186692. lajstromszámú szabadalom • Hajtásvezérlés felvonókhoz

1 186 692 A találmány tárgya hajtóművezérlés olyan felvonók­hoz. amelyeknek örvényáramú fékkel és tachométer­­generátorral kapcsolt emelőmotorja van, valamint hajtás­vezérlésük alapjelképzővel és szabályozóval van ellátva, ahol a szabályozó beinenőoldalon a tachométergenerá­­torral, kimenőoldalon az emelőmotor nyomatékét szabályozó beavatkozószerwel és az örvényáramú fék fékezőnyomatékát szabályozó beavatkozószervvel van összekötve. Az alapjelképző gyorsításhoz növekvő, lassí­táshoz csökkenő alapjelet állít elő és a felvonó meneté­nek lefolyása a szabályozóhoz vezetett és az alapjel, valamint a tachométergenerátor által szolgáltatott ellen­őrzőjel különbségéből képzett különbségi jeltől függően vezérelhető. A 324 296 számú svájci szabadalmi leírásból ismert, hasonló elven kialakított hajtásvezérlésnél a felvonó menetének lefolyása — pontos és közvetlen megállás céljából — csupán lassításkor, lassítási szakaszban van vezérelve, szemben a menet egyéb szakaszaival, ahol a menet szabályozatlan. A késleltetési szakasz bevezetésé­nél az emelőmctort kikapcsolják és alapjelképzőt indíta­nak. Az alapjelképző által előállított útfüggő alapjel­­feszültség szembe van kapcsolva a tachométergenerátor által szolgáltatott ellenőrzőjel-feszültséggel és az ebből adódó feszültségkülönbség erősítőből kialakított szabá­lyozóra van kapcsolva. A szabályozó kimenete tirátronos egyenirányítóként kialakított beavatkozószervvel van összekötve, amely negatív értékű szabályozási hibaje! esetén az örvényáramú fék gerjcsztőáramáí szabályozza. A kabin gyorsítási szakaszban való menettulajdonságai­nak javítására az ilyen típusú hajtásvezérléseknél az emelőmotorként alkalmazott aszinkron motorokat indítótekerccsel látják el. Ilymódon — mint például a 437 698 számú svájci szabadalmi iratban ismertetett megoldásnál — az emelőmotor átkapcsolható pólus­számmal, négy és hat pólussal képezhető ki, amely meg­oldás esetében az indítás a nagyobb pólusszámmal tör­ténik, és egy meghatározott sebesség elérésekor a kisebb pólusszámra kapcsolnak át. Az előzőekben leírt hajtásvezérlésnél a menet a lassí­tási szakasz kivételével szabályozatlanul folyik le, és így a rángatástól és a gyorsítás értékétől függő utazási kényelem, valamint az utazások időtartama nem tekint­hető megfelelőnek. További hiányosságként említhető meg, hogy ennél a vezérlésnél a fékezési útszakasznak kisebbnek kell lennie, mint a legkisebb emeleti szint­­különbségnek, amelynek eredményeként még megenged­hető lassítási értékek esetén túl kicsiny névleges menet­­sebesség adódik. Ismert továbbá a 334 420 számú svájci szabadalmi leírásból egy olyan, a kezdetben megadott ismérveket kielégítő hajtásvezérlés, amelynél a felvonó kótéltárcsá­­jával, valamint az örvényáramú fékkel és a taehoniéter­­generátorral örvényáramú tengelykapcsolón át emelő­motorként alkalmazott aszinkronmotor kapcsolódik. Az örvényáramú tengelykapcsoló gerjesztőtekercse a hajtó­­nyomatékot szabályozó tirátronos egyenirányítóként ki­alakított beavatkozószerv munkaáramkörébe van iktatva. Az örvényáramú fék gerjesztőtekercse egy további tirátronos egyenirányító bcavatkozószerv munkaáram­körébe van kapcsolva, amely beavatkozószerv a fékező­nyomaték szabályozására hivatott. A tirátronos egyen­irányítók vezérlőáramkörei úgy vannak egy szabályozó kimeneteivel összekötve, hogy a tengelykapcsoló és a fék gerjesztőáramai egymással ellentétesen vannak vezérelve. 2 Ezen ismert megoldás szerinti egy pentódával ellátott erősítőből kialakított szabályozó úgy működik, hogy gyorsítási szakasz alatt a hajtónyomatékot a pozitív szabályozási eltérés függvényében növekedve, a lassítási szakasz alatt a fékezőnyomatékot a negatív szabályozási e'térés függvényében szabályozza. Az alapjelző által e!ő­­á lított alapjel-feszültséget kondenzátorról veszik le, amelynél a gyorsítási alapjelet töltéskor, a lassítási alap­ja let kisütéskor képezik. Az előzőekben leírt hajtásvezérlésnek is van néhány hiányossága. Ilyen például az is, hogy az örvényáramú tengelykapcsoló alkalmazása a berendezést lényegesen megdrágítja és növeli a helyigényt is. Ezen túlmenően a kssítási szakaszban a szabályozás időfüggő alapjel segít­ségével való kialakítása nem elégíti ki a korszerű fel­vonókkal szemben támasztott azon követelményt, hogy a megállás, illetve a megérkezés folyamatos és pontos legyen. További hiányosságként említhető meg, hogy gyorsítási és fékezési szakaszban mind a hajtónyomaték, mind a fékezőnyomaték hatásos, ez pedig járulékos energiafelhasználással jár. Másféle hajtásvezérlést ismertet a 23 40 930 számú NSZK-beli szabadalmi leírás, amelynek révén a fenti hiányosságok részben kiküszöbölhetők. Itt a hajtónyo­­rnaték szabályozására ismert módon az örvényáramú íékkel és a tachoméíergenerátorral közvetlenül össze­kapcsolt emelcmotor tekercsét tirisztorokból kialakított beavatkozóelemmel táplálják, amelyben a tirisztorok gyújtásszöge vezérelhető. Az alapjelképző a gyorsítási szakaszhoz időfüggő növekvő alapjel-feszültséget szolgál­tat, míg a lassítási szakaszhoz útfüggő csökkenő alap­jelet. Az emelőmotor forduiatszám szabályozási körében legalább két fázisban van egy-egy szabályozó. Az örvény­­áramú fék fordulatszám szabályozási köre még egy további szabályozóval van ellátva, amelynek kimenete közvetlenül az örvényáramú fék beavatkozószervéül szolgáló vezérelhető tirisztoros egyenirányítóval van összekötve, Mindhárom szabályozóra bemeneti oldalon az alapjel-feszültség és a tachométergenerátor által elő­állított ellenőrzőjel van rákapcsolva. Ezen hajtásvezérlés hiányosságaként az jelölhető meg, hogy lassú, szabályozott szakasznál — mint amilyen az örvényáramú fék — viszonylag nagy késleltetés alakul ki, ami rontja a szabályozási kör stabilitását. További hiá­nyosság az is, hogy az emelőmotor és az örvényáramú ' ek szabályozásához legalább három szabályozó szüksé­ges, és hogy az alapjelképző a gyorsítási szakasz alatt időfüggő alapjelet állít elő, aminek következményeként nem érhető el a felvonó menetének egész idejére teljes mértékben kielégítő menet-karakterisztika. A találmánnyal célunk, a fenti hiányosságok ki­küszöbölése révén, hogy legalább az örvényáramú fék dinamikus tulajdonságait megjavítsuk és a két szabályo­zási kör statikus és dinamikus viselkedését egymáshoz igazítsuk, hogy az emelőmotor és az örvényáramú fék fordulatszám szabályozásához közös szabályozót lehes­sen alkalmazni, továbbá, hogy kedvező lefolyású alapjelet szolgáltató alapjelképző alkalmazásával a felvonó teljes menetének lefolyása is kedvező legyen. A célt a találmány révén olyan hajtásvezérléssel érjük cl, amelynél az örvényáramú fék fordulatszám szabályo­zási körének az örvényáramú fék geijesztőáramáí szabá­lyozó áramszabályozási kör van alárendelve, a szabályozó kimenőjele lassítási szakasz idején linearizáiótagon át ovábbi szabályozóra van csatlakoztatva alapjelként. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom