186737. lajstromszámú szabadalom • Pirazolin-származékokat tartalmazó inszekticidek és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 ÍSo 737 2 ásványi eredetű szemcsés anyagot (homokot vagy őiölt márgát). szerves szemcsés anyagot (péíJául szárított kávé­őrleményt, feldarabolt dohányszárat és őrölt kukorica­­torzsát) impregnálunk. A szemcsés készítményt úgy is előállíthatjuk, hogy a hatóanyagot elporított ásványi anyagokkal együtt sajtoljuk kenőanyagok és kötőanyagok jelenlétében, majd a sajtolt készítményt a kívánt szemcse­méretre aprítjuk és átszitáljuk. Szemcsés készítményeket úgy is készíthetünk, hogy a hatóanyagot por alakban elporított töltőanyagokkal keverjük össze, majd a keve­réket folyadékkal a kívánt szemcseméretre glomuláljuk. Porozószereket például úgy állíthatunk elő, hogy a hatóanyagot elporított, közömbös, szilárd hordozóanyag­gal, például talkummal alaposan összekeverjük. Diszpergá Iható porokat úgy készítünk, hogy 10-80 súlyrész közömbös, szilárd hordozóanyagot, például kao­lint, dolomitot, gipszet, mészkövet, bentonitot, attapul­­gitot, kolloidális szilícium-dioxidot vagy ezeknek és ha­sonló anyagoknak a keverékét összekeverjük 10-80 súly­rész hatóanyaggal, 1—5 súlyrész diszpergálószerrel, pél­dául ilyen célra általánosan alkalmazott ligninszulfonátok­­kai vagy alkil-naftaiinszulfonátokkal, előnyösen 0,5-5 súlyrész nedvesítőszerrel, például zsíralkohol-szulfátok­­kal, alkil-aril-szulfonátokkal, zsírsavak kondenzációs ter­mékeivel vagy poli(oxi-eíilén)-vegyüiettei és végül — kí­vánt esetben - egyéb adalékanyagokkal Elegyedő olajok előállítása céljából a hatóanyagot valamely alkalmas, olyan oldószerben oldjuk fel, amely vízzel előnyösen rosszul elegyedik, és az oldathoz egy vagy több emulgeátort adunk. Alkalmas oldószer például a xilol, toluol, aromás vegyüíeiekben gazdag petrólcum­­dcsztillátumok, például könnyű benzin, desztillált kát­rányolaj és ezeknek a folyadékoknak az elegyei. Emul­­geáloszerként például poIi(oxi-eti!én)-vegyületeket és/ vagy aikil-aril-szulfonátokat használhatunk, .Az ilyen elegyedő olajok hatóanyag-koncentrációja nem korláto­zott, és például 2 és 50 sü!y% között változhat. Az elegyedő olajon kívül folyékony és nagyon tömény elsődleges készítményként megemlíthetjük a hatóanyag vízzel jól elegyedő folyadékkal, például egy giikollal vagy glikol-étcrrel készített oldatát, amely oldathoz disz­­pergálószert és kívánt esetben felületaktív anyagot ad­tunk. Ezt a készítményt permetezés előtt vagy annak folyamán vízzel felhígítva a hatóanyag vizes diszperzióját kapjuk. Egy találmány szerinti aeroszol-készítményt a szokásos módon állítunk elő úgy, hogy a hatóanyagot - kívánt esetben valamely oldószerben — iiló folyadékba mint hajtógázba visszük be, ez a hajtóanyag például metán és etán klór-fluor-származékainak elegye, rövid szén­láncú szénhidrogének elegye, dimetil-éter vagy valamely gáz. így széndioxid, nitrogén és nitrogén-oxid (N20) lehet. Füstölő gyertyákat vagy füstölő porokat, azaz olyan készítményeket, amelyek elégésük során peszticid füstöt fejlesztenek, oly módon állítunk elő, hogy a hatóanyagot valamely éghető keverékben vesszük fel, ez például tüzelőanyagként cukrot vagy fát, előnyösen őrölt alak­ban, valamely égést fenntartó anyagot, például ammó­­nium-nitrátot vagy kálium-klorátot, továbbá egy égést késleltető anyagot, például kaolint, bentonitot cs/vagy kollodiális kovasavat tartalmazhat. A készítmények a fentiekben említett alkotórészeken kívül egyéb, ilyen célra általánosan használt anyagokat is tartalmazhatnak. így például a diszpergálható porhoz vagy a szemcsé­­zendő keverékhez kenőanyagot, így kalcium-szíearátot vagy magnézium-sztearátot adhatunk. A készítmények­hez „adhíziv” anyagokat is adhatunk, így például poli­­(vinil-a!kohol)-ce!lulóz-származékokat vagy egyéb kol­loid anyagokat, így kazeint, így megjavíthatjuk a peszti­­cidnek a terméshez való tapadását. Ezenkívül a ható­anyag fitotoxieitását csökkentő anyagot is adhatunk a készítményhez, így gyapjúzsírt vagy gvapjúzsíralkoholt. A találmány szerinti készítmények ismert peszticid hatóanyagokkal kombinálhatok; ennek eredményekép­pen megnő a készítmény hatásspektruma és szinergizmus léphet fel. Az ilyen kombinált készítményekben például az alábbi ismert fnngicid, inszckticid cs akaricid hatóanyagokat alkalmazhatjuk: Inszekticidek és algicidek hatóanyagai 1. szen es klór-vegyületek, például 6,7,8,9,í0,10-hexak!ór-l,5,5a,6,9,9a-hexahidro-6,9- -metano-2,4,3-bcnzo[ejdioxaticpin-3-oxid; 2. karbamátok, például 2-(d;metil-amino)-5,6-dimetil-pirimidin-5-il­­-din etil-karbamát és 2-izopropoxi-feni!-metil-karbamát; 3. di(n )etil-foszfá(ok, például 2-kl >r-2-dietil-karbamoiI- l-metil-vinil-, 2-(metoxi-karbonil)-l-metil-vinil-, 2-kl ír-1. l-(2,4-diklór-fenil)-vinil- és 2-kl h -1,1 -(2,4,5-triklór-fcnil)-vini1-di(m)etil­■-foszfát ; 4. 0,0-Ji(m)etil-foszfortioátok, például 0(S)-2-metil-tio-etil-, S-2-(etii-szulfinil) etil-, S~2-[f-(mctil-karbamoi!)-etil-tio]-eti!-. 0-4- bróm-2,5-diklór-íenil-, 0-3,5,6-triklór-2-piridil-. 0-2 izopropi!~6-nictii-pirimidin-4-il- és 0-4 nitro-feni!-Ü,0-di(m)etil-foszfortioát; 5. 0,0-di(m)etil-foszforditioátok, például S-metil-karbamoil-metil-, S-2 • (ctil-tio)-ctil-, S-(3,4-dihidro-4-oxo-benzo(d]»|l ,2,3]-triazin-3-il­­-metii)-. S-1 2-di(etoxi-karbonil)-etil-, S-6 klór-2-oxo-bcnzoxazolin-3-il-metil- és S-2 3-dihidro-5-metoxi-2-oxo-I,3,4-tiadiazol-3-il­­-mt til-0,0-di(m)etiI-foszforditioál ; 6. fos?fonatok, például dimctil-2,2,2-triklór- i-hidroxi-ctil-foszfonát; 7. bcnzoil-karbamid. például N-(2,6-difluor-benzoil)-N'-(4-klór-fenil)-karbamid; 8. természetes cs szintetikus piretroidok; 9. anndinck, például N'-(2-nicfiI-4-klór-fcnil)N,N-tlimctil-formamidin és 10. mii robiális inszekticidek, így Bacillus thuringiensis. Akaricid készítmények hatóanyagai 1. szerves ónvcgyiiletek, például fnciklohcxiJ-ón-hidroxid és di-[tri-(2-metil-2-fenil-propil)-ón]-oxid; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom