186689. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szerkezeti rétegek előállítására rostos bilógiai hulladékból
1 186 680 2 olyan mértékben, hogy a tömörített réteg el tudjon közöttük haladni, akkor is párhuzamos marad a 69 tartóasztallal. Van azonban sok olyan ok, amely a párhuzamosságnak ilyen merev fenntartását nem teszi kívánatossá. Amint az a következő leírásból kitűnik, a 69 tartóaszta! felső felületének és a 71 lap alsó felületének legfőbb feladata, hogy hőt és nyomást fejtsenek ki, hogy így a burkolóanyagot hozzákössék a tömörített réteghez egy lágy, szorosan kötődő rétegben. Mivel a hozzákötés alatt a tömörített réteg folyamatosan mozog, a 71 lapnak és a 69 tartóasztalnak a rétegre kifejtett nyomása a mozgó rétegen jelentékeny súrlódási ellenállást hoz létre és ez.t a 15 dugattyúnak le kell győznie, amikor a réteget a felületbevonó művelet felé tolja. Ezt a súrlódási ellenállást felhasználjuk arra, hogy kissé változtassuk a réteg haladási sebességét ügy, hogy nagyobb ellenállással és következésképpen lassabb mozgással a tömörítés sűrűsége nagyobb lehet, olyan rétegek képzésekor, amelyeknek szerkezeti terhelést kell kibírni. Ezzel ellentétben olyan rétegeknél, amelyeknek célja kizárólag hőszigetelés vagy akusztikai hangszigetelés, a súrlódási ellenállás csökkenthető, aminek következtében a réteg gyorsabban mozog, a tömörítés sűrűsége kisebb lesz, az üres terek nagyobbak lesznek. Ezek a Íratások egyszerűen azáltal érhetők el, hogy a 71 lemezt a 69 tartóasztai síkjához képest kissé rnegdöntjük, hogy a két elem közötti iiézagot a réteg haladási irányában változtassuk. Ennek megfelelően, ha a 71 lap jobboldali vége a 6. és 7. ábrákon kissé felfelé van billentve az abszolút párhuzamos helyzettől, akkor a súrlódási ellenállás kisebb lesz, míg ha lefelé van billentve, akkor a súrlódási ellenállás nő. Annak érdekében, hogy ezeket a kis eltéréseket a párhuzamostól ki lehessen egyenlíteni a 73 pantográftartó olyan eszközzel van ellátva, amellyel a 71 lemez szöghelyzetét a 69 tartóasztal síkjához képest állíthatóan rögzíteni lehet, úgyhogy a kettő közötti rést a tömörített réteg haladási irányában változtatni lehessen. Amint a 7. ábrából látható, a 73 pantográft.artó 75 és 77 könyökkarokból, 79 összekötőrudból és hidraulikus 81 hengerből áll és a felső 71 lap mozgását szabályozza és csillapítja. Mindegyik 75 és 77 könyökkar tengely körül forog, amely középpontjához közel van elhelyezve és álló 82 kerettaghoz van rögzítve. Mindegyik 75 és 77 könyökkar bal oldali végéhez közel a 71 laphoz van for gathatóan csatlakoztatva, míg felső végeiknél a 79 összekötőrúd útján vannak csuklósán összekötve. A 75 és 77 könyökkarok geometriailag azonosak, eltekintve attól a csekély különbségtől, hogy a 77 könyökkar középpontjához közel csuklósán van a 81 hengerhez kapcsolva. Mindaddig, amíg a 79 összekötőrúd a két középpontja között ugyanolyan hosszú mint a 75 és 77 könyökkarok központi forgáspontjai közötti távolság, a 71 lap párhuzamos marad a 69 tartóasztallal, még akkor is, ha a 71 lapot felemeljük vagy lesüllyesztjük. A 79 összekötőrúd hossza azonban állítható és ezzel az állítással a 7 1 lap szögét a 69 tartóasztalhoz képest változtatni lehet a fent leírt célból. Ha a 79 összekötőrudat megrövidítjük, akkor annak az a hatása, hogy a 71 lap bal oldali vége felemelkedik a jobb oldali végéhez képest. Ha a 79 összekötőrúd hosszát növeljük, akkor a 71 lap jobb oldali végét emeljük fel a bal oldali végéhez képest. Amint a 7. ábrából látható, a 83 burkolóanyag, ami nehéz papír pl. bevonópapír kb. 15 mm vastagságig, útja során bonyolult görgőrendszeren halad át, a burkolóanyag forrásától addig a pontig, álról a felületbevonó állomáson áthaladó tömörített réteg alsó és felső felületére felviszszük. A burkolóanyagot a tömörített réteg alsó és felső felületéhez teljesen külön forrásból szállítjuk és visszük fel, amint ezt a későbbiekben ismertetni fogjuk. Mindegyik burkolóanyag réteget felvitele előtt kötőanyag réteggel kell ellátni és ebből a célból 85 ragasztófelhordót alkalmazunk, hogy a 83 burkolóanyag felületét folyékony ragasztóval pl. hőre keményedő műgyanta ragasztóval bevonja. Mindegyik 85 ragasztófelhordó egy pár 87 görgőből áll, amelyek között a 83 burkolóanyag útja során elhalad, hogy egyesüljön a mozgó tömörített réteggel. Az egyik pár 87 görgő 89 ragasztófürdőn keresztül forog, úgy, hogy folyamatosan veszi fel a ragasztót és következésképpen vékony rétegben viszi azt fel a 83 burkolóanyag felületére. A 69 tartóasztal felső felüietén keresztirányban 91 rés van kialakítva, amely lehetővé teszi, hogy a burkolóanyag, amelyet a. mozgó réteg alsó felületéhez keli hozzákötni, bejusson a réteg haladási útjába. Hasonló 93 rés van kialakítva a felső 71 lapban, ami ugyanezt a célt szolgálja, azaz hogy a tömörített réteg felső felületére alkalmazandó burkoló anyagot fel lehessen vinni. A 83 burkolóanyagot olyan szélességben visszük fel, amely kielégítő alihoz, hegy ár lehessen hajtani és hozzá lehessen kötni a tömörített réteg mindkét széléhez, hogy a keletkezett termék minden oldalon be legyen vonva. Következésképpen egy pár 95 szélbevonót alkalmazunk a 69 tartóaszta! széleinél, amelyből a 7. ábrán csak egy látható. A másik a tömörített réteg szembenfekvő szélénél van elhelyezve. Hasonlóképpen egy pár 97 széíbevonót alkalmazunk a felső 71 lapnál. Mindegyik 95 és 97 szélbevonónak a rajzon nem ábrázolt ívelt belső felülete van, amely fokozatosan hajtogatja a túlnyúló 83 burkolóanyagot a tömörített réteg szélei fölé, amikor a réteg a szélbevonók előtt elhalad. Mindegyik szélbevonó a rajzon ugy ancsak nem ábrázolt villamos fűtőelemmel van ellátva, hogy a burkolóanyag áthajtogatott, szélét biztonságosan kösse a tömörített réteg széléhez. A 95 és 97 szélbevonók - amint a 7. ábrán láthatók - a gyártott réteg haladási irányában egymástól távol vannak elhelyezve. Ennek az az oka, hogy a burkolóanyag rétegeinek egyik szélénél a 7. ábrán a felső rétegnél, lehetővé tegye, hogy az ráboruljon és a tömörített réteg széleihez kapcsolódjék, mielőtt a burkolóanyag többi rétegének széle áthajtódna és kötődne. Enélkül az eltolódás nélkül a szélbevonók megfelelő kialakítása nehezebb lenne és a burkolóanyag két szélrésze közötti mechanikai interferencia lehetősége a ráhajtogatás és kötés alatt sokkal nagyobb lenne. A 91, 93 rések ugyancsak el vannak tolva egymástól. Ezt az eltolást azonban leginkább az kívánja meg, hogy a 95, 97 szélbevonók között eltolódást kell létesíteni, nem pedig az, hogy nehézség adódna abból, hogy a burkolóanyag felső és alsó rétegét egyidejűleg vigyük fel a tömörített rétegre. A szélek bevonása a legjobban úgy valósítható meg, ha egyidejűleg történik a burkolóanyagnak a réteg felületeihez való kötésével. Gyakorlatban legalább 30 cm-t kell az egész terméknek előrehaladni, hogy az először felvitt réteg, a 7. ábrán a felső réteg kötése bekövetkezzék, ezután visszük fel a második réteget és mindkettőt a tömörített réteg feíületé-5 1ű 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65 6
