186711. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a savanyú és egyben magnéziumhiányos talajok meszezésével egyidejűleg történő melioratív magnézium utánpótlására
1 186 711 2 A találmány tárgya eljárás a savanyú és egyben magnéziumhiányos talajok bázisállapotának meszezéssel egyidejűleg történő rnelioratív magnézium utánpótlására, változtatható arányú, a talaj bázisállapotának két komponensű, kalciumot és magnéziumot tartalmazó javítóanyagokkal töiténő rendezésére. Ismert, hogy a kalcium, magnézium és kálium antagonista elemek, így bármelyikük relatív túladagolásával a másik hiányát válthatjuk ki. Ennek veszélye különösen azokon a talajokon áll fent, ahol a fenti elemek valamelyikének abszolút mennyisége kicsi. Magyarországon elsősorban a nyírségi és somogyi savanyú homoktalajok és az erdőtalajok egy része tartozik ebbe a kategóriába. A melioráció és tápanyag gazdálkodás eddigi gyakorlata a talajsavanyúság közömbösítését egyoldalú kalciumkarbonát visszapótlással végezte, a káliumhiány megszüntetésére pedig főként adókultúrákban, rnelioratív, feltöltő káliumtrágyázást alkalmazott. Ez tovább rontotta az egyébként is magnéziumban szegény savanyú talajokon, a magnézium hozzáférhetőségét a növény számára. Hazánkban a Somogy megyei savanyú homoktalajok magnézium hiányának pótlására kis adagú magnéziumszulfát (10-20 kg/ha magnézium) talajba juttatásával végeztek kísérleteket (KEMENESSY-NYÉKI: Magnézium műtrágyázási eredmények a Somogyi homoktájon. Növénytermelés [12. (3) 211-215 (1963)]. A kedvezőtlen talajtani körülményekből fakadó növény táplálkozási zavarok kiküszöbélésére CLAUS 175 578 számú magyar szabadalmi leírásban dolomit alapú levéltrágyázást javasol. A fenti eljárások azonban a növénytáplálkozási folyamatok egyszeri korrekcióját jelentik és a talaj termékenységét gyakorlatilag változatlanul hagyják. A dolomitot a savanyú talajok bázisállapotának rnelioratív rendezésére JACOB (Magnesia der fünfte Pflanzenhauptnährstoff, 96—98, Ferdinand Enke Verlag, Stuttgart, 1955) ajánlotta először. A dolomitos talajjavítás hatékonyságát jelentősen korlátozza az a tény, hogy a dolomit kalcium/magnézium arányának talaj tulajdonságoktól függő szabályozására eddig nem voit lehetőség. Eljárásunk alapvetően ezen hiányosság kiküszöbölésére irányul, mivel alkalmazásával a kémia talajjavító anyagok kalcium/magnézium arányát jól mérhető talajparaméterekre alapozottan be lehet állítani. Találmányunk azon a felismerésen alapszik, hogy a savanyú és egyidejűleg magnéziumhiányos talajok javításához szükséges, a talaj szerkezeti tulajdonságai, valamint kalcium-, magnézium- és káliumtartaima alapján ismert módon számított összetételű javítóanyag a talaj javítására eddig is használt, de adott, nem változtatható kalcium, magnézium arányú anyagokból, például dolomitból előállítható oly módon, hogy azt valamely jó konzisztenciájú, a talajba homogén bevihető karbonátos magnéziumvegyülettel, például magnéziumkarbonát trihidráttal, bázikus magnézium-karbonáttal vagy magnézium-karbonáttal megfelelő arányban keverjük. Az így beállított keveréket a talajba juttatva, annak minősége a termés mennyiségén és minőségén lemérhető mértékben javul. A találmány szerinti eljárás valamennyi jó kémiai aktivitással rendelkező természetes és mesterséges eredetű meszezőanyag, például lágy mészkőpor, önporló dolomitok és kalcium, magnézium tartalmú mellektermékek kalcium, magnézium arányának beállítására alkalmazható. 2 A javítandó talaj mért paraméterei alapján a kívánatos kalcium : magnézium arány beállítására bármely jó konzisztenciájú, a talajba homogénen bevihető karbonátos formájú magnéziumvegyüiet alkalmas. Ilyen anyagféleség például a szintetikus magnezitgyártás közti termékeként keletkező magnézium-karbonát trihidrát (ásványtani néven Nesquehonit), mely jelenleg is nagy mennyiségben rendelkezésre áll a Magnezitipari Művek Tiszavárkonyi kísérleti üzeméhen. A karbonátos magnéziumvegyületek mérsékelt vízoldhatóságuk folytán nem lúgózódnak ki a talajból, gyenge savakban való jó oldhatóságuk viszont biztosítja a növény általi felvehetőségüket. E vcgyületek ugyanakkor bázisos kémhatásuk folytán hatékonyan hozzájárulnak a talaj savanyúságának közömbösítéséhez. Néhány ilyen jellegű anyag összetételét az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat Természetes és mesterséges eredetű meszezőanyagok kívánatos kalcium/magnézium arányának beállítására alkalmas bázikus kémhatáséi magnézium vegyületek Kémiai összetétel Vegyület Képiét Ca%* Mg% Magnéziumkarbonát trihidrát MgC03 • 3H20 (Nesquehonit) 1,2 15,1 Bázikus magné- 3MgC03 ■ Mg(OH)2 ■ zium-karbonát • 3H20 0,1 25,0 Magnéziumkarbonát MgC03 0 28,0 *A kalcium a vegyül etek előállítására kiindulási anyagul használt dolomitból származik. Az eljárás alkalmazásának részletes leírása Terület kiválasztás: Az eljárás azon savanyú talajokon alkalmazható a leghatékonyabban, ahol a pH (KC1) 5,5 alatti, a hidrolitos aciditás 4-nél nagyobb, az ammónium-laktát oldható (AL) magnézium tartalom pedig 60 ppm alatt van. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: A mintavétel módja megegyezik a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ a talaj tápanyag tartalmának vizsgálatához hatóságilag előírt talajmintavételi módszerével. E módszer előírja, hogy homogén táblán belül 12 ha-os terület egységenként kell egy-egy átlagmintát venni laboratóriumi vizsgálat céljából. A megfelelő javítóanyag-féleség kiválasztásához és az alkalmazandó dózis meghatározásához a talajmintákból az alábbi talajparairiétereket kell meghatározni:- ammónium-laktát olcható (AL) Ca, Mg, K20,- leiszapolható rész (0,01 mm alatti talajrészecskék %-os aránya), vagv Arany-féle kötöttségi szám (Ka). 5 10 15 20 25 30 36 4C 45 50 55 60 65
