186662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyüzemi iparszerű sertéstartásra, valamint az ezzel kapcsolatos alkalmazott trágyázó-kifutó épületrész
1 186 662 2 Ennek a találmány szerinti trágyázó-kifutó épületrésznek a jobb megértésére hivatkozunk a mellékelt rajzra, amely az épületrészt alaprajzi vázlatban ábrázolja. Az ábrán az 1 épületfallal határolt hizlaló épület a 5 2 válaszfalakkal vau a kiscsoportos 3 rekeszekre osztva. Minden 3 rekeszhez tartozik egy, az 1 épületfalon kívül kialakított, általában az épület túlnyúló fedelével fedett 4 trágyázó-kifutó épületrész, amelyet a külső tértől az 5 mellvédfal határol el úgy, hogy légtere a szabad leve- 10 gőével közös. A 4 trágyázó-kifutó épületrészek — általában beton — padlózatán végigfut enyhe lejtésű hígtrágyagyűjtő folyóka 6, amely célszerűen eltávolítható rácsozattal van befedve. A 3 rekesz és a 4 trágyázó-kifutó között van kialakítva a 7 küszöbbel ellátott ajtó- 15 nyílás, amelyet záró S ajtószárny az ábrán az 1 épületfalra merőleges helyzetben ki van nyitva és a 9 retesszel az 5 mellvédfalhoz van rögzítve. A 8 ajtószárny csukott állapotát a szaggatott vonallal jelölt 8’helyzetével szemléltetjük. 20 Az épület üzemelésében a hízókat példánk szerint kis csoportokban, mintegy 12—20 létszámmal helyezzük el a 3 rekeszekben, amelyeknek a 8 ajtaja általában az 5 mellvédfalhoz a 9 retesz által rögzítve nyitva áll a rajzon ábrázolt helyzetben, vagyis olymódon, hogy egyben a 25 4 trágyázó-kifutó épületrészek oldalsó ráróeleméül is szolgál és meggátolja azt, hogy az egyes csoportok hízói egymással elvegyüljenek és egymást marják. Mivel a 8 ajtó nyílása általában szabad, a hízók trágyázás céljából kifutnak a 4 trágyázó-kifutóba, ürüléküket ott helye- ^ zik el s ezzel nem szennyezik a hizlaló épület belsejét, azon belül pedig a saját 3 rekeszüket. A híg trágyáié a szilárd trágyafázistól elkülönülve a hígtrágyalé-gyűjtő 6 folyókában gyűlik össze és távozik el, míg a szüárd trágya a kifutótrágyázó padlózatán marad. A nap bizo- , nyos időpontjában a kezelőszemélyzet a 8 ajtókat sorra becsukja 8’ helyzetükbe, ekkor a 4 trágyázó-kifutók sora egyetlen térséget képez s a szilárd trágyának az így kialakult trágyázó folyosón történő gépi eltakarítása a sor hosszirányában egyetlen munkamenetben elvégezhető. Ezt követően a 8 ajtókat ismét a 4 trágyázó-kifutókat egymástól elkülönítő helyzetükben rögzítik az 5 hossz-záróelemhez. A találmány szerinti eljárásban az egyes időszakokban megadott hőmérsékleti értékek azt jelentik, hogy az év nagy részében az épületekben a fűtés szükségtelen; 45 csak amikor a külső nagyobb hideg következtében bent is a megadott értékek alá száll a hőmérséklet, kell fűtenünk. Mint látjuk, a tenyésztés különböző időszakaiban ökológiailag más és más hőmérséklet adja a fűtési határt és tapasztalatunk szerint a fentebb megadott hőmér- 50 sékleti viszonyok között optimális a sertések hozama. A hízók esetében különösen fontos, hogy ürüléktől mentesek legyenek pihenő rekeszeik s mivel ebben az esetben mindig elégségesnek mutatkozott az épületben az a meleg, amit az állatok által termelt animális hő nyújtott, itt az állandó, vagy csaknem állandóan nyitva tartott ajtók lehetővé teszik a trágyázó-kifutók zavartalan használatát, amivel a hízók élnek is. Emellett fontosnak mmatkozott az is, hogy az egyes rekeszek csoportjai egymással a kifutókban ne keveredjenek és így elkerülhető legyen a köztük fellépő marakodás, ami ugyancsak fejlődésük rovására megy; a találmányunk szerinti trágyázó-kifutó épületrész kialakítása ezt a célkitűzést is egyszerű módon éri el. Kísérleteink tanúsága szerint a saját találmányunk szerinti eljárással a fűtési energiában mintegy 8,6 % az épületek amortizációs költségeiben kb. 2—3 % s végül a termeién mutatók javulásában mintegy 3,5—4 %, összesen. tehát mintegy 14—15,5 % megtakarítást illetve többlettermelést érhetünk cl. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás nagyüzemi sertéstartásra, főleg hibrid sertések tenyésztésére és hizlalására, azzal jellemezve, hogy a sertéseket jól szellőztetett épületekben, a természetes klímaviszonyokhoz alkalmazkodó környezetben tartjuk, miközben a vemhesítés és vemhesség időszakában a sertéseket befogadó egyedi és kiscsoportos rekeszeket tartalmazó vemhesítő épületet csak legfeljebb mintegy 4-16 °C hőmérséklet eléréséig. A szoptatás időszakában a kocákat és malacokat befogadó egyedi rekeszekkel ellátott fiaztató épületet csak legfeljebb mintegy 4-16 °C hőmérséklet eléréséig fűtsük, azzal, hogy a rekeszeknek a malacok részére kialakított részében szükséges magasabb, mintegy 4-24— 32 °C hőmérsékletet önmagában ismert módon kiegészítő fűtéssel pl. hősugárzással biztosítjuk, az utónevelés időszakában az utóneveit állatokat befogadó utónevelő épületet az állatok súlyának és korának megfelelően mintegy 4-22—24 °C hőmérséklet eléréséig fűtjük, míg a hizlalás időszaka alatt a hízókat külön-külön trágyázó-kifutó épületrésszel ellátott kis vagy középcsoportos rekeszekben, fűtés nélkül tartjuk. 2. Trágyázó-kifutó épületrész, amelynek az épületfallal párhuzamos hossz-záróeleme pl. mellvédfala, továbbá trágyagyűjtő hosszeleme pl. rácsozott folyókája valamint célszerűen fedele van, azzal jellemezve, hogy az épület'ülban (1) alkalmazott ajtó szárnyának (8) szélessége közelítőleg a hossz-záróelemnek (5) az épületfaltól (1) való távolságának felel meg és amely ajtószárny (8) és nyitott állapotban a hossz-záróelemhez (5) az épületfalra (1) merőlegesen történő rögzítésére alkalmas szervvel pl. retesszel (9) van ellátva. 1 db ábra Kiadja az Országos Találmány i Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent: a Műszaki Könyvkiadó gondozásában COPYLUX Nyomdaipari és Sokszorosító Kisszövetkezet 3
