186714. lajstromszámú szabadalom • Védőbevonat könnyűfém vagy könnyűfémötvözetből készült alkatrészek felületi védelmére

1 186 714 1. táblázat 3. táblázat 2 ■ összetétel, % Minta jele Ni BSiFe Kemény­fémpor összesen Cu Sn Bronz­por összesen 1. 85 15 50 80 20 50 11* 90 10 60 90 10 40 111.* 95 5 70 95 5 30 IV. 85 15 80 90 10 20 * A találmány szerinti összetétel. Az 1. táblázatban bemutatott összetételű porokat homokfúvatásal megtisztított alkatrészek felületeire ismert módon, plazmasugaras berendezéssel vittük fel. A felvitt rétegek vastagsága a következő volt: 2. táblázat Minta jele Bevonatréteg vastagsága (mm) I. 0,3 II. 0,2 III. 0,3 IV. 0,4 Az így kialakított munkadarabokat, illetve az ezekből készített mintákat szikravizsgálatnak és mechanikai vizs­gálatnak vetettük alá. A szikravizsgálatokat a következő­képpen végeztük. A mintákból 112 mm belső és 138 mm külső átmérőjű, 45 15 mm magas gyűrűket készítettünk és ezeket 20 kg-os ejtősúlyokra erősítettük. Az ejtővizsgálatot ejtőkamrá­ban végeztük, amely 5 mm vastag acéllemezből készült, szögvasakkal merevített, gázzal feltölthető kamra. A kamra kocka alakú, a kocka élhosszúsága 1 m volt. 50 Az ejtősúlyt ejtőcsövön keresztül juttattuk a céltárgyra. Az ejtőcső magassága 3 m volt, a céltárgy pedig 40 mm vastag, rozsdásított acéllemez volt. Az acéllemez vas­beton tömbre volt erősítve oly módon, hogy a vízszintes­sel 60°-os szöget zárt be. A kamrát a vizsgálat előtt robbanóképes CH4-ievegő keverékkel töltöttük meg. Ezután a mintadarabot az ejtő­súllyal a céltárgyra ejtettük. Az ejtési energia 60 kg/m volt. A vizsgálatok eredményét a 3. táblázatban mutatjuk be. 60 Minta jele CH4-tartalom Of /O Ejtések száma Berobbaná­­sok száma I. 6,4 10 2 II. 6,6 10-III. 6,4 10-IV. 6,5 10 3 A vizsgálatokból látható, hogy a találmány szerinti védőbevonat az adott körülmények között teljesen szikra­­biztosnak tekinthető. A vizsgálatokból az is kitűnik, hogy ha a megadottól eltérő összetételű bevonatot alkalma- 20 zunk, a szikrabiztonság megszűnik. Ennek a túl nagy mennyiségű keményfémport tartalmazó bevonat esetén a bevonat ridegsége az oka, a túl sok bronzport tartal­mazó bevonatnál pedig a bevonatréteg kelleténél kisebb szilárdsága. 25 A bemutatott mintákon terhelési próbákat is végez­tünk. Ennek során a 90 mm átmérőjű csodarabokat ten­gely irányban 60 t-val terheltük. A terhelés következté­ben a csodarabok „kihasasodtak”, maximális átmérőjük ICI mm lett. A találmány szerinti összetételű védőbevo- 30 nat a terhelési próbának tökéletesen ellenállt, ugyancsak megfelelő tapadást tanúsított a viszonylag nagy meny­­nyiségű keményfémet tartalmazó bevonat a vizsgálat során repedezett. A bemutatott példákból látható, hogy a találmány 35 szerinti védőbevonat mind szikrabiztonság, mind mecha­nikus terhelhetőség szempontjából megfelelő, szemben az eddig kipróbált hasonló bevonatokkal. Természetesen a bevonatréteg nem csupán bánya­­tárnok védőbevonatául szolgálhat, jóllehet a példákban 40 bányatámok vizsgálatait ismertettük. Nyilvánvaló, hogy hasonló bevonat jó eredménnyel alkalmazható egyéb területeken is. Szabadalmi igénypontok 1. Védőbevonat könnyűfém vagy könnyűfém ötvözet­ből készült alkatrészek felületi védelmére, elsősorban alumínium bányatámok szikrabiztonságának fokozására, amely porkeveréknek az alkatrészek felületére történt lángszórásával van kialakítva, azzal jellemezve, hogy 55-75 % keményfémet és 25-45 % bronzot tartalmaz és vastagsága 0,15-0,5 mm. 2. Az í. igénypont szerinti védőbevonat kiviteli alakja, 55 azzal jellemezve, hogy a keményfém 81-96 % nikkelből és 4-19 % BSiFe-ből áll. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti védőbevonat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bronzpor 75—95 % rézből és 5—25 % ónból áll. Ábra nélkül 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom