186569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés magvak, főleg mezőgazdasági vetőmagvak biológiai értékének fokozására
1 186.569 2 garmada, vagy konténer. Természetesen erre a célra többrétegű polipropilénből készült, önmagában ismert zskkonténert is alkalmazhatunk, amelynek anyaga magas is kellő átütési szilárdságú. A 2. ábrán a nagy feszültséget előállító 13 tápegység villamos kapcsolási vázlata látható. Ennek tehát az a feladata, hogy a 14 kábelen át a hálózatból érkező 220 V-os feszültségből 18 transzformátorral 12 V-ra redukált feszültséget a felső 11 szalagkondenzátorok mindegyik számára külön-külön 25-30 kV-ra alakítsa egymással párhuzamosan kapcsolt önmagában ismert félvezetős 19 konverter és ezzel sorosan kapcsolt 20 sokszorozó segítségével. A 19 konverter a jelen esetben félvezetős váltógenerátor, amely a 12 V-os feszültséget először 9-10 kV-ra alakítja, majd ezt alakítja a félvezetős 20 sokszorozó 20-30 kV-ra. A találmány szerinti berendezés ábrázolt példaként kiviteli alakjának működésmódja a következő. A 15 szállítószalaggal a kezeldnő magvakat a berendezés 6 feladógaratjába juttatjuk, amelyből előre beszabályozott rétegvastagságban kerülnek a magvak a 4 továbbítóasztalra. A 4 továbbítóasztal ferdeségét úgy állítjuk be, hogy a kezelendő magvak természetes rézsüszögének határáig billenthetjük fokozatosan. Amint ezt elértük, az 21 berendezést ebben a beállított helyzetében a 3^ bakkal rögzítjük. A 10 vibrátor amplitúdójának szabályozásával állítjuk be a vetőmagvak haladási sebességét a 9 kezelőtérben, amelyet kísérleteink során legfeljebb 2 m/secra választottunk, a 10 vibrátor frekvenciáját pedig 3000 Hz-re. A magvak továbbításának ezzel a módjával elértük, hogy a magvak egyrészt a kívánt sebességgel haladnak a 9 kezelőtéren át, másrészt a vibráció 1 hatására szabadon beállnak a villamos erőtér irányába. Az egymás után elrendezett 11 szalagkondenzátoroknak köszönhetően a 9 kezelőtéren a töltéssűrűség sokszorosa és lényegesen egyenletesebb, mint az ismert megoldásnál. Ezáltal az ionok a magvakban hatásosan polarizálódhatnak, de a dipolmomentum megmarad, azt sem feltöltődés, sem kisülés nem veszélyezteti. így a kezelés hatékonysága javul, másrészt a 11 szalagkondenzátorok az alsó közös 12 kondenzátorlaptól távolabb is helyezhetők, következésképpen az üzembiztonság jelentősen nő, vagyis az átütésveszély minimálisra csökken. A kezelést a 9 kezelőtérben a kezelendő vetőmagtól függően 10 40 kV/cm feszültségértékű sztatikus elektromos erőtérben 2,5-3 kHz frekvenciával végezzük, azaz a magvakat "sokkoljuk". A kezelt magvakat a 4 továbbítóasztal leadóvégétől a 16 szállítószalag a 17 pihentetőegységbe juttatja, ahol azt a földpotenciáltól szigetelt körül- * mények között legalább három napig pihentetjük és csak ezután vetjük el. E pihentetés! idő alatt a beállott dipolmomentum a vetőmagvakban rögzül, így ezután már nem kell attól tartani, hogy az ionok visszarendeződnek. Ezzel tehát a kezelés hatékonysága és reprodukálhatósága megvalósul. A kezelést és a pihentetést is célszerű a vetési hely közelében végezni, ami a találmány szerinti mobil berendezéssel egyszerűen elvégezhető. Ezzel számottevő szállítási és ideiglenes raktározási ráfordítás takarítható meg és a kezelés megszervezése is leegyszerűsödik. A találmány szerinti megoldással végzett üzemi kísérleteink bizonyították, hogy a találmány szerinti módon végzett sokkolással a vetőmagban nyugalmi állapotban megindított bioáram a növényt a napenergia hatékonyabb hasznosítására késztette a vetés után, különösen aszályos években a magvak potenicális teljesítőképességük maximumát adták. Elsősorban javult a minőség, növekedett a szénhidrát, a szín- vitamintartalom, valamint a termésmennyiség, továbbá koncentrálódott a termés béé résének időszaka. Á találmány szerinti módon kezelt magvakból kikelt növényeknél - aszályos évjáratban is - kiegyenlítődött a termésmennyiség és jelentősen javult a termés minősége. Meglepő módon a találmány szerinti elektrosztatikus vetőmagkezelés üzemköltsége elenyésző; 1 kW befektetett energia hasznosulása meghaladta a 200.000 Ft-ot. Az alábbiakban néhány példát adunk a találmány szerinti módon kezelt magok termés-eredemény növekményéről, és amelyeknél a kezeletlen vetőmagvak terméseredményét tekintettük bázisnak, azaz 100%-nak: Borsó 145% Búza 115% Cékla 145% Cirok 160% Fejeskáposzta 115% 117% Fűszerpaprika 125% 145% A 3. ábrán az 1. és 2 ábra szerinti berendezésnek vetőmagelőkészítő gépsorba való illesztésének példakénti kivitelét szemléltettük. A találmány szerinti "sokkoló" berendezést itt is 1 hivatkozási számmal jelöltük. Az önmagában ismert vetőmagelőkészítő gépsor központi 21 garatból, 22 felhordóból áll, amely utóbbi 23 előtisztitóba juttatja a vetőmagot. Innen 24 kalibrálón át vagy flotációs 25 végtisztítóba, vagy a végtisztító egyik 26 szeparátorába kerül a vetőmag. Innen 27 felhordó szállítja a magvakat 28 csávázóba. Onnan automata 29 mérlegre és automatikus zsákoló és zsákvarró 30 szerkezetbe jut a mag. Amennyiben a vetőmagvak biológiai értékét közvetve és közvetlenül is növelni kívánjuk, akkor a magvakat célszerű 26 szeparátorból a 28 csávázóba, majd innen a "sokkoló" 1 berendezésbe juttatni. Innen a magok szigetelt 31 szállítószalagon át jutnak az automata 29 mérleg garatjába, amelyet ebben az esetben villamosán szigetelt 32 béléssel kell ellátni, hogy a magok földpotenciálú vezető tárggyal ne érintkezhessenek. A kezelt vetőmagvak innen az automatikus zsákoló és zsákvarró 30 szerkezetbe jutnak, ahol már a kezelt magvak műanyag, vagy papírzsák esetében Is a földpotenciáltól védve vannak, így a pihentetésként szolgáló további tárolás ideje alatt a dipolmomentum rögzülése bekövetkezhet Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás magvak főleg mezőgazdasági vetőmagvak biológiai értékének fokozására, amelynél a magvakat vetés előtt nagyfeszültségű sztatikus elektromos erőtérben dipolarizaljuk, azzal jellemezve, hogy dipolaritálás után a magvakat a beállott dipolmomentum rögzüléséhez legalább három napig villamosán szigetelt körülmények között pihentetjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosításig módja, azzal jellemezve, hogy a dipolarizálást 10-40 kV/cm közötti feszültségértékű sztatikus elektromos erőtérben 2,5-3 kHz közötti 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
