186709. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés borminőség növelő szőlőfeldolgozásra
1 186 709 2 illetve a berendezés főbb elemeit sematikus rajzokon szemléltetjük, ahol a rajzok közül az 1. ábra folyamatábra és részben a gépi berendezések sémája, a 2. ábra a cefrefeltáró-tartály nézete és részint metszete, a 3. ábra ugyancsak a cefrefeltáró-tartályf nézete, illetve metszete 90°-kai elforditottan. A találmány szerinti eljárá3 első műszaki intézkedései a hagyományos fogadógaratos tárolásból, zúzás-bogyózás műveletéből áll, ahonnét az anyag cefretovábbitó egységre kerül. A cefre útját a továbbiakban a feldolgozandó szőlő minősége és a feldolgozási cél határozza meg. Az egészséges szőlőből nyert cefrét zárt szállítópályán cefrefeltáró tartályba vezetjük, mely perforált garattal alsó és felső térre van osztva. A betárolt cefre alól a színmustot visszavezetjük a törkölyre, mégpedig oly módon, hogy a törkölyre a must sugarasan kerüljön. Mivel a mustot visszavezetjük a cefrére és mert a keletkező gázok elvezetéséről gondoskodunk arra alkalmas, perforált folyadék és lévezető útján, a cefre nem boltozódik, nem tömörödik, a szín-, íz- és aroma anyagok kíméletes cefrekezelés mellett kioldódnak. Ezt követően a létartalomban dús cefrét lassú fordulatú szállítócsigával egy perforált álfenékke! bíró csigás mustelválasztóra vezetjük. A feltáró tartály musttartalmát mindaddig nem engedjük le, amíg a cefrekihordás tart, ugyanis a lében gazdag cefre kihordása sokkal kíméletesebben megy végbe, mint a szikkadt törköly kiszállítása, a szőlőmagokat a csiga nem töri össze, a károsan befolyásoló vegyületek a mag zúzás nélküli kezelése folytán nem kerülhetnek bele a mustba. A cefre kihordása után a színmustot külön tárolóba ürítjük, de adott esetben a csigás mustelválasztó perforált álfenékén távozó musttal keverhetjük. Ezt követően a sajtolást végezzük el, amikor is célszerűen a présmustot és utóprés mustot külön-külön tartályba ürítjük és kierjesztjük. Az eljárás vörösborok készítésére is alkalmas, ugyanis a visszakeringtetés által a törkölykalap keletkezését, a bor színhibásodását megelőzhetjük. Ha a szőlőtermés részben - gyakorlatilag mintegy 10% részében - nem egészséges, penészes, rothadt bogyókat tartalmaz, akkor zúzás-bogyózás és megfelelő kénezés után gyors feldolgozásra van szükség. Ebben az esetben a cefrét csigás mustelválasztóra engedjük és a perforált álfenéken kifolyó mustot külön gyűjtjük, vagy ha az azonnali sajtolás szükséges, a zúzó-bogyózóból a cefrét egyenesen a szőlőprésbe vezetjük. Erre pl. abban az esetben lehet szükség, ha a közbenső fázisok megkerülését a gyors szőlőbeérkezés indokolja és a cefrét egyenesen a szőlősajtolóba kell továbbítani a gyors és zavarmentes üzemelés miatt. A találmány szerinti technológia a szőlő cefre (törkölyös must) állapotától kezdve elégíti ki újszerűén a minőségi borkészítés követelményeit. Ennek a technológiának sarokpontja a cefrefeltárás módja, mely alapvetően a következőket oldja meg: a) vonadék (extrakt) anyagok jobb kioldása; . b) szőlőillat-, iz- és zamatanyagok teljes feltárása. Az extratartalom fontos paramétere a bor minősítésének. A különböző minőségi kategóriájú borok cukormentes extrakt-tartalmának minimum értékeit - aszerint, hogy milyen típusú borról van szó, — asztali bor esetén 16 g/liter értékben, aszúbomál 30 g/liter értékben határozzák meg. Kísérleteket folytattunk arra vonatkozóan, hogy a találmány szerinti technológia alkalmazása eredményez-e extrakt növekedést a borokban. A kísérleteket a Kertészeti Egyetem Tangazdaságában végeztük két évjáratban, mégpedig: az első évben Rizlingszilváni, Ezerjó, Chardonay, a második évben Tramini szőlőfajtákból. A törkölymust kezelési variációit a következők szerint végeztük: Hagyományos kezelések, módszer szerinti feldolgozásnál: a) gyors szőlőpréselés cefreáztatás nélkül; b) statikus cefreáztatás keverés nélkül 4 óra időtartamban; c) statikus cefreáztatás keverés nélkül 4 óra időtartamban + pektinbontó enzimkezelés. Ugyanezen fajták feldolgozása a találmány alapján: a) áztatás és keverés kombinálása 4 óra időtartamban; b) áztatás és keverés kombinálása 4 óra időtartamban 4- pektinbontó enzimkezelés. A kísérleti ismertetjük. mérések adatait az alábbi táblázatban Kfi7.elés Fajta a kísérlet első évében A második évben Rizlingszilváni Ezerjó Chardonay Tramini a) Gyors 20,3 23,5 30,5 31,0 b) Cefreáztatás 21,4 24,6 30,5 32,4 c) Cefreáztatás + enzim 21,6 24,7 33,1 33,7 a) Találmány szerint 22,9 25,0 34,6 34,9 b) Találmány szerint + 23,7 25,3 35,9 38,9 enzim A kísérlet eredményei az alábbiakban összegezhetők: A találmány szerinti eljárás minden szőlőfajta esetében extrakt növekedést eredményezett a statikus cefreáztatással szemben. Az extrakt növekedés az egyes fajták feltárhatóságától függően 0,4-4,1 g/1, a négy fajta átlagában 1,8 g/1 volt. A találmány szerinti eljárás révén a Rizlingszilváni bor a pecsenye kategóriából a minőségibe került, az Ezerjó bor a különleges kategóriában egy lépcsőfokkal előrelépett az extrakt követelményeket tekintve. A másik két fajta esetében az extrakt növekedés még jelentősebb volt. A továbbiakban a találmány tárgyát képező berendezést részben a folyamatábra segítségével, működésének bemutatásával, részben a berendezés feltáró tartályának nézeti, illetve metszeti ábrázolásával ismertetjük. A berendezés lényegében gépsor, melynek első tagja 1 mérlegelő, melybe a leszüretelt szőlőt bemérik súlyra, 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
