186665. lajstromszámú szabadalom • Eszköz szilikátipari burkolólapok megmunkálására
1 186 665 2 A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eszköz egyik célszerű kiviteli alakjának vázlatos oldalnézete, a ■ 2. ábra az 1. ábra II—II vonala szerint vett metszet, a 3. ábra az 1. ábra III—III vonala szerint vett metszet. A rajzon olyan kiviteli alakot mutatok be, amelyik vágásra és lyukasztásra egyaránt alkalmas. Ekkor a találmány szerinti eszköz három fő egységből áll: 1 vázszerkezetből, 2 'vágóegységből és 3 lyukvágóból. Az 1 vázszerkezet alsó 4 tartóra erősített 5 alaplappal van ellátva. A 4 tartókékét végéhez rá merőleges, és egymással párhuzamos két 6 oldallap van erősítve. A 6 oldallapokat felső végüknél rájuk merőleges és egymással párhuzamos két 7 vezetőrúd köti össze. Ezeken a 7 vezetőrudakon van a 2 vágóegység és a 3 lyukvágó eltolhatóan elrendezve. A 2 vágóegységnek 8 kocsija van, amely a 7 vezetőrudakhoz könnyen futó illesztéssel csatlakozik, ilyen módon téve lehetővé a 2 vágóegységnek a 7 vezetőrudakon való eltolhatóságát. A 8 kocsihoz 9 tengely körül elfordíthatóan 10 vágó van kapcsolva, amihez 11 kar csatlakozik. A 10 vágónak a megmunkálandó burkolólappal érintkező 12 munkaéle van, amely keményfémből vagy más egyéb alkalmas anyagból készített kerék, illetve gyémánt vágóéi. A 10 vágóhoz 13 tengely körül elfordulóan 14 törő ■ van csatlakoztatva. A 3 lyukvágónak szintén van a 7 vezetőrudakon eltolható 15 kocsija. A 7 vezetőrudakhoz képesti beállított helyzetének rögzítése érdekében 16 csavarok is vannak a 15 kocsiban. A 15 kocsihoz 17 persely csatlakozik, amelyben hozzá képest elmozdítható 18 tengely van. A 18 tengely egyik végére 19 kar, másik végére pedig 20 késtartó van erősítve. Mint ahogy említettem, a 18 tengely elmozdíthatóan van a 17 perselyben elhelyezve, ami azt jelenti, hogy hozzá képest függőleges irányban eltolható, illetve benne elforgatható. A 18 tengely függőleges helyzetének beállítására 21 állítókar szolgál, amelynek középfuratában a 18 tengely szabadon elfordulhat. A 21 állítókar felső felületén a 19 kar fekszik fel, ezzel ellentétes alsó felülete a hozzá erősített 22 pecek közbeiktatásával pedig a 17 persellyel működik együtt. A 17 perselynek az ábrán baloldali szélén a 22 pecek befogadására képes hornya van. Ekkor a 18 tengely alsó helyzetében van. A 18 tengely alsó végén a 20 késtartó oldható kötéssel van rögzítve. Ezt megoldhatjuk úgy, hogy a 18 tengely végéből menetes szár áll ki, a 20 késtartó közepében pedig az eme menetes szárhoz illeszkedő menetes furat van. A 20 késtartóban 23 kések vannak rögzítve szintén oldható kötéssel. Ebből a célból a 20 késtartóban a 23 késeket beszorító 24 csavarok vannak. A rajzon látható célszerű kiviteli alak esetében a 3 lyukvágó 17 perselye és a 20 késtartó között 25 nyomórugó van elhelyezve, amely a 20 késtartót a 17 perselytől távolítani igyekszik, azaz a 20 késtartót lefelé nyomja. A találmány értelmében az 5 alaplapon a 10 vágó mozgatásával meghatározott síkban, azaz a két 7 vezctőrűd között középen 26 törősín (2. ábra) van elrendezve, az 5 alaplap pedig rugalmasan összenyomható anyaggal van letakarva, ami ebben a kiviteli alakban 27 szivacslap. A találmány szerinti eszköz nyugalmi helyzetében a 27 szivacslap vastagsága meghaladja a 26 törősín magasságát, az 1. ábrán látható nyugalmi helyzetben tehát oldalnézetben a 26 törősín nem látható. Az 5 alaplap szélen a 27 szivacslap előtt 23 mérőléc van, arni a vágandó burkolólap helyzetének beállítását könnyíti meg A bemutatott kiviteli példában az 5 alaplapot lebofító, rugalmasan összenyomható anyag két részből van kialakítva. Az egyik rész a 2 vágőegység működési körzetére kiterjedő már említett 27 szivacslap, a másik rész pedig a 3 lyukvágó alatt elhelyezett 29 gumilap. A 29 gumilap itt megfelelően rugalmas, de szilárd, csúszásmentes alátámasztást tesz lehetővé a lyukvágás számára. A 26 törősín ide természetesen már nem terjed ki. A 2. ábrán az 1. ábrán mutatott kiviteli alaknak a II—il vonal szerint vett metszete látható. Ez a kép tulajdonképpen a 2 vágóegységet mutatja szemből. Látható a két 7 vezetőrúdon eltolható 8 kocsi, a hozzá képest 9 tengely körül elfordítható 10 vágó a 11 karral, a 13 tengely körül elforduló 14 törő és ebben a nézetben mögötte a 12 munkaél. Az 5 alaplapon a 10 vágó síkjában van a 26 törősín rögzítve, ezt pedig a 27 szivacslap takarja le oly módon, hogy a rajta kialakított kivágás a 26 törősínt a 10 vágó irányára szabadon hagyja. A 26 törősín ebben a kiviteli alakban háromszög keresztmetszet, egyik éle a 12 munkaél felé mutat. . A 2. ábrán az is látható, hogy a 14 törő két, egymáshoz V-alakban csatlakozó szárral rendelkezik, amik az 5 alaplap felé mutatnak. Az is látható, hogy a 10 vágó 12 munkaéle lejjebb nyúlik, mint a 14 törő V-alakú szárainak vége által meghatározott sík. Ez azt jelenti, hogy a 12 munkaéllel való vágás során a 14 törő nem ér hozzá a burkolólaphoz, nem akadályozza tehát a vágást. A 3. ábra az 1. ábra III—III vonala szerint vett metszetet kitöréssel mutatja. Látható a 7 vezetőrudakon eltolható 15 kocsi a hozzáerősített 17 persellyel, a benne elmozduló 18 tengellyel, a 18 tengelyhez erősített 19 karral és 20 késtartóval. Látható a 25 nyomórugó, ami a 17 perselyben kialakított belső vállon és a 20 késtartón fekszik fel, és igyekszik azt lefelé nyomni. Az 5 alaplapon itt már nincs törősín, viszont 29 gumilappal van letakarva. A 15 kocsi helyzetének rögzítésére szolgál a 16 csavar. A találmány szerinti eszköz: a következőképpen működik. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban csempe megmunkálásra hivatkozom, de — mint ahogy már korábban említetttem — az eszköz más szilikátipari burkolólap megmunkálására is alkalmas. A csempe bármilyen irányú egyenes vonalú darabolásához, vágásához a 2 vágóegységet alkalmazom. A csempét az 5 alaplapon levő 27 szivacslapra helyezem mázas felével felfelé. Ha a vágási él nincs előre berajzolva, akkor a 28 mérőléc segítségével — amelyen célszerűen centiméter beosztás van — meghatározhatom a vágóéi helyét. Ezután a 8 kocsinak a 7 vezetőrudakon történő elmozdításával végigkarcolom a csempe mázát. A kellő nyomóerőt, illetve a 8 kocsi mozgatásához szükséges érőt a 11 karnál fejtem ki. Eközben a csempe kellő mértékben, de rugalmasan felfekszik a 27 szívacslapon. A 28 mérőléc célszerűen olyan kialakítású, hogy egyúttal ütközőként is szolgál, megakadályozza a csempének a 27 szivacslapról előrefelé történő lecsúszását. Miután a 12 munkaél közelebb van a csempéhez, mint a 14 törő szárainak vége, a 14 törő nem akadályozza a csempe megkarcolását. A következő lépésben a 10 vágót a 11 karral olyan mértékben tolom előre, hogy a 12 munkaél átkerüljön a 28 mérőlécnek a csempével ellentétes oldalára. Miután 5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65 3
