186671. lajstromszámú szabadalom • Érintkező szerkezet
1 186 671 2 1. ábra a találmány szerinti érintkező szerkezet első kiviteli alakját szemléltető metszeti kép, a 2. ábra az 1. ábrához hasonló metszeti kép, amely egy másik kiviteli alakot szemléltet, és a 3. ábra a találmány szerinti érintkező szerkezet egy harmadik kiviteli alakjának a metszeti képe. Az 1, ábrán vázolt kiviteli alaknál nyomtatott áramköri lapból készített 1 hordozó elemen az ábra síkjára merőleges irányban húzódó 2, 3 és 4 vezetősávok vannak elrendezve, amelyek az érintkező szerkezet nyugvó érintkezőit képezik. A 2, 3 és 4 vezetősávok egymással párhuzamosak és 5 mozgó érintkezőn keresztül kapcsolhatók össze. Az 1 hordozó elemre 6 leszorító szerv van erősítve, amelyet a példaként! esetben műanyagból készített lap képez, és ezen 7 váll és alatta kialakuló 8 fészek található. Az 5 mozgó érintkező a 7 vállak között képződő 9 nyílásban helyezkedik el és szélei a 8 fészekben két-két támasztási pont mentén vannak ütköztetve. A 8 fészkekben az 5 mozgó érintkező feszített helyzetben van, és a feszítés hatására íveken domborodó alakot vesz fel. Az 5 mozgó érintkező elasztikus, rugalmas, összenyomhatatlan anyagból, például villamosán vezető szlikongumiból készül. Az 5 mozgó érintkezővel egy szerkezeti egységet képez egy 18 mozgató szerv, amely a példaként! esetben kifelé szélesedő két 10, 11 szárból és ezeket összekötő 12 áthidalásból áll. A 18 mozgató szerv feladata az érintkezéshez szükséges nyomóerőnek az 5 mozgó érintkezőhöz való továbbítása. Az 1. ábrán megfigyelhetjük, hogy ha a 18 mozgató szervre az 1 hordozó elem síkjára merőleges erő hat, akkor az a 10 és 11 szárakon keresztül az 5 mozgó érintkezőre két egymástól elkülönült 13 és 14 támasztási zóna mentén fejt ki erőhatást. A 13 és 14 támasztási zónák között az 5 mozgó érintkező ívelt közbenső szakaszán 15 szabad terület alakul ki, amire erő nem hat. Az 1. ábrán vázolt helyzetben az 5 mozgó érintkező a két szélső 2, 4 vezetősávokkal egy-egy 16, 17 felfekvési zóna mentén érintkezik, pontosabban azokhoz feszül. Az 1. ábrán vázolt megoldásnál az 5 mozgó érintkezővel egy alkatrészt képező 18 mozgató szervet műanyagból készített 19 billentyűfedél fedi, amely 20 távtartó híd nyílásában az 1 hordozóra merőleges irányú mozgásra van megvezetve. A 19 billcntyűfedél mozgását 21 ütköztető elem határolja, amely a 20 távtartó híd belső falának ütközik. A 20 távtartó híd a 6 leszorító szervhez van rögzítve. Az 1. ábrán vázolt érintkező szerkezet működése a következő. A 19 billentyűfedélen keresztül a szerkezetre lefelé irányuló erőhatást gyakorlunk. Ez az erő a 18 mozgató szerven keresztül a 13 és 14 támasztási zónák mentén jut el az 5 mozgó érintkezőre. Az íveken feszített, erőhatásnak kitett 5 mozgó érintkező középső 15 szabad területe a 13 és 14 támasztási zónák mentén gyakorolt erő hatására lefelé, az 1 hordozó elem irányába igyekszik elmozdulni. Amikor a feszítőerő egy adott küszöbértéket elér, akkor a 15 szabad területen levő anyag elasztikusán elmozdul, hirtelen lefelé kidomborodik és nagy sebességgel az 1 hordozónak ütközik. Az itt leírt elmozdulás létrejöttében nagy szerepe van annak is, hogy az 5 mozgó érintkező anyaga a 15 szabad területnél elvékonyodik, mégpedig a külső felület folytonossága törik meg, a belső felület íve töretlen. Ez a keresztmetszet csökkenés az erőhatást koncentrálja és meghatározza a deformáció helyét. Az elmozdulás után az 5 mozgó érin'kező az 1. ábrán szaggatott vonallal jelölt helyzetet veszi fel, amikoris domborulata a középső 3 vezetősávhoz feszül, és így villamos érintkezés jön létre a 2, 3 és 4 vezetősávok között. Az így létrejött érintkezésre jellemző a nagy kontaktusnyomás, ami gyakorlatilag független a 19 billentyűfedélre kifejtett erő nagyságától, amennyiben az elegendő volt az 5 mozgó érintkező deformálására. Jellemző ezenkívül a hirtelen létrejött kapcsolat, továbbá a 3 vezetősáv és az 5 mozgóérintkező vonalmenti érintkezése. A 2. ábrán az 1. ábrán vázolthoz hasonló érintkező szerkezete! tüntettünk fel, amelynél a 18 mozgató szerv felső síkja nem nyúlik ki a 20 távtartó híd nyílásából. Email a megoldásnál a 20 távtartó híd nyílásának belső fala vezeti a 18 mozgató szervet az 1 hordozó elemre merőleges elmozdulásakor. Az említett nyílást a 19 billentyűfedél helyett két egymást átfedő 22, 23 lap borítja. A 22, 23 lapok rugalmas és elasztikus anyagból, például szigetelő szílikongumiból készülnek és rajtuk megfelelő felír it van kiképezve. A felirat a kezelést segíti és tartalma a konkrét felhasználástól függ. A 3. ábrán egy laposabb kialakítású szerkezeti megoldást szemléltettünk, ahol a 22, 23 lapok egyúttal betöltik r mozgató szerv funkcióját is. Az 5 mozgó érintekző ebben az esetben középen 24 bemélyedéssel rendelkezik. A 24 bemélyedés külseje képezi a korábban már hivatkozott 15 szabad területet, amelynek mentén az elmozdulás létrejön. A 22, 23 lapokra gyakorolt erőhatás itt is az 5 mozgó érintkező középső részének a hirtelen deformációját eredményezi, és az érintkezés a már leírtak szerint létrejön. Az 5 mozgó érintkező és a mozgató szerv megfelelő kialakításával számos egyéb, a rajzon nem vázolt szerkezeti megoldás létrehozható. Az 5 mozgó érintkező nemcsak hengerpalást, hanem gömbsüveg alakban is elkészíthető, továbbá vastagságának és szélességének megfelelő megválasztása lehetővé teszi egyetlen mozgó érintkezőből több csapódó érintkezőszakasz kialakítását. Lehetőség van ezenkívül a nyugvó érintkezők meanderszerű elrendezésére is, amikor a szélső 2,4 vezetősávok elhagyhatókká válnak. A találmány szerinti érintkező szerkezet számos méretben és formában elkészíthető, közös előny adódik minden megoldásnál a határozott és hirtelen létrejövő érintkezésből, amit az 1 hordozó elemhez csapódó 5 mozgó érintkező hoz létre. Szabadalmi igénypontok 1. Érintkező szerkezet, amelynek hordozó eleme, a hordozó elemen elrendezett nyugvó érintkezője, a nyugvó érintkezővel kapcsolatba hozható mozgó érintkezője és a mozgó érintkezővel kapcsolódó mozgató szerve van, ahol a mozgó érintkező nagymértékben rugalmas, elasztikus, állandó térfogatú, nemfémes, villamosán vezető anyagból van kiképezve, azzal jellemezve, hogy a mozgó érintkező (5) szélső tartományában feszítő és leszorító szervvel (6) kapcsolódik, a mozgó érintkezőnek (5) a szélső tartományban a hordozó elemmel (1), illetve a ráerősített nyugvó érintkezővel kapcsolódó felfekvési szakasza (17, 16) és a feszítés révén ívelten deformált, a hordozó elemtől (1) eltávolodó közbenső szakasza van, a mozgató szerv (18) a mozgó érintkező (5) közbenső szakrszának a külső domború oldalával támasztási zóna 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
