186798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízüveggel megkötött öntődei homok regenerálására

2 1 Bányászati és Kohászati Lapok, öntöde című mellék­lete (114) évfolyam 7. száma. A mosott és a hidrocik­­lonon átbocsátott homoknak a körülbelül 30%-os víztartalma azt is jelenti, hogy a homokban ilyen a­­lányban marad vissza a nátriumoxid is. Emiatt ismé­telt mosásra és liidrociklinon való átbocsátásra van szükség. Ez a két vagy három lépcsős mosás és szétvá­lasztás sok vizet, energiát és hosszú munkaidőt kíván, tehát nem gazdaságos. Amikor a mosások és hidrociklonon való átbo­­csátások következtében a Na20 mennyisége 0,1% alá esett, a homok mosása befejezettnek tekinthető. Ek­kor azonban még hátra van a homokban a hidrociklon után visszamaradt, körülbelül 30% víznek szárítás ré­vén való 0,5% alatti mennyiségre csökkentése, ami igen nagy hőenergiát igényel és az eljárás gazdaságos­ságát még tovább rontja. A Chemical Abstracts 90. kötete a 42820f (Jpn. Kokai Tokkyo Koho 78,118,224) jelzésű bekezdésé­ben öntőhomok regenerálására szolgáló olyan eljárást ismertet, amelynél a nátriumszilikát kötőanyagos, használt öntőhornokot 1—15% folyós alkálifém hid - roxiddal keverik, majd a keveréket a homok regene­rálása céljából ultrahang hatásának teszik ki. Az így regenerált homokot az öntvény készítéséhez nátrium­­szilikáttal és Ca2 Si04-gyel, kalciumszilikáttal keverik. E megoldás hibája, hogy aránylag kis termelékenysé­­gű, drága berendezésre van szükség, ami az Öntési ön­költséget nagymértékben megnöveli. A találmány feladata a vízüveggel megkötött öntö­dei homok regenerálására olyan eljárás létrehozása, amely révén a nátriumoxid a hasznait homokból gya­korlatilag egészében eltávolítható, az eltávolítás egy műveletsor folyamán, kevés víz és kis energiafelhasz­nálás révén végezhető el, továbbá a kezelt homokban 5%-nál kevesebb víz marad vissza, aminek elpárolog­­tatásához már jelentősen kevesebb energia szükséges, mint az ismert hidrociklonos kezelést követő 30% mennyiségű víz esetében. A találmány a kitűzött feladatot olyan eljárás lét­rehozása révén oldja meg, amelynél a használt homok­ból a vízüveggel együtt a homokba juttatott nátrium­­oxidot vizes mosással távolítjuk el, és amelynek jel­lemzője, hogy a használt homok tömegegységére vo­natkoztatva 0,6-1 tömegegységnyi vizet és 0,001- 0,002 tömegegységnyi alkoholt adagolunk, az így nyert zagyot ismert mosó-keverő berendezésben mos­suk, a homokból a nátriumoxidot kioldjuk, ezt köve­tően a zagyot centrifugába vezetjük — a földi nehéz­ségi erőtér 100-350-szeres értéken tartása mellett — a homokot a víztől különválasztjuk, majd a homok­ban visszamaradt vizet — ismert módon végzett szárí­tással - a homokból elpárologtatjuk. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a víz-homok keverékhez alkoholként denaturált szeszt adagolunk. A találmány szerinti eljárásnál a már használt víz­üveges homoknak minden egységnyi súlyú mennyisé­géhez 0,6 — 1 egységnyi súlyú vizet adunk, továbbá a víz mennyiségére számítva 0,001 súlyrésznyi alko­holt, célszerűen denaturált szeszt adagolunk. Ezt a keveréket ismert mosó berendezésbe töltjük és eb­ben a vízüveges homokot mossuk. Az alkoholnak a homok-víz zagyhoz keverése azért szükséges és előnyös, mert az alkoholnak már ilyen kis mennyiségben való jelenléte is körülberül harma­dára csökkenti a víz felületi feszültségét, és így a ho­mokszemcsék felületén az adhézió jelensége következ­tében a mechanikus erőhatások ellenében is visszama­radó víznek mennyisége a felületi feszültség csökkené­sével megközelítően egyenesen arányosan csökken. Ez a magyarázata annak, hogy már ilyen kis mçnnyiségû alkohol jelenlétében a mechanikus víztelenítés (centri­­fugálás) után a visszamaradó víz mennyisége teljes biz­tonsággal kisebb 5%-nál, gyakran még 2,5% is lehet. Az alkoholnak a regenerált homok felhasználása során nincs hátrányos hatása, mert az alkohol a regenerálás utoi.ó műveletét képező szárítás során maradéktala­nul elpárolog. Az alkoholos víz-homok zagyot mosás után centri­fugába vezetjük. A zagyot a centrifugában olyan cent­rifugális erőhatásnak vetjük alá, ami a földi nehézségi erőtérnek legalább 100-szorosát ás legfeljebb a 350- szerését teszi ki. Az ilyen nagy centrifugális erőhatá­sok következtében a szemcsék közötti terekben levő víz teljes egészében eltávozik a homokszemcsék kö­zül, a szemcsék felületén pedig 2,5 mikronnál kisebb vastagságú vízfilm marad csak vissza. Ez azt jelenti, hogy az öntödékben alkalmazott 0,2—0,3 mm átlagos szemcseméretű homokban a visszamaradó víz mennyi­sége jóval 5 súlyszázalék alatt van, néha még a 2,5%­­otk elérheti. Az előzőekben ismertetett módon mosott és cent­rifugált homokban a maradék Na20 a vízzel arányo­san csökken, ami azt jelenti, hogy a homok súlyában kifejezett és kezdeti mennyiségű 0,6%-nyi nátrium­­oxidból 5% maradék víz esetén 0,03% marad vissza. Ez a mennyiség annyira kevés, hogy az ilyen Na20 tartalmú homok gyakorlatilag már aíkálioxid mentes­nek tekinthető, tehát újra felhasználható. Az újbóli felhasználás előtt a homokban visszama­radt 5 súlyszázalék vagy ennél kevesebb vizet szoká­sos nődön hőenergiával, szárítással távolítjuk el. Példa 1 tonna már használt, 0,25 mm méretű vízüveges öntödei homokhoz 600 liter vizet és az így nyert a­­nyaghoz 0,6 liter alkoholt (denaturáltszeszt) is öntve a keveréket keverőlapátos típusú mosó-keverő gépben zaggyá alakítottuk. A nyert zagyot körülbelül 1 per­ces mosás után ismert kivitelű, vízszintes tengelyű centrifugán vezettük át úgy, hogy a homokszemcsé­ket átlagosan 1-3 percig a földi nehézségi erőtér 300- szoiosának megfelelő centrifugális erőnek vetettük alá. A centrifugából kiáramló homokban 2,4 súlyszáza­lék víz maradt, a nátriumoxid mennyisége 0,014 súly­százalék volt, a regeneráláskor a centrifugába betáp­lált homokmennyiségnek 99%-a tért vissza teljes érté­kűen, újra felhasználható homok formájában. A találmány szerinti eljárás fontosabb előnyös tu­lajdonságai a következők: A vízüveggel bevitt nátriumoxid a használt homok­ból gyakorlatilag teljesen eltávolítható, a regenerálás egy műveletben, kevés víz és kis energiafelhasználás révén végezhető el, a kezelt homokban 2,5—5% kö­zötti víz marad vissza, ami már kevés hőenergiával eltávolítható, továbbá a már használt homok legalább 98%-ának megfelelő kihozatallal, teljes értékű formá­zó homokként nyerhető vissza, ami minden más is­mert regenerálási eljáráshoz viszonyítva .különösen jó eredmény. Szabadalmi igénypontok 1, Eljárás vízüveggel megkötött öntödei homok re-186.798 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom