186714. lajstromszámú szabadalom • Védőbevonat könnyűfém vagy könnyűfémötvözetből készült alkatrészek felületi védelmére
1 186 714 1. táblázat 3. táblázat 2 ■ összetétel, % Minta jele Ni BSiFe Keményfémpor összesen Cu Sn Bronzpor összesen 1. 85 15 50 80 20 50 11* 90 10 60 90 10 40 111.* 95 5 70 95 5 30 IV. 85 15 80 90 10 20 * A találmány szerinti összetétel. Az 1. táblázatban bemutatott összetételű porokat homokfúvatásal megtisztított alkatrészek felületeire ismert módon, plazmasugaras berendezéssel vittük fel. A felvitt rétegek vastagsága a következő volt: 2. táblázat Minta jele Bevonatréteg vastagsága (mm) I. 0,3 II. 0,2 III. 0,3 IV. 0,4 Az így kialakított munkadarabokat, illetve az ezekből készített mintákat szikravizsgálatnak és mechanikai vizsgálatnak vetettük alá. A szikravizsgálatokat a következőképpen végeztük. A mintákból 112 mm belső és 138 mm külső átmérőjű, 45 15 mm magas gyűrűket készítettünk és ezeket 20 kg-os ejtősúlyokra erősítettük. Az ejtővizsgálatot ejtőkamrában végeztük, amely 5 mm vastag acéllemezből készült, szögvasakkal merevített, gázzal feltölthető kamra. A kamra kocka alakú, a kocka élhosszúsága 1 m volt. 50 Az ejtősúlyt ejtőcsövön keresztül juttattuk a céltárgyra. Az ejtőcső magassága 3 m volt, a céltárgy pedig 40 mm vastag, rozsdásított acéllemez volt. Az acéllemez vasbeton tömbre volt erősítve oly módon, hogy a vízszintessel 60°-os szöget zárt be. A kamrát a vizsgálat előtt robbanóképes CH4-ievegő keverékkel töltöttük meg. Ezután a mintadarabot az ejtősúllyal a céltárgyra ejtettük. Az ejtési energia 60 kg/m volt. A vizsgálatok eredményét a 3. táblázatban mutatjuk be. 60 Minta jele CH4-tartalom Of /O Ejtések száma Berobbanások száma I. 6,4 10 2 II. 6,6 10-III. 6,4 10-IV. 6,5 10 3 A vizsgálatokból látható, hogy a találmány szerinti védőbevonat az adott körülmények között teljesen szikrabiztosnak tekinthető. A vizsgálatokból az is kitűnik, hogy ha a megadottól eltérő összetételű bevonatot alkalma- 20 zunk, a szikrabiztonság megszűnik. Ennek a túl nagy mennyiségű keményfémport tartalmazó bevonat esetén a bevonat ridegsége az oka, a túl sok bronzport tartalmazó bevonatnál pedig a bevonatréteg kelleténél kisebb szilárdsága. 25 A bemutatott mintákon terhelési próbákat is végeztünk. Ennek során a 90 mm átmérőjű csodarabokat tengely irányban 60 t-val terheltük. A terhelés következtében a csodarabok „kihasasodtak”, maximális átmérőjük ICI mm lett. A találmány szerinti összetételű védőbevo- 30 nat a terhelési próbának tökéletesen ellenállt, ugyancsak megfelelő tapadást tanúsított a viszonylag nagy menynyiségű keményfémet tartalmazó bevonat a vizsgálat során repedezett. A bemutatott példákból látható, hogy a találmány 35 szerinti védőbevonat mind szikrabiztonság, mind mechanikus terhelhetőség szempontjából megfelelő, szemben az eddig kipróbált hasonló bevonatokkal. Természetesen a bevonatréteg nem csupán bányatárnok védőbevonatául szolgálhat, jóllehet a példákban 40 bányatámok vizsgálatait ismertettük. Nyilvánvaló, hogy hasonló bevonat jó eredménnyel alkalmazható egyéb területeken is. Szabadalmi igénypontok 1. Védőbevonat könnyűfém vagy könnyűfém ötvözetből készült alkatrészek felületi védelmére, elsősorban alumínium bányatámok szikrabiztonságának fokozására, amely porkeveréknek az alkatrészek felületére történt lángszórásával van kialakítva, azzal jellemezve, hogy 55-75 % keményfémet és 25-45 % bronzot tartalmaz és vastagsága 0,15-0,5 mm. 2. Az í. igénypont szerinti védőbevonat kiviteli alakja, 55 azzal jellemezve, hogy a keményfém 81-96 % nikkelből és 4-19 % BSiFe-ből áll. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti védőbevonat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bronzpor 75—95 % rézből és 5—25 % ónból áll. Ábra nélkül 3
