssín fűtéséhez

186809 2 A találmány tárgya berendezés váltócsúcssínek fű­téséhez forró gáz előállítására szolgáló két, fűtőgázzal táplált égőkészülékkel, amelyek gyújtószerkezettel és közös égési levegőt szállító ventillátorral rendelkeznek és a váltócsúcssínek között a talpfákon, illetve alja­­kon egymás mellett helyezkednek el, továbbá lemezfe­déllel vannak ellátva és olyan fűtőcsöveik vannak, amelyek az égőkészülékektől a váltócsúcssínekhez ve­zetnek és azok mentén a csúcssínhegy irányába nyúl­nak. A bevezetőben ismertetett típusú berendezéssel meg lehet akadályozni, illetve ki lehet küszöbölni a váltó­csúcssíneken, illetve ezen váltócsúcssínek és a tősínek közötti zavaró eljegesedést. A fűtőcső, amelyet tetszés szerinti módon lehet a váltócsúcssínnel — pl. szorító­lemezek útján — összekötni, a csúcssíntalp feletti sza­bad térhez illeszkedik, egészen a csúcssíngerincig, s előnyösen négyszögkeresztmetszetű, amikoris a négy­szög hosszabbik oldala a csúcssíntalp szélességének felel meg. Ezáltal biztosítani lehet a fűtőcső jó felfek­vését, valamint a fűtőcső és a váltócsúcssín közötti nagy hőcserélőfelületet. Az égőkészülékek, amelyeket a váltón kívül elhelyezett gázforrásból lehet a fűtőgáz­zal táplálni, a saját segédberendezéseikkel, vagyis a központosán elhelyezett ventillátorral és az égési leve­gőt vezető csővel együtt a váltócsúcssínek rugózási tartományában vannak a talpfákra szerelve és közös burkolattal védve, amely járható bordáslemezből vagy hasonlóból van kialakítva, s amely a váltócsúcs­sínek között lényegileg a teljes vágányszélességre ki­terjed. A burkolatnak az a feladata, hogy lehetővé te­gye a tolatást végző személyzet átjárását az égőkészü­lékeken, továbbá hogy az égőkészüléket megvédje a lelógó kapcsolószerelvények által előidézhető károso­dással szemben. Az elrendezés emellett olyan, hogy a fűtőcsövek a burkolat homlokoidalánál kilépve, a vá­gány közepéhez képest viszonylag csekély hajlással ki­felé vezetnek a vágánycsúcssínekhez, amelyekre a burkolat homlokoldalától olyan távolságban érkez­nek, ami legalább egy talpfaköznek felel meg; ezek a fűtőcsőszakaszok körkeresztmetszetűek is lehetnek. Mindegyik égőoldali fűtőcsőhöz a vágányközép köze­lében egy külön alaplemez van hozzárendelve, amely két talpfára van szerelve. Az alaplemezek egymástól megfelelő távolságban vannak, azért, hogy a jelzés­technikai okokból nem kívánatos elektromosan veze­tő összekötés a váltócsúcsberendezés két fele között elkerülhető legyen. Ezen ismert konstrukció a gyakorlatban általában bevált ugyan, azonban különféle hiányosságai van­nak. így például, noha a lemezburkolat felülről az egész égőkészüléket védi, azonban az égőkészülékek a váltócsúcssínek oldala felől nincsenek védve, ami oda vezet, hogy az elektromos levegőventillátor környeze­tében papírhulladék, műanyagzacskók és egyéb hulla­dékanyagok gyűlnek össze, ami azután üzemzavart idézhet elő. Ugyancsak probléma, hogy a teljes vá­gányszélességre kiterjedő lemezburkolat lehetetlenné teszi a váltócsúcssín környezetének a mozgatható vá­­gány-alátömedékelőgépekkel vagy hasonlókkal való megmunkálását, mivel a tömedékelőszerszámok szá­mára a lemezburkolat és a váltócsúcssín között nem áll elegendő munkatér a rendelkezésre, úgy hogy szükség esetén az égőkészüléket vagy annak egyes al­katrészeit le kell szerelni. Végül az ismert kiviteleknél az a hátrány is jelentkezik, hogy a váltócsúcssín azon szakaszában, ahol a fűtőcsövek a váltócsúcs hegyétől befelé vezetnek az égőkészülékhez, zavaró jegesedés léphet fel a síntámaszokon, ami azután a váltó üze­meltetésének zavarát eredményezheti. A találmány célja és egyben feladata, hogy a beve­zetőben ismertetett típusú váltócsúcssín-fűtőberende­­zést úgy tökéletesítse, hogy lehetőség legyen a váltó egész környezetében a vágány-aíátömedékelő géppel vagy hasonló munkagéppel való hozzáférés és munka­végzésre, ugyanakkor megakadályozzuk a váltó üzemzavarát előidéző bármiféle veszély előfordulását. A fenti célkitűzést a találmány szerinti berendezés azáltal valósítja meg, hogy a lemezfedél mindegyik égőkészülékhez külön fémlemezfedélként van kiala­kítva, amely a váltócsúcssín felől a talpfákra szerelt oldalfalakkal rendelkezik, melyek közül a külső ol­dalfal olyan távolságra helyezkedik el a feléje eső vál­tócsúcssíntől, hogy a vágány-alátömedékelő szerszá­mok vagy hasonlók munkája lehetővé váljék, továbbá hogy a fűtőcsövek a lemezfedél külső oldalfalán át vannak a váltócsúcssínhez vezetve és arra lényegileg a lemezfedelet hordozó legelső talpfa környezetében fekszenek fel. Ezen kialakítás révén gyakorlatilag biztosítva van az eljegesedésnek és hasonlóknak kitett váltócsúcssín­­szakasz teljes hossza mentén a hiánytalan fűtés, mivel a fűtőcsövek lényegileg egészen a lemezfedél magassá­gáig felfekszenek a váltócsúcssínekre és a burkolat tartományában kielégítő hűsugárzást biztosítanak. Egyúttal ez a lemezfedélkialakítás megszünteti az égő­készülékek, valamint az azokhoz tartozó segédberen­dezések és a fúvóventillátor idegen testek odakerülése okozta valamilyen zavarának veszélyét, továbbá lehe­tővé teszi a vágány-alépítményen szükséges munkála­tok elvégzését a fűtőberendezés leszerelése nélkül. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a lemezfedél vagy burkolatok hátsó szaka­szai között a központosán elrendezett légfúvóventillá­tort burkoló járulékos fedél helyezkedik el, amely a iemezfedelektől villamosán szigetelve van. A találmány egy további jellemzője szerint a fémle­mezfedeleknek a váltócsúcssín felé fordult oldalfalai­ban egymástól térközökkel hasíték alakú nyílások ta­lálhatók a meleglevegő kilépése céljából, amelyek cél­szerűen az oldalfalszakaszokból felfelé kihajlított fal­szakaszok által vannak lefedve. Egy további kiviteli alaknál a fűtőcsövekből a bur­kolatot hordozó legelső talpfák tartományában egy­­egy segédfűtőcső ágazik ki, amely a hozzárendelt vál­tócsúcssín mentén a csúcssín-gyök felé nyúlik, ami­koris ezen leágaztatott segédfűtőcső keresztmetszete a fűtőcső keresztmetszetének mintegy 1/3-ad—1/4-ed része között van. Ezen konstrukció biztosítja azt, hogy a csúcssín-gyök felől se jusson hó és jég a váltó­sínszékre és a síntámaszra, s ne akadályozhassa a vál­tóállítás műveletét. A találmányt a továbbiakban annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben áb­ráink segítségével, amelyek közül: — az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik előnyös kiviteli alakjának felülnézete vázlatosan, abolis a burkolófedél a berendezés egyik feléről el van távolítva, hogy az égők belső elhelyezését jobban be­mutathassuk; 5 10 15 20 25 30 35 40 4b 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom