186753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-acilamino-3-vinil-cef-3-ém-4-karbonsav-származékok előállítására

1 2 A II és III általános képletű kiindulási vegyületek megfelelő sói ugyanazok, melyeket az I általános kép­letű vegyilletéknél már ismertettünk. A II általános képletű vegyületeknek az amino-cso­­portnál reaktív származékai szokásosan alkalmazott vegyületek, például egy xilii származék, melyet a II képletű vegy ületnek és egy xilii vegyületnek úgymint bisz(trimetií-xi1il)acetamid, trimetilxililacetamid stb. reakciójával állíthatunk elő, izocianát, izotiocianát, Schiff bázis vagy egy tautomer enamin típusú izo­­meije, melyet úgy képezünk, hogy az aminocsoportot egy karbonil vegyülettel reagáltatiuk, úgymint egy al­dehid vegyülettel (például acetaldehid, izopentalde­­hid, benzaldehid, szalicilaldehid, fenilacetaldehid, p­­-nitrobenzaldehid, m-klórbenzaldehid, p-klórbenzal­­dehid, hidroxinaftalolaldehid, furfurol, tiofén­­karboaldehid stb.) vagy egy keton vegyülettel (pél­dául aceton, metiletil-keton, metil-izobutil-keton, acetilaceton, etil-acetoacetát stb.) és hasonló ve­gyületek. A III általános képletű vegyületeknek jól alkal­mazható reaktív származékai például a következők: egy savhalogenid, savanhidrid, aktivált észter és ha­sonlók, előnyösen egy savklorid vagy savbromid, egy savanhidridnek egy savval, úgymint valamely szub­­sztituált foszforsavval (mely lehet például dialkil­­-foszforsav, fenilfoszforsav, difenilfoszforsav, dibenzil­­foszforsav dialkil-foszforsawal, kénessavval, tiokén­­sawal, kénsavval, alkilkarbonáttal (mely lehet például metilkarbonát, etilkarbonát, propílkarbonát stb.), va­lamely alifás karbonsavval (mely lehet például pivalin­­sav, pentánsav, izopentánsav, 2-etilvajsav, triklórecet­­sav stb.), vagy valamely aromás karbonsavval alkotott elegye (mely karbonsav lehet például benzoesav stb.), egy szimmetrikus savanhidrid, egy aktivált savamid egy heterociklikus vegyülettel, mely tartalmaz imino­­-funkciós csoportot, úgymint imidazol, 4-szubsztitu­­ált imidazol, dimetilpirazol, triazol vagy tetrazol, egy aktivált észter, mezilfenilészter, fenilazofenilészter, feniltioészter, p-nitrofeniltioészter, p-kreziltioészter, karboximetiltioészter, piridilészter, piperidinilészter, 2,4-dinitrofeniIészter, triklórfenílészter, 8-kinoliltio­­észter vagy egy N-hidroxivegyülettel, úgymint N,N­­-dimeti lhi droxilaminnal, 1 -hidroxi-2-( 1 H)-piridonnalJ N-hidroxiszukcinimiddel, N-hidroxiftálimiddel, l-hidroxibenzotriazollal, l-hidroxi-6-klórbenzotriazoí­­:lal alkotott észter), és hasonlók, A megfelelő reaktív származékot adott esetben a fentiekből a II és III képletű vegyület jellege szerint választhatjuk ki és alkalmazhatjuk a gyakorlatban. A reakció kivitelezése egy szerves vagy egy szer­vetlen bázis jelenlétében történik, mely bázis lehet alkálifém (például lítium, nátrium, kálium stb.), alkáliföldfém (például kálcium stb.), alkálifém-hid­­rid (például kálciumhidrid stb.), aíkálifémhidroxid (például nátriumhidroxid, káliumhidroxid stb.), al­kálifémkarbonát (például nátriumkarbonát, kálium­karbonát stb.), alkálifémbikarbonát (például nát­­riumbikarbonát, káliumbikarbonát stb.), alkálifém­­alkoxid (például nátriummetoxid, nátriumetoxid, kálium-terc-butoxid stb.), alkálifém-alkánsav (például nátriumacetát stb.), trialkilamin (például trietil­­amin stb.), egy piridin vegyület (például piridin, lu­­tidin, pikolin stb.), kinolin és hasonlók. Abban az esetben, ha ennél a reakciónál a III képletű vegyületet szabad sav vagy egy só formá­jában alkalmazzuk, akkor a reakció kivitelezé­sét előnyösen egy kondenzálószer jelenlétében végez­zük, és ezek a következők lehetnek: egy karbodi­­imid vegyület (például N,N’-diciklohexilkarboxiimid, N-ciklohexiI-N’-(4-dietilaminociklohexil)karbodjimid, N,N’-dietilkarbodiimid, N,N’-diizopropilkarbodiimid, N-etil-N’-(3-dimetilaminopropil)karbodiimid stb.), egy keténimid vegyület (például N,N’-karbonil­­-bisz(2-metilimidazol), pentametilénketén-N-ciklo­­hexilimin, difenilketén-N-ciklohexilimin stb.) egy olefin- vagy acetilén-éter vegyület (például etoxi­­acetilén, /3-klórviniletiléter), valamely N-hidroxi­­benzotriazol származéknak egy szulfonsavésztere [például 1 -(4-klórbenzolszulfoniloxi)-6-klór-1H­-benzotriazol stb.], trialkilfoszfit vagy trifenil­­foszfin és széntetraklorid egy elegye, diszulfid vagy diazoldikarboxilát (például dietil-diazendikarb­­oxilát stb.), egy foszfor vegyület (például etilpoli­­foszfát, izopropil polifoszfát, foszforilklorid, fosz­­fortriklorid stb.), tionilklorid, oxalilklorid, N-etil­­benzizoxazolin só, N-etil-5-fenilizoxazolium-3-szul­­fonát, egy reagens (úgynevezett „Vilsmeier reagens”­­ként ismertetik), melyet úgy állítanak elő, hogy egy amid vegyületet, úgymint N,N-di(rövidszénláncú)al­­kilformamidot (például dimetilformamid stb/), N­­-metilformamidot vagy hasonló vegyületet egy halo­fén vegyülettel, úgymint tionilkloriddal foszforíl­­loriddal, foszgénnel vagy hasonló vegyülettel rea­­gáltatnak. A reakciót általában egy szokásosan alkalmazott oldószerben végezzük, mely nincs ellentétes hatás­sal a reakcióra, mint péiuául a víz, aceton, dioxán, acetonitril, kloroform, benzol, metilénklorid, etilén­­klorid, tetrahidrofurán, etilacetát, N,N-dimetilform­­amid. piridin, hexametilfoszforamid stb,, vagy ezek egy elegye. Ezek közül az oldószerek közül a hidrofil oldósze­reket vízzel elegyítve is felhasználhatjuk. A hőmérséklet nem kritikus kivitelezéskor általá­ban a reakcióelegy hőmérséklete hűtés és melegítés közötti értékeket vehet fel. A jelen találmányhoz tartoznak azok az eljárások is, amelyeknél a reakció során — ha a reakciót a fent említett Vilsmeier reagens jelenlétében végezzük - a III. képletű kiindulási vegyületben az R1 helyen lévő aminocsoport adott esetben egy (N,N-di(rövidszénlán­­cú)alkilaminometilén)amino-csoporttá alakul át. b) eljárás Az (I.b) képletű vegyület vagy ennek egy sója elő­állítható olymódon, hogy az (I.a) képletű vegyület­­nél vagy ennek egy sójánál az Rj-ben az amino-védő­­csoportot eltávolítjuk. Az említett csoport, valamely szokásosan alkal­mazott eljárással eltávolítható, mely eljárás lehet pél­dául hidrolízis, redukció, egy kombinált eljárás, mely magábafoglalja az iminohalogénezést és azután az iminoéterezést, és ha szükséges ezt egy hidrolízis is követi, és hasonló eljárások. (i) Hidrolízis: A hidrolízist előnyösen egy sav jelenlétében vé­gezzük. Megfelelő sav lehet egy szervetlen sav (például 186.753 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom