186787. lajstromszámú szabadalom • Erősáramú dugaszolható csatlakozó
1 186.787 2 összefüggés,hogy kivágó,illetve daraboló szerszámot lehessen hozzá készíteni. A felsorolt képletekben többé-kevésbé szabadon választhatók az Fr, V, Bk és L mennyiségek. Ha növeljük az Fr erő értékét, erősebben kopik az ezüstbevonat, ha csökkentjük, megnő a hőveszteség; ha növeljük az L hosszt, nagyobb az anyagfelhasználás. A lemez V vastagságának csökkentésével - adott 66B szélesség mellett - megnő az erintkezőelemek N száma, ami kedvező csökkenő zdilati szűk Lile ti Fsz erő és csökkenő ves/.teségi P'teljesítmény esetében és javítja a lemez darabolásának feltételeit, de megnöveli a szerelési időigényt és a galvánbevonat felülete is tetemesen megnő, hiszen az átmeneti vezetés az érintkezőelem élénél valósul meg, ugyanakkor a teljes érintkezőelemet vonjuk be ezüsttel. A közbenső K szakasz. Bk szélességét a konstrukciós és technológiai feltételek által megengedett minimumra célszerű választani, mert általában az éríntkezőelemben nincs számottevő áramsűrűség, a keletkező hőveszteség zöme a 32, 32’, 33, 33’ érintkezőcsúcsoknak a 35 és 36 vezetővégek felületével érintkező pontjában keletkezik. A Bk szélesség csökkentésével ugyanakkor csökken az. anyagfelhasználás és megnő a zárlati Fv vonzerő, így egyező eredő Fsz erőhöz még kisebb Fr rugóerő szükséges. Ugyancsak növelné a zárlati Fv vonzerőt (csökkentve az Fr rugóerő igényt) a közbenső K szakasz L hosszának megnövelése, de ez természetesen növeli az anyagfelhasználást. A szakirodalmi adatok, az azokból levezetett öszszefüggések, a felsorolt műszaki és gazdaságossági megfontolások alapján előnyös paraméter-tartományokat határoztunk meg és azokat kísérletileg ellenőriztük. Kitűnt, hogy a találmány általános jellemzésekor felsorolt méretösszefüggések általában optimálisnak teleintíietők. ilyen méretezéssel készített kísérleti daraboknál sikerült elérni, hogy lemezből - a robbanási felület utánmunkálása nélkül, közönséges ezüstbevonaUal — olyan érintkezőele met állítsunk elő, mely kisméretű, kívülről hozzáférhetően kézzel könnyen szerelhető érintkezőhíddá, pontos mérettú'rcsű nyomórugókkal állandó üzemre alkalmas, sok ki-be dugaszolást elviselő, kis erővel működtethető, a sínek el csavarodásának kiegyenlítésére is alkalmas EbCS-t eredményez. A technika állása szerinti hasonló szerkezetű csatlakozókkal szembeni egyik kiemelkedő előnye a kis rugóerőigény (így egyszerűsödik a villamos készülék kocsizó szerkezete), különös előnye a sínek elcsavarodásiből eredő zavaró hatás kompenzálása. A találmány szerinti EDCS szerelési ideje a kívülről behelyezhető, viszonylag kiserejű rugók alkalmazásának kös7.önhetően akkor is kicsi, ha az EDCS méretéből folyóan nagyobb számú rugó beszerelése szükséges. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Erősáramú dugaszolható csatlakozó két villamos vezető végeinek galvanikus összekötésére,szimmetriasíkot közrefogó, egymással szemben tükörszimmetrikusan elrendezett és rugalmasan összekapcsolt két érintkezőhíddal, melyeket két végükön kialakított egy-egy érintkezőcsúcs és az érintkezőcsúcsokat összekötő áramvezető híd alkot, azzal jelle- 5 mezve, hogy az áramvezető hídnak van egy közbenső szakasza (K), mely a szimmetriasíkhoz (S) közelebb fekszik, mint az áramvezető hídnají az érintkezőcsúcsokkal (32 és 33, illetve 32’ és 33’,) érintkező szakaszai (I és V), a közbenső szakasznak (K) a szimmetriasík (S) télé mutató alsó éle (38, 38’) üres álla- 10 pótban — a gyártási tűrés keretei között — párhuzamos a szimmetriasíkkal (S) és közelebb fekszik a szimmetriasíkhoz (S), mintáz érintkezői!íd (31,31’) két érintkezőcsúcsának (32 és 33, illetve 32’és 33’) közös érintője (É, É’) és az érintkezőhíd (31, 31’) közbenső szakaszának (K) szélessége (Bk) kisebb vagy egyenlő az áramvezető hídnak az érintkezőcsúcsokkal (32, és 33,illetve 32’és 33’) érintkező keresztmetszetében (Qc) mérhető szélességével (Be). 2. Az 1. igénypont szerinti csatlakozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közbenső 20 szakasz (K) alsó élét (38, 38’) magában foglaló sík és az érintkezőcsúcsok (32 és 33, illetve 32’ és 33’) közös érintője (É, É’) közötti távolság (Bd) a mindenkori szembenfekvő érintkezőcsúcsok (32 és 32’, illetve 33 és 33 ’j között mérve kisebb, mint a megfelelő csatlakozó oldal névleges mérettartománya sze- 25 Tinti legvékonyabb vezetővég (35, 36) vastagságának (Dmin)feie. 3. Az. 1. vagy 2. igénypont szerinti csatlakozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az érintkezőhíd (51,51’, 61,61 ’) lemezeit kivitelű, azt egymás mellett elrendezett,egyező alakú több erintkezőelem alkotja. 4. A 3. igénypont szerinti csatlakozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az érintkezőhíd (51,51" 61,61 ’) erintkezőeiemének alakját a következő összefüggések is meghatározzák : 35 1 mm > V> 3 mm 4 mm > L/V > 15 mm 2 mm > Bk|V > 5 mm, 40 ahol L a közbenső szakasz (K) hossza és V az érintkezőelem vastagsága. 5. Az 1 —4. igénypontok bármelyike szerinti csatlakozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az érintkezőhid (31,31’) érintkezőcsúcsait (32, 45 33( 32’, 33”) összekötő áramvezető hídnak van első, második, közbenső, negyedik és ötödik szakasza (I, II, K, IV, V),a közbenső szakaszban (K) az áramvezetési keresztmetszet (Qk) nem haladja meg az. első és az ötödik szakasz (I, V) hatásos keresztmetszetét gQ (0,c) és az áramvezető hídnak a szimmetriasíktól (S) távolabbi külső végénél a közbenső szakasz (K) mentén olyan kispórolás (A) van kialakítva, melynek a szimmetriasíkra (S) merőlegesen mért hossza (La) meghaladja a közbenső szakasz (K) alsó éle (38, 38’) és az érintkezőcsúcsok (32 és 33, illetve 32’ és 33*) 55 közös érintője (É, E’)közötti távolságot (Bd). rajz Kiadja: Országos Találmányi Hivatal Fk : IDmer Zoltán KÓDEX 5
