186554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizes közegű, nem ülepedő diszperziók előállítására

A találmány tárgya eljárás vizes közegű, nem ülepedő diszperziók előállítására, azzal jellemezve, hogy a diszerpziókban vízben önmagában gyorsan ülepedő keményítő és karbamid, valamint adott esetben vízben különböző mértékig oldódó, saját telített oldatukban önmagukban ugyancsak ülepedő, szilárd részecskék olyan keverékét oszlatjuk el a vizes közegben, amely nem ülepedő rendszert alkot. A kolloid mérettartományba eső szolok részecs­kéi rendkívül lassan ülepednek, s az időben esetük­ben ülepedési egyensúly áll be. A durvább méret­­tartományt képviselő szuszpenziók részecskéi - ha a sűrűségük is nagyobb közegük sűrűségénél, akkor - viszonylag gyorsan ülepednek (v.ö.: Erdey-Gruz T. - Schay G,: Elméleti fizikai kémia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1964. 226-233. p,, Dr. Buzágh A.: A kollodika praktikuma, Tankönyvkiadó, Budapest, 1962. 119-125. p.). Ha a rendszerekben jelen vannak mind kolloid, mind durvább mérettartományba eső részecskék is, akkor a nagyobb mérettartományba eső részecs­kék - viszonylag gyorsan ülepedve - utolérik a ki­sebb méretű részecskéket, azokkal összekapcsolód­hatnak, s végül is a finomabb részecske méretére egyáltalán nem jellemző, nagy sebességgel üleped­hetnek a polidiszperz rendszerekre jellemző, ún. ortokinetikus koagulálás következtőben (v.ö.: Dr. Buzágh A. i.m. 143-149. p.). Az ipari folyamatok tekintélyes részénél, álta­lában a szilárd és folyadék halmazállapotú anyagok elválasztásánál, mint pl. a különböző iszapok víz­telenítésénél vagy a papíripari lapképzésnél, ép­pen a jól ülepedő rendszerek előállítása a cél. Az ipari folyamatok másik részénél, pl. a kőolajbá­nyászati füróiszapok, a különböző emulziók előál­lításánál, vagy ahol történetesen a diszperziók szállítása, tárolása a feladat, éppen az ülepedés megakadályozását tűztük ki célul. Jellemző példa erre a papíripari töltőanyag-szuszpenzíók előállí­tása, a különböző célra alkalmazható paraffin-, bi­tumen- vagy éppen a legkülönbözőbb növényvédő­szer emulziók stabilizálása, valamint - a mezőgaz­daságnál maradva - a különböző műtrágya-diszper­ziók előállítása is. A különböző műtrágyákat tekintve: por alakban való tárolásuk, szállításuk sok veszteség­gel jár, kiszórásuknak egyenletessége mindig kí­vánnivalót hagy maga után, a megfelelő NPK-arány (v.ö.: Nizsalovszky-Szondy-Jócsik: Trágyázás-Műtrá­gyázás, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1054., Folyékony Műtrágyák, Vegyipari Szakirodalmi Tájé­koztató, NIM Műszaki Dokumentációs és Fordító Iroda, Budapest, 1976. 5. szám) kijuttatása pedig csak több műveletben lehetséges. A különböző hatóanyagtartalmú műtrágyákból előállított szuszpenzió ezeket a problémákat kikü­szöbölheti. A műtrágya-szuszpenziók alkalmazása azonban csak akkor nem szül újabb problémákat, ha előállításuktól kezdve, tárolásukon, szállításukon keresztül kiszórásukig: nem lép fel az alkalmazott műveleteket zavaró ülepedés. A szuszpcnzió-stabilizálásnak gazdaságilag ma egyik legfontosabb és ezért egyike legdinamikusab­ban fejlődő területe a szuszpenziós műtrágyák elő­állítása. E műtrágyák elnevezése megtévesztő: az két­ségtelen, hogy az előállításukhoz alkalmazott, szi­lárd műtrágya-komponensek a durva diszperz tarto­mányba esnek; ezek telített oldataiba eloszlatva azon­ban több új komponenset, durva, ill. kolloid disz­perz részecskék is kiválhatnak (v.ö. Dr. Buzágh A. 1 186 im. 176-199. p., Walton, A.G.: Precipitation, in: Dispersion of Powders in Liquids, Edited by G.D. Parfitt, Elsevier Publishing Company Limited, Ams­­terdam-London-New York, 1969., 122-164. p.). A különböző oldatbeli kölcsönhatások, ill. pl. kettős­­só-képzési folyamatok miatt az is lehetséges, hogy a később adagolt komponens telített oldata kép­ződik, s a korábban már oldott komponensek válnak ki diszperz részként. Az e rendszerekben található részecskék minőségét, illetve anyagi minőségük függ­vényében a méretét i tudományosan részletesebb» vizsgálatnak még nem vetették alá, ezért - a részecs­keméret analízise nélkül, összefoglalóan - ezeket a rendszereket diszperzióknak nevezzük, mely de­finíció megengedi mind a kolloid mind a durva diszperz mérettartományba eső részecskék külön­­külön való, illetve együttes jele nlétét is. A szuszpenzióknak az ülepedéssel szembeni stabilizálására hagyományosan elsősorban elektroli­tokat alkalmaznak. Azok a részecskék között ta­szítóerőt ébresztenek, s azzal megakadályozzák összekapcsolódásukat. E módszer természetesen nem alkalmazható a műtrágya-dsizperziók tömény elek­trolitot itartalmazó közege esetén. Alkalmazhatók ún. makromolekulás kolloidok is, amilyen pl. a zselatin. Ezek a közeg viszkozitását is növelik, ezzel nehezítve a részecskék ülepedését, de a részecské­iét védő burokként is körülveszik, amely ugyan­csak megakadályozzál összekapcsolódásukat. (V.ö.: Dr. Buzágh A. i.m. 143-149. p.) A szsuszpenziós műtrágyák iparjogvédelmi iro­dalma jórészt azzal foglalkozik, hogy milyen kompo­nensekből tartják beállítani az NPK-arányt a legelő­nyösebbnek. Ezek érdeklődési körünkön kívül esnek. A szuszpenziós műtrágyákban ún. diszpergáló vagy stabilizálószerként ismeretesek pl.: -akülönböző kovasav-szármizékok, így a kolloid szakaszolok, a magnézium-alumínium-szilikátok (v.ö.: 176 147 ljsz. magyar szabadalom);- az agyagásványik, mint pl. az attapuigit, betonit, illit stb. (v.ö. 6 902 342 sz. holland szabadalom);- foszfát-bázisú diszpergálószereket ajánlanak az agyagásványok mellé (v.ö. 3 148 980, 3 160 495, 3 234 004 sz. USA-szabadalmak);- makromolekulás kolloidokat, amilyen pl. a karb­­oxi-metil-cellulóz, poli-vinil-alkohol, kazein és lig­­ninszulfonsav, ill. származékaik, szorbít, glükóz, számos eljárás esetén alkalmaznak (v.ö.: pl. 1 667 798 sz. NSZK, 3 579 321 USA, 176 147 ljsz. magyar szabadalom);- ismert diszpergáló-, ill. stabilizálószerek mellett hangsúlyozzák a mechanikai aprító hatás fon­tosságát is (v.ö. 176 186 ljsz. magyar szabadalom). A bemutatott módszerekkel viszonylag jó stabili­tás érhető el, jóllehet a gyakorlatban a legtöbb eset­ben igénylik időközönként a keveréssel való homo­­genizálást. Gondot jelenthet a természetes anyagok, ill. a különböző ipari melléktermékek minőségének ingadozása is. E problémák kiküszöbölésére: nagy mennyiségben, egyenletes minőségben rendelkezésre álló, különösebb kémiai átalakítást nem igénylő, a szűkös erőforrá­sokat nem terhelő stabilizálószerek felderítésére végeztünk kutatást. , r-E munka során az a meglepő tapasztalatunk adó­dott hogy a natív vizes szuszpenzióban ülepedő keményítő a szuszepenziós műtrágyák szokásos, önmagukban ugyancsak ülepedő komponenseivel nem 2 .554 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom