186779. lajstromszámú szabadalom • Nagyáramú jelfogó

A találmány tárgya nagyáramú jelfogó, amely' tekcrcsmagga! ellátott tekercstestből és arra felszerelt járomból áll, ahol a járom a jelfogóházra billenthető­­en felszerelt horgonnyal van működési kapcsolatban, amely billenési helyzetének megfelelően működteti az érintkezőket. Ismeretes nagy áramok kapcsolására olyan jelfogó, amely kettős megszakítású ún. kapcsolásvédelemmel van kialakítva. Ezt a jelfogót olyan konstrukció kiala­kításával tették alkalmassá nagy áramok kapcsolására, hogy a jelfogót közvetlenül a csatlakozódérintkezőinél fogva lehet a megfelelő nagyáramú kivezetéshez csatlakoztatni, és hogy különösen biztonságos érint­kezést valósítanak meg. Ennek a nagy áramok kapcso­lására alkalmas jelfogónak mégis van egy hátránya, éspedig az, hogy a kapcsoláshoz viszonylag nagy mű­ködtető teljesítményt vesz fel. Sokoldalú alkalmazás esetén azonban követel­mény, hogy a nagy áramok kapcsolására alkalmas jel­fogót kis teljesítménnyel lehessen működtetni, és ehhez például körvezérlő berendezéssel kell ellátni. Ilyen esetekben az a cél, hogy nagy áramokat elekt­ronikus vezérlőkapcsolással kapcsoljanak. Mostanáig erre többek között kiegészítő kapcsolásvédelinet alkalmaztak. A fenti hátrányok kiküszöbölését célozta az 522 285 sz. svájci szabadalmi leírásban ismertetett nagy­áramú jelfogó, ahol az elektromágnes tekercstestével egy bilíenthetően ágyazott, állandó mágnest hordozó horgonyra hat, amely mindenkori billenési helyzeté­nek megfelelően nigóterhelésű érintkezőhídon keresz­tül kettős crintkczőmegszakítással zárja, illetve nyit­ja a jelfogó érintkezőit. A rugóterhelés érintkezőhíd­dal szemben a jelfogóház.hoz rögzített ellenérintkezők helyezkednek el. Ajelfogó emellett egy kívülről mű­ködtethető emelőkarral is el van látva, amellyel a kivánt billenési helyzet kívülről beállítható, ugyan­akkor az aktuális billenési helyzet külső kijelzésére szolgál. A billenthető horgonyban egy kivágás van kia­lakítva, amelybe egy, az érintkezőhídból kiálló csap nyúlik be. Így a rugóterhelésű érintkezőhíd esete a horgony midenkori billenési helyzetének függvényé­ben tolódik el egyik vagy másik irányban. Ennek a megoldásnak a hátránya az, hogy a csap és a csapot befogadó üreg, vagyis annak peremei között viszony­lag nagy súrlódást kell legyőzni. Ez ugyanakkor viszonylag nagy áramlökésekhez vezet, amelyek szük­ségesek althoz, hogy a kapcsolási elmozdulás egyálta­lán végbemenjen. A találmány által megoldandó feladat a fenti meg­oldás továbbfejlesztése és olyan nagyáramú jelfogó létrehozása, amelynél a tulajdonképpeni kapcsolási folyamatnál, vagyis a horgony billentésénél jelentke­ző súrlódási erők lényegesen kisebbek. A kitűzött feladatot a találmány értelmében azál­tal oldottuk meg, hogy a rugóterhelésű érintkezőhíd egy a horgony kivágásában elrendezett hengeres csa­pon van a rugók ereje ellenében elmozdíthatóan ágyazva. Ily módon feleslegessé válik a korábbi, nagy erőrá­fordítást igénylő mozgásátvitel a horgony üregének peremeivel érintkező csapon keresztül, mivel a talál­1 2 mány értelmében az érintkezőhíd maga is közvetle­nül össze van kötve a horgonnyal, s ezáltal annak bil­lenő mozgását is átveszi. A találmány értelmében előnyös, ha a jelfogóház­hoz rögzített ellenérintkezők behúz.ókengyeles kiveze­tő kapcsokkal vannak összekötve. Ezáltal ugyanis a találmány szerinti jelfogó közvetlenül ráköthető az áramvezeto áramkörökre az említett nagy áramok kapcsolásához. Az alábbiakban a találmány szerinti jelfogót a mel­­lélkelt rajzon feltüntetett kiviteli példa kapcsán is­mertetjük részletesebben, ahol az ábrák ismertetése során rávilágítunk a találmány szerinti jelfogó egyéb jellemzőire és előnyeire is. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti jelfogónak a 2. ábra l-l metszősíkjában felvett hosszmetszete, a 2. ábrán a jelfogónak a 3. ábrán a II nyíl irányá­ban felvett nézete, a 3. ábrán pedig a jelfogónak a 2. ábrán a III nyíl irányában felvett nézete látható. A jelfogó 1 rugóblokkból áll, amelyre 21 üreges csatlakozóból és 22 hengeres csavarból álló behúzó­­kengyeles kivezető csatlakozók vannak felszerelve. Ezek a behúzókengyeles kivezető csatlakozók 23 ösz­­szekötőkengyel révén vannak a megfelelő érintkezőré­szekkel összekötve. Az 1 rugóblokk 18 hengeres csa­varokkal van a működtetőrendszer 3 jármára oldható­­an felerősítve. A működtetőrendszer 2 tekercstest bői, a 3 járomból, valamint a 2 tekercstest másik oldalára szerelt 4 járomból áll, mely utóbbi süllyesztett fejű 19 csavarral van az 1 rugóblokkra felerősítve. Az 5 tekercsmag mágneses körét a 3 és 4 jármokkal alakít­juk ki. A mágneses kör 8 állandómágnesen keresztül záró­dik, amely a 24 csuklópontban a jelfogón ágyazott, billenthető 9 horgony 10 tartólemez közé van felsze­relve. A 9 horgony 28 horgonyrögzítőn 7 emelőkar található, amely ajelfogó 20 burkolatának kivágásába nyúlik bele, úgy hogy a 28 horgony rögzítő 7 emelő­karjának helyzete egyrészt mutatja a kapcsolási hely­zetet, másrészt lehetőséget ad arra, hogy a 9 horgonyt kézzel kapcsoljuk. A 2 tekercstest csatlakozásai 6 forrcsúcsokra van­nak kivezetve, ezeken keresztül lehet egy elektronikus működte tőrendszerhez csatlakoztatni. A kettős érintkezőmegszakítású érintkezőrendszer lényege abban van, hogy a 9 horgony 28 horgony­rögzítője kivágással van ellátva, amelyben hengeres 15 csap van rögzítve, ezen pedig tengelyirányban elcsúsz­­tathatóan 14 érintkezőhíd van elrendezve. A 14 érint­­kezőhidat két oldalról nyomó 16 mgók mozgatják, amelyek a 14 érintkezőhíd homlokrészein elrendezett 17 tárcsáknak nyomódnak neki. A 3. ábrán látható helyzetben a 14 érintkező­híd közvetlenül az egyik oldalon elrendezett 27 ellen­érintkezőnek fekszik neki, és a behúzókengyeles ki­vezető csatlakozókhoz 23 összekötő kengyelen keresz­tül valósítja meg a hozzávezetést. A 14 érintkező-186.779 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom