186593. lajstromszámú szabadalom • Szerelő segédszerkezet
A találmány szerelő segédszerkezet változó kerresztmetszetű vasbeton építmények csúszózsaluzatának szabályozására és rögzítésére, főleg nagy magasságú toronyszerű műtárgyak előállításhoz. A műtárgy, pl. torony függőleges hossztengelye mentén személyek és anyagok mozgatására szolgáló szállítóegység van elhelyezve. A csúzsózsaluzatnak a terv szerinti helyzetbe való beállítása magassági értelemben szakaszosan emelhető és a műtárgy hossztengelyére merőleges síkban elhelyezkedő, küllőket tartalmazó csillaggerendázathoz hozzárendelt, a küllők számához igazodó számú mozgató egységggel történik. A segédszerkezetnek a műtárgy alakját és méretét megszabó elemei, a beállított helyzetet megtartó radiális és tangenciális stabilizáló szervei, valamint a különöbző szervek megközelítésére és kiszolgálására alkalmas munkaszintjei vannak. A toronyszerű nagy magasságú építményeket korábban acélszerkezetből építették. Az utóbbi évtizedekben az ún. csúszózsaluzatos építéstechnológia kifejlődése lehetővé tette az ilyen jellegű építmények vasbetonból való kialakítását. A csúszózsaluzatos építésmód három egymást követő munkafázissal - a zsaluzat mozgatásával, a betonozás végrehajtásával, majd az azt követő szilárdulási idő kivárásával — jellemezhető. A három munkafázis ciklikus ismétlésével a talajfelszítől kiindulva lehet szakaszos módon a műtárgy egészét megépíteni. A csúszózsaluzatos építési technológia elterjedését igen nagy teljesítőképességének és a mind szélesebb körű alkalmazása során kialakult segédszerkezetek fozokatos kifejlődésének köszönheti. A segédberendezések kezdeti egyszerűbb megoldásainak segítségével egyenes körhenger-palást alakú fallal rendelkező építményeket, az újabb fejlettebb segédberendezésekkel más vezérgörbéjű és egyenestől eltérő alkotójú forgásfelületeket, sőt adott esetben tört alkotqu építményeket is elő lehet állítani Mód van változó keresztmetszetű, de változtatható dőlésszögű és vastagságú falak készítésére is. A segédszerkezetek tipikus részeit képezik a sugárirányú küllőket tartalmazó csillaggerendázat, valamint az annak küllőihez hozzárendelt emelőegységek, ún. emelőkeretek. Ez utóbbiak gondoskodnak arról, hogy a műtárgy palástfelületét a terv szerinti szabatos alakkal lehessen előállítani. A változó geometriai paraméterek megkívánják, hogy az emelőkerektek egy része változtatható helyzetű részeket tartalmazzon, továbbá azt, hogy a mozgató szerveket - általában csavarorsókat - szükség esetén többször is át kelljen helyezni. Az említett kialakítás hátárnya, hogy korlázotást jelent a műtárgy geometriai méretei és a segédszerkezetek alkalmazhatósága, valamint a végrehajtási paraméterváltozások tekintetében egyaránt. A változó keresztmetszetű toronyszerű építmények csúszózsaluzatának mozgatására szolgáló berendezések tipikus példája ismerhető meg a 160.057 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból. Jellegzetessége, hogy a műtárgy elkészítendő palástfelü-lete mentén emelő egységek és azok között gyűrű jellegű tartóegységek vannak, amelyek egymást keresztező rácstagjainak szögváltoztatása segítségével a gyűrűelemek meghosszabbíthatók vagy megrövidíthetők. Ez lehetővé teszi a műtárgy átmérőjének megváltoztatását. Kedvezőtlen azonban, hogy az átmérő csökkenés a rácsrudak egyre meredekebb helyzetét eredményezi, és Így bennük igen nagy - adott esetben a vízszintes erők többszörösét is kitevő- erők ébredhetnek. Nem kedvező az sem, hogy minden egyes emelő egységhez 4-8 db szabályozó orsóra van szükség. Az előbbiekben részletezett megoldással összehasonlítva még kedvezőtlenebbek azok a szerkezetek, amelyek a 290.821 lajstromszámú osztrák, valamint az 1,301.583 lajstromszámú angol szabadalmi leírásokban találhatók. Az osztrák berendezés figyelemreméltó részletei ellenére egészében véve sikerületlen. Segítségével ugyanis csupán a zsaluhéj mozgatására van mód, míg a műtárgy palástfelületének egyéb paramétereit további járulékos szerkezetekkel lehet csak befolyásolni. Az angol leírásban található megoldás már lehetőséget nyújt a falvastagság változtatására is, ami az emelési pontokhoz képes aszimmetrikusan elhelyezett orsókkal történik. Emiatt azonban a műtárgy faltengelyéhez képest szimmetrikus keresztmetszetváltoztatást nem lehet végrehajtani. A berendezés csillagggerendázata merev tárcsát alkot, és egyben a csúszózsaluzat munkaszintjéül is szolgál. Ez azért hátrányos, mert korlátozza a műtárgy átmérőjét. A sokféle ismert csúszózsaluzatos építéstechnológia megvalósítására hivatott segédszerkezeteknek egyébként közös fogyatékosságuk - a részintézkedések korszerűsége ellenére -, hogy segítségükkel csupán kb. 30 méter átmérjű és maximálisan 15%-os dőlésszögig lehet vasbeton falakat készíteni. Az újabb követelmények azonban azt kívánják, hogy 100 méter vagy esetleg még azt is meghaladó átmérőjű és akár 25%-os dölésszögű forgásfelületeket, pl. hiperbolikus hűtőtornyokat is elő lehessen állítani Kívánalom az is, hogy az építéstechnológia lehetővé tegye az ilyen nagy átmérőjű tornyoknak 200-300 méteres magassággal való megépítését is. A fejlett megoldások között kell megemlíteni a 183.027 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás tárgyát képező „Vezérlő berendezésit, amely a nagy magasságú műtárgy elkészítéséhez annak palástfelülete mentén elhelyezkedő poligonális teleszkópikus övékkel rendelkező gyűrűrendszrt ajánl. A sokoldaúan használható és korszerű berendezés hátrányául róható fel, hogy nem csupán síkbeli, hanem térbeli rácsos elemegységekkel is rendekezik, ami miatt a helyszínre való szállítás nehézkes és térfogatigényes. Az utóbbihoz kisebb-nagyobb mértékben hasonló, de annak sokoldalúságával nem rendelkező több újabb megoldás jött létre az elmúlt évtized folyamán. A legtöbbjük alapvető fogyatékossága, hogy igen nagy súlyú csillaggerendázatot használnak, az emelő egységek bonyolultak, nem egyszer minden egyes emelő egységhez 12—16 db mozgató orsó szükséges, és a bővítő vagy szűkítő célzatú mozgatásnál ezeket manuálisan keÜ működtetni Az utóbbi egyben azt jelenti, hogy csak igen alacsony fokú, nehézkesen végrehajtható szinkronizálásra van lehetőség. A találmány célja olyan segédszerkezet kifejlesztése, amely lehetővé teszi az említett rendkívüli magasságú és nagy átmérőjű, forgásfelületű, szabatos beállítását és beállított helyzetében való rögzítését. A találmány feladata ezen belül elsősorban víztorony, távközlési torony és kémény jellegű magasépítmények számára olyan szerelő segédszerkezet kifejlesztése, amely a korábbiaknál egyszerűbben gyártható, könnyebben -> lehetőleg Hídelemekre szétszedve - szállítható és gyorsan összeszerelhető. Feladat az is, hogy a műtárgy geometriai paramétereinek, így szűkítésének, bővítésének és falvastagságának módosítását automatizáltan lehessen végre2 593 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
