186567. lajstromszámú szabadalom • Berendezés biogáz és biotrágya előállítására
A találmány tárgya: biogáz előállítása úgy, hogy közben biotrágya keletkezik, A találmány fő célja, hogy kisebb állattartó telepeken, háztáji gazdaságokban keletkező trágyából, mezőgazdasági hulladekanyagból mezőgazdasági és háztartási alkalmazásra alkalmas biogázt és csira, baktériummentes nitrogénben feldúsult biotrágyát állítson elő. A berendezés széá és összeszerelhető. Az egyre dráguló energiaárak szükségessé teszik, hogy felhasználják a mezőgazdasági hulladékanyagokból nyerhető energiát. Kisebb településekre, tanyákra a gázt a felmerülő költségek miatt nem érdemes bevezetni. A berendezés lehetővé teszi, a házkörüli hulladékokból, trágyából előállítható biogázzal való fűtés elterjedjen. A melléktermékként keletkező nitrogénban feldúsult, csíramenetes, humuszképző anyagokban gazdag biotrágya műtrágya megtakarítást eredményez. A berendezés a HOKI által kifejlesztett gázosítási eljáráson alapul. (Dér Á.Bálint - Naszályi László: Biogáz és mesterséges szervestrágyázás. HÖKI ESZ. 100/597. $9. old.) Berendezésük egy blokkban épftett kamrákból állt felül elhelyezett toltőnyílássai és alsó ürítő nyílással. A kamrák kettős falazattal, közöttük léjjszl-Î[etetéssel épültek. Az előerjesztés a kamrákban folyt e, a 60-70 °C hőmérsékleten előeijesztett trágyának nem volt hőmérséklet vesztesége. Az eljárás az ún. félszuraz eljárás. A berendezést csak nagyüzemi méretekben gazdaságos elkészíteni. Az 1957, BNV-n kiállított biogázberendezés (lásd u.o. 111. old.). Ez a berendezés kisüzemi gazdálkodásra készült, erjesztőkamrái 10 má-esek voltak. Lépcsőzetesen üzemelt. Az eijesztőkamrák vaslemezből készültek, a kamrák csak egy közös töltő és ürítő ajtóval rendelkeztek, amely vizzárral volt légszigetelve. Ebben az időben nem ismerték még az olcsó műanyagfóliát mint lehetséges erjesztő kamra anyagot és gáztárolási lehetőséget. A berendezés ürítése nehézkes volt. Nagyüzemi célra készült, elsősorban biotrágyát előállító találmány ismert a 174637. sz. magyar szabadlomból. A berendezés nem kisüzemi célokra készült. A biogáz termelése időben ingadozó gáztároló egysége nincsen. A C02 (széndioxid) zárttéri hasznosítása, gazdaságossága Túri-Fodor: Kertészet fólia alatt. (Mezőgazdasági kiadó MG. 2702-h-7779.) ç. irodalomból, 119. old. ismert. A találmány célja lehetőleg kis gázmennyiség ingadozással, kis beruházási költséggel, könnyen szállítható, összeszerelhető berendezést hozzon létre biogáz előállítására és tárolására úgy, hogy a berendezés üzemeltetésének élőmunka szükséglete kicsi legyen. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a nagy beruházás igényű biogáztermelő berendezések mellett szükség van olcsó, kisteljesítményű biogázgyártó berendezésekre is. A kinyerhető biogáz mennyisége az alapanyag hőmérsékletének növekedésével közel egyenes arányban nő. A metángerjesztő baktériumok már a hőmérséklet 2-3 °C/nap csökkenésére is beszüntetik a gáztermelést. A készülék kamrás szerkezetű. A kamrák úgy vannak elhelyezve, hogy akár körcikk, akár sokszög alakúak, mindegyik kamrának van egy olyan éle, amely az összes többi kamra egy élével találkozik. Ezzel az elrendezéssel a hőveszteség minimálisra csökkenthető. A kamrák alatt és oldafalai között 1 hőtároló anyag, pl. samott van elhelyezve, a berendezés alját és minden oldalát kívülről hőszigetelő anyag, pl. meUázott kőzetgyapot lemez burkolja, az oldalsó oldalát támfal tartja. A tartószerkezet könnyen szét- és összeszerelhető anyagból, pl. Dexion-Salgó elemekből célszerű készíteni. A berendezés felső lapján teljesen zárt, de gíiz be- és elvezető csonkokkal ellátott gáztároló fólia von. A gáznyomást a gáztároló tetején elhelyezett nehezék biztosítja. A biogázfejlesztése és elégetése közben fejlődő széndioxidot közvetlenül fel lehet használni a növények zárt tárben való termesztésénél széndioxid trágyázásra. A berendezés 10-40 m3 biogázt termel naponként a kamrák nagyságától függően. Ez a mennyiség elegendő a háztartásban, lakás fűtésére, melegvízszolgáltatásra. 1. ábra a készülék elölnézete. 2. ábra a készülék feliünézete. 3. ábra a készülék Á-A. metszősílckal elmetszve. 4. ábra a készülék B-B metszősíkkal elmetszve. 5. ábra a kamrák beindításának és üzemeltetésének grafikus ábrázolása. Az istállótrágyát 12-20 m3 térfogatú, kisüzemi méretű fólia tartály okba helyezik. A kamrák a hővesztesséa csökkentése céljából körben vannak elhelyezve. A fólia tartály tetején elzárható 3 gázátvezető csonk van, felső részén van a légmentesen lezárható 15 berakónyílás, alján a szintén légmentesen zárható 15 ürítőnyílás. A gázátvezető csonk az 0 első kondenzáló edénybe vezet. Itt lecsapódik a gáz nagy vízgőztartalmának egy része. A kondenzáló edény a 13 gázátvezető csonkon keresztül kapcsolódik a 2. gáztároló fóliához. A gáztároló fóliába lacsapodó vizet a 19 vízelvezető csonkon keresztül lehet eltávolítani, A gáztároló fóliába mindegyik kamra gázbevezető csonkja csatlakozik. A gáztároló fóliába csatlakozik még a 14 gázelvezető csonk, mely a 16 gázcsövön keresztül a 12 második kondenzáló edényhez kapcsolódik. Ez megakadály ozza a gáz esetleges visszarobbánását a gáztárolóba. Ebből vannak a fogyasztó készülékek táplálva. A gáztároló fólia tetején a gáznyomás biztosítás céljából 1 nehezék van elhelyezve. A kamrák 4 hőszigetelését 16 csapadékvízelvezető fólia védi. A kamrák között és alatt a hőingadozás csökkentése céljából hőtároló anyag pl. samott van. A kamrákat vastag hőszigetelő anyag pl kőzetgyapot fogia körül. A hőszigetelő réteget négy támfal és egy alaplap veszi körül. A támfalak és az alaplap anyaga Dexion-Salgó elemekből állhat. A gáztároló fólia térfogata 2 db. kamra össztérfogatának 110%-a legyen. A 17 csapadékvíz elvezető fólia védi a berendezés hőszigetelését az időjárástól. A berendezés friss almozott istállótrágya minden változtatás nélkül beadagolható. Amennyiben folyékony, híg trágya áll rendelkezésre, úgy b szárazanyag tartalmát 25%-ra kell dúsítani. Erre a célra pl. őrölt szalmát, kukoricaszálat, duzzasztott perlítet, vagy más cellulóztartalmú hulladékanyagot lehet felhasználni. A beadagolt trágyát 15 napig a beadagoló nyílás nyitott állapotban való tartásával levegőn kell erjeszteni. Ha van rá mód, a beadagolónyíláson bezvezetett levegőtömlön keresztül sűrített levegőt kell a trágyába nyomatni. Ebben a periódusban 3. gázátvezető csonkot zárva kell tartani. 15. nap után az anaerob (levegő nélküli) erjedés kövezetkezik. A gázhozam növelése céljából erjedésserkentő anyagokat tanácsos a trágyához ada-2 186.567 S 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
