186692. lajstromszámú szabadalom • Hajtásvezérlés felvonókhoz
1 186 692 A találmány tárgya hajtóművezérlés olyan felvonókhoz. amelyeknek örvényáramú fékkel és tachométergenerátorral kapcsolt emelőmotorja van, valamint hajtásvezérlésük alapjelképzővel és szabályozóval van ellátva, ahol a szabályozó beinenőoldalon a tachométergenerátorral, kimenőoldalon az emelőmotor nyomatékét szabályozó beavatkozószerwel és az örvényáramú fék fékezőnyomatékát szabályozó beavatkozószervvel van összekötve. Az alapjelképző gyorsításhoz növekvő, lassításhoz csökkenő alapjelet állít elő és a felvonó menetének lefolyása a szabályozóhoz vezetett és az alapjel, valamint a tachométergenerátor által szolgáltatott ellenőrzőjel különbségéből képzett különbségi jeltől függően vezérelhető. A 324 296 számú svájci szabadalmi leírásból ismert, hasonló elven kialakított hajtásvezérlésnél a felvonó menetének lefolyása — pontos és közvetlen megállás céljából — csupán lassításkor, lassítási szakaszban van vezérelve, szemben a menet egyéb szakaszaival, ahol a menet szabályozatlan. A késleltetési szakasz bevezetésénél az emelőmctort kikapcsolják és alapjelképzőt indítanak. Az alapjelképző által előállított útfüggő alapjelfeszültség szembe van kapcsolva a tachométergenerátor által szolgáltatott ellenőrzőjel-feszültséggel és az ebből adódó feszültségkülönbség erősítőből kialakított szabályozóra van kapcsolva. A szabályozó kimenete tirátronos egyenirányítóként kialakított beavatkozószervvel van összekötve, amely negatív értékű szabályozási hibaje! esetén az örvényáramú fék gerjcsztőáramáí szabályozza. A kabin gyorsítási szakaszban való menettulajdonságainak javítására az ilyen típusú hajtásvezérléseknél az emelőmotorként alkalmazott aszinkron motorokat indítótekerccsel látják el. Ilymódon — mint például a 437 698 számú svájci szabadalmi iratban ismertetett megoldásnál — az emelőmotor átkapcsolható pólusszámmal, négy és hat pólussal képezhető ki, amely megoldás esetében az indítás a nagyobb pólusszámmal történik, és egy meghatározott sebesség elérésekor a kisebb pólusszámra kapcsolnak át. Az előzőekben leírt hajtásvezérlésnél a menet a lassítási szakasz kivételével szabályozatlanul folyik le, és így a rángatástól és a gyorsítás értékétől függő utazási kényelem, valamint az utazások időtartama nem tekinthető megfelelőnek. További hiányosságként említhető meg, hogy ennél a vezérlésnél a fékezési útszakasznak kisebbnek kell lennie, mint a legkisebb emeleti szintkülönbségnek, amelynek eredményeként még megengedhető lassítási értékek esetén túl kicsiny névleges menetsebesség adódik. Ismert továbbá a 334 420 számú svájci szabadalmi leírásból egy olyan, a kezdetben megadott ismérveket kielégítő hajtásvezérlés, amelynél a felvonó kótéltárcsájával, valamint az örvényáramú fékkel és a taehoniétergenerátorral örvényáramú tengelykapcsolón át emelőmotorként alkalmazott aszinkronmotor kapcsolódik. Az örvényáramú tengelykapcsoló gerjesztőtekercse a hajtónyomatékot szabályozó tirátronos egyenirányítóként kialakított beavatkozószerv munkaáramkörébe van iktatva. Az örvényáramú fék gerjesztőtekercse egy további tirátronos egyenirányító bcavatkozószerv munkaáramkörébe van kapcsolva, amely beavatkozószerv a fékezőnyomaték szabályozására hivatott. A tirátronos egyenirányítók vezérlőáramkörei úgy vannak egy szabályozó kimeneteivel összekötve, hogy a tengelykapcsoló és a fék gerjesztőáramai egymással ellentétesen vannak vezérelve. 2 Ezen ismert megoldás szerinti egy pentódával ellátott erősítőből kialakított szabályozó úgy működik, hogy gyorsítási szakasz alatt a hajtónyomatékot a pozitív szabályozási eltérés függvényében növekedve, a lassítási szakasz alatt a fékezőnyomatékot a negatív szabályozási e'térés függvényében szabályozza. Az alapjelző által e!őá lított alapjel-feszültséget kondenzátorról veszik le, amelynél a gyorsítási alapjelet töltéskor, a lassítási alapja let kisütéskor képezik. Az előzőekben leírt hajtásvezérlésnek is van néhány hiányossága. Ilyen például az is, hogy az örvényáramú tengelykapcsoló alkalmazása a berendezést lényegesen megdrágítja és növeli a helyigényt is. Ezen túlmenően a kssítási szakaszban a szabályozás időfüggő alapjel segítségével való kialakítása nem elégíti ki a korszerű felvonókkal szemben támasztott azon követelményt, hogy a megállás, illetve a megérkezés folyamatos és pontos legyen. További hiányosságként említhető meg, hogy gyorsítási és fékezési szakaszban mind a hajtónyomaték, mind a fékezőnyomaték hatásos, ez pedig járulékos energiafelhasználással jár. Másféle hajtásvezérlést ismertet a 23 40 930 számú NSZK-beli szabadalmi leírás, amelynek révén a fenti hiányosságok részben kiküszöbölhetők. Itt a hajtónyornaték szabályozására ismert módon az örvényáramú íékkel és a tachoméíergenerátorral közvetlenül összekapcsolt emelcmotor tekercsét tirisztorokból kialakított beavatkozóelemmel táplálják, amelyben a tirisztorok gyújtásszöge vezérelhető. Az alapjelképző a gyorsítási szakaszhoz időfüggő növekvő alapjel-feszültséget szolgáltat, míg a lassítási szakaszhoz útfüggő csökkenő alapjelet. Az emelőmotor forduiatszám szabályozási körében legalább két fázisban van egy-egy szabályozó. Az örvényáramú fék fordulatszám szabályozási köre még egy további szabályozóval van ellátva, amelynek kimenete közvetlenül az örvényáramú fék beavatkozószervéül szolgáló vezérelhető tirisztoros egyenirányítóval van összekötve, Mindhárom szabályozóra bemeneti oldalon az alapjel-feszültség és a tachométergenerátor által előállított ellenőrzőjel van rákapcsolva. Ezen hajtásvezérlés hiányosságaként az jelölhető meg, hogy lassú, szabályozott szakasznál — mint amilyen az örvényáramú fék — viszonylag nagy késleltetés alakul ki, ami rontja a szabályozási kör stabilitását. További hiányosság az is, hogy az emelőmotor és az örvényáramú ' ek szabályozásához legalább három szabályozó szükséges, és hogy az alapjelképző a gyorsítási szakasz alatt időfüggő alapjelet állít elő, aminek következményeként nem érhető el a felvonó menetének egész idejére teljes mértékben kielégítő menet-karakterisztika. A találmánnyal célunk, a fenti hiányosságok kiküszöbölése révén, hogy legalább az örvényáramú fék dinamikus tulajdonságait megjavítsuk és a két szabályozási kör statikus és dinamikus viselkedését egymáshoz igazítsuk, hogy az emelőmotor és az örvényáramú fék fordulatszám szabályozásához közös szabályozót lehessen alkalmazni, továbbá, hogy kedvező lefolyású alapjelet szolgáltató alapjelképző alkalmazásával a felvonó teljes menetének lefolyása is kedvező legyen. A célt a találmány révén olyan hajtásvezérléssel érjük cl, amelynél az örvényáramú fék fordulatszám szabályozási körének az örvényáramú fék geijesztőáramáí szabályozó áramszabályozási kör van alárendelve, a szabályozó kimenőjele lassítási szakasz idején linearizáiótagon át ovábbi szabályozóra van csatlakoztatva alapjelként. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
