186800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (3''-oxazolidin-dion-il)-etil-szulfid-származékok előállítására
186800 2 segítségével szárítjuk. A bisz-(/?-(vinblaszdn-3-spiro-5" -oxazolidin-2" ,4" -dion-3-iI)-etil)-diszuífidot tat - talmazó maradékot (súlya 331,7 g) 35 g sziliciumdicxidon kromatografáljuk (Woelm I. aktivitású). A kromatográfiát 300—300 ml 1:1 etilacetát-metilér - klorid oldószereleggyel hajtottuk végre, amelyek egymásután következően 4%-tól 45% metanoltartalmi - ak voltak. A vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálatok szerint a kívánt diszulfidot tartalmazó frakciókat (Rf = 0,25 3:1 etilacetát-etanol oldószerelegyben) egyesítjük és az oldószert ledesztilláljuk. A termelés 55,9 mg. A vegyület fizikai állandói az alábbiak: NMR spektrum: (CDC13): 0,68 és 0,89 (12H, 2t), 2,01 (6H, s, OAc), 2,85 (6H, s, NMe), 5,08 (2H, m), 7,11 (2H, s), 6,65 (2H, s), 7,1-7,5 (4H, m, Ar), 8,21 (2H, széles s) Ô. Infravörös spektrum (CHC13): 3680, 3600, 346C, 1815, 1745, 1720 (váll) cm-1. Tömegspektrum: m/e 835 (diszulfid hasadás és CH3S vesztés) 817, 804, 775, 592, 494, 355,154, tér deszorpció 881. Ozmotikus molekula-súlymeghatározás; 2275 (elvi 1760). A szulfát sót a szokásos módon készítettük el. 4. példa Vinblasztin-3" -0?-metil-merkaptoetil)-3-spiro-5" - oxazolidin-2" ,4" -dión előállítása Az 1. példa eljárásával azonos módon állítottuk elő a y3-metil-merkaptoetil-izocianátot. 1,03 g szabad vinblasztin bázist reagáltatjuk az 1. példában leírt módszer szerint feleslegben levő mennyiségű izocianáttal és így a vinblasztin-3" -(/?-metil-merkaptoetil)-3-spiro-5" -oxa zolidin-2",4"-diont állítjuk elő. A kromatográfiás tisztítás után a termelés 374 mg. A tisztított termék fizikai állandói az alábbiak: Tömegspektrum: m/e 895, 864, 834 és 6, 793. NMR spektrum (CDC13): 0,70 (t), 0,92 (t), 2,04 (s, OAc), 2,15 (s, SMe), 2,87 (s, NMe), 3,62 (s, CO Me TOp), 3,80 (s, MeOAr) Ô. Infravörös spektrum (CHC13): 3660, 3590, 3450, 1810, 1735, 1610, 1495, 1450, 1435 és 1425, 1405, 1365, 1325 cm-'. 5. példa Az V általános képletű tioetán sókat az alábbi módor állítjuk elő: A szabad bázist minimális mennyiségű etanolbar oldjuk. A pH-t 4,0±0,2 értékre csökkentjük cseppen kénti 2%-os etanolos kénsav beadagolással. A pH- két csepp kivételével, majd ennek 1 ml-re való hígítá sával mérjük meg. A savas etanolos oldatot szárazra pároljuk. A szulfátsót tartalmazó maradék kívárn esetben metanolból vagy etanolból átkristályosítható Amint korábban már említettük, a találmány sze rinti vegyületek antimitotikus hatásúak és megakadá lyozzák a rosszindulatú sejtek növekedését. Ezt az ak tivitást kínai aranyhörcsög petefészek sejtjein végzet standard mitotikus inhibíciós teszttel határozták meg Az 1. Táblázatban a találmányban szereplő vegyü letekkel kapcsolatban végzett vizsgálatok eredményé foglaltuk össze. A táblázatban az 1. oszlopban a vegyület neve, a 2. oszlopban a mitózis halmozódás céljából beadott dózis mcg/ml, a 3. oszlopban a mitózis akkumuláció változása található. /. Táblázat Vegyület neve Dózis Értéktartomány Vinblasztin-3" -(/?-(/?-metoxikarbonil-amino-etil-ditio)-etil)-3-spiro-5" -oxazolidin-2" ,4" -dión 2,20 7—10 Vinblasztin-3" -(/?-tioetil)-3-spiro-5" -oxazolidin-2" ,4"-dión 2,20 10—15 A találmány tárgyát képező eljárással előállított bázisok és sóik in vivo néhány esetben, de nem minden esetben, aktívak voltak egérbeni áttételes rák esetében. A hatásosság kimutatására a készítmény intraperitoneális és orális adagolásával, adott dózis-szintek alkalmazásával, 6C3HED Lymphosarcoma, B16 melanoma, 755 adenocarcinoma, C3H emlő karcinoma ellen végeztek vizsgálatokat. A 2. Táblázatban összefoglaltuk ezeknek a kísérleteknek az eredményeit, amelyek során áttételes rákban szenvedő egereket kezeltek. A táblázat 1. oszlopában a vegyület neve, a 2. oszlopában a rákos betégség neve, 3. oszlopában az adott dózis, 4. oszlopában a daganatnövekedés inhibiálisi százaléka (I) vagy az élettartam növelése (PL) van feltüntetve. A kezelés üteme az alábbi volt: az inokulálás utáni első napon, majd három dózis az ezt követő minden negyedik napon. A találmány szerinti eljárással előállított új vegyületeket emlősök esetében mind parenterális, mind orális adagolással rákellenes készítményként alkalmazhatjuk. Ebből a célból a hatóanyagot gyógyszerkémiailag megfelelő hordozóanyaggal tetszés szerint keverjük. A parenterális adagolások közül az intravénás mód előnyös, kis emlősállatok, mint egér esetében az intraperitoneális adagolás ajánlott. Intravénás adagoláshoz 1 mg/ml fenti II általános képletű alkaloid-bázis-só koncentrációjú fiziológiás sóoldat alkalmazandó. A készítményt 0,01—10 mg/kg emlős testsúly dózisban alkalmazzuk hetenként két alkalommal vagy kéthetenként. A készítmény aktivitásának és toxicitásának függvényében. Alternatív adagolási mód lehet a testfelületre megadott dózis, ami 0,1—10 mg/m2 emlős testfelület lehet, az adagolás minden 7. vagy 17. napon vagy hetenként kétszer történhet. Mint várható, a találmányban szereplő vegyületek antitumor hatása ugyanúgy tér el a vinblasztin, vinkrisztin és vindesztin antitumor hatásától, mint egymás között az egyes vegyületeké, azaz egyes vagy egyes csoport rákbetegségek ellen egyes vegyületek aktívabbak, másokkal szemben kevésbé aktívak. Azonban a találmányban szereplői vegyületek klinikai alkalmazása esetében az onkológus kezdetben ugyanolyan módon, ugyanolyan hordozókkal és ugyanolyan rákbetegségek ellen alkalmazhatja azokat, mint a vindesztint, vinkrisztint vagy vinblasztint. A dózis-szint fog eltérni az onkológiai potenciál és toxicitás függvényében. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4