186752. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként acilezett triazolil-delta-fluor-pinakolil-származékot tartalmazó fungicid készítmény és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 2 A találmány szerinti eljárással előállított hatóanya­gok jó kompetibilitása a növénybetegségek leküzdé­séhez szükséges koncentrációban lehetővé teszi a föld feletti növényrészek, a vetőmagvak és a talaj kezelését. A hatóanyagok különösen hatékonyak olyan gom­bák ellen, melyek valódi lisztharmat betegségeket okoznak, így a Podosphaera-fajták, így például az al­­malisztharmat (Podosphaera leucotricha) kórokozója ellen, az Erysiphe-fajták, így például az uborkaliszt­­harmat (Erysiphe cichoracearum) kórokozója ellen, vagy a gabona-, illetve az árpalisztharmat (Erysiphe graminis) kórokozója ellen, valamint egyéb gabona­betegségek, így a gabonarozsda ellen. Különösen ki­emeljük, hogy a hatóanyagok nemcsak protektiv, hanem részben szisztemikus hatással is rendelkeznek. Ennek eredményeként a növények gomba ellen úgy is védhetők, hogy a hatóanyagot a talajon és gyökéren keresztül vagy a vetőmagon át juttatjuk a föld feletti növényrészekbe. A találmány szerint előállítható hatóanyagokat a szokásos készítményekké, így oldatokká, emulziók­ká, aeroszolokká alakíthatjuk. Felhasználhatók még hatóanyaggal átitatott természetes és szintetikus anyagok, polimer anyagokba töltött flnomkapszulák és vetőmag fedőmasszák, valamint égőtöltetek, így füstölőpatronok, -dózisok, -spirálok és egyebek, va­lamint ULV-hideg- és meleg-ködképző készítmények formájában is. Ezeket Önmagában ismert módon állítjuk elő, így Íéldául olymódon, hogy a hatóanyagot vivőanyagok­ai, teliát folyékony oldószerekkel nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd halmazálla­potú hordozóanyagokkal összekeverjük, amikor is adott esetben felületaktív anyagokat, tehát emulgeá­­torokat és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző anyagokat is felhasználunk. Amennyiben vivőanyag­ként vizet használunk, az elegyhez segédoldószerként szerves oldószereket is adhatunk. Folyékony oldó­szerként lényegében az alábbiak kerülhetnek szóba: aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy alkil-nafta­­linók, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhid­rogének, így klór-benzol, klór-etilén vagy metilén­­-klorid, alifás szénhidrogének, így dklohexán vagy paraffinok, például ásványolajfrakdők, alkoholok, így' butanol vagy gíikol, valamint azok éterei és észterei, ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izo-buti;l­­-keton vagy ciklohexanon, erősen poláros oldószerek, így dimetíl-formamid és dimetil-szulfoxid, valamint víz. Cseppfolyósított gáz hordozóanyagokon itt olyan folyadékok értendők, melyek légköri nyomáson és szobahőmérsékleten gázhalmazáUapotúak, például aeroszolhajtógázok, így halogén-szénhidrogének, va­lamint bután, propán, nitrogén és széndioxid. Szilárd hordozóként természetes kőliszteket, így kaolint, agyagföldet, talkumot, krétát, kvarcot, attapulgitot, montmorillonitot vagy diatomaföldet, vagy szinteti­kus kőliszteket, például magas diszperzitás fokú kova­savat, alumínium-oxidot és szilikátokat alkalmazha­tunk. A granulátumhoz szilárd hordozóanyagként például tört és frakcionált természetes kőzeteket, így például meszet, márványt, horzsakövet, sepiolitot, dolomitot, valamint szervetlen és szerves lisztekből készített szintetikus granulátumokat, és szerves anya­gokból, így fűrészporból, kókuszdióhéjból, kukorica­csőből és dohányszárból készített granulátumokat használhatunk fel. Emulgeátorként és/vagy habképző anyagként nemionos és anionos emulgeátorokat, így poli(oxi-etiIén)-zsírsav-észtereket, poli(oxi-etilén)­­-zsíralkohol-étereket, például alkil-aril-poliglikol-étert, alkil-szulfonátokat, aikil-szulfátokat, aril-szulfonáto­kát, valamint tojásfehérje-hidrolizátumot, diszpergá­­lószerként pedig lignin-szulfit-szennylúgot és metil­­-cellulózt használhatunk fel. A készítményekben ragasztószereket is, így karb­­oxi-metil-cellulózt, természetes és szintetikus por alakú, szemcsés és latex formájú polimereket, így gumiarábikumot, poli(vinil-alkohol)-t, poli(vinil-ace­­tát)-ot felhasználhatunk. Felhasználhatunk szervetlen pigmenteket, így pél­dául vas-oxidot, titán-oxidot, ferro-cián-kéket, és szer­ves színező anyagokat, így alizarin-azol-fém-ftálo­­-cianin-színezőanyagokat, valamint biológiai nyom­elemek, így a vas, mangán, bőr, réz, kobalt, molib­­dén és cink sóit is. A készítmények általában 0,1-95 súly%, előnyö­sen 0,5-90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti készítmények az (I) általános képletű vegyieteken kívül még egyéb, ismert ható­anyagokat, Így fungicid, akaricid, nematocid vagy herbicid hatású anyagokat, a madarakat elriasztó ve­­gyületeket, a növényi növekedést szabályozó anyago­kat, tápanyagokat és a talajszerkezetet javító anyago­kat is tartalmazhatnak. A hatóanyagokat a kereskedelmi forgalomba kerü­lő készítmények alakjában vagy az azokból előállí­tott felhasználási formák, így alkalmazásra kész olda­tok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és gra­nulátumok alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, azaz például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, porozással, szórással, száraz csávázással, nedves csávázással, áztatási csávázással vagy inkrusztálással. Növényrészek kezelése során a felhasználásra ke­rülő készítmény hatóanyagkoncentrációja széles ha­tárok között változhat, általában 0,0001 súly%, elő­nyösen 0,5 és 0,001 súly% közé esik. Vetőmag csávázásakor 1 kg vetőmagra általában 0,001- 50 g hatóanyagot, előnyösen 0,01—10 g ha­tóanyagot alkalmazunk. talajkezeléshez 0,00001 0,1 súly%, előnyösen 0,0001 0,02 súly% mennyiségű hatóanyagot jutta­tunk a talajba. Előállítási példák 1. példa az (1) képletű vegyület előállítása (b) eljárásváltozat (A kész termék, valamint a kiinduló anyag két sztereoizomer formájában fordulhat elő, ezek noha nem azonosíthatók, olvadáspontjuk alapján jól meg­különböztethetők, az egyes tiszta izomereket A-, illet­ve B-formának nevezzük.) 112 g (0,328 mól) 3,3-bisz(fiuor-metil)-l-(4-klór­­-fenoxi)-l-(l,2,4-triazon-l-il)-bután-2-olt (mint a tiszta A- és B-formák diasztereomerkeverékét) 500 ml acetanhidridben oldunk. Az elegyet 16 órán át 100 °C hőmérsékleten kevertetjük, majd a maradék acet­­anhidridet vákuumban ledesztilláljuk és a desztillációs maradékot 60 ml metilén-kJoridban felvesszük. A szerves fázist kétszer 1,5 -1,5 liter vízzel mossuk, 186.752 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom