186553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égethető gázkeverék meggyújtására

1 2 mosan elszigetelt kialakításúak. A szakmában jártas átlagos szakember számára nyilvánvaló, hogy milyen lehetőségek állnak ilyen szigetelés kialakításához ren­delkezésre. Ha a mechanikai feltételek a csatornák egyesítését kívánják meg egyetlen kompakt szerkezet létrehozása céljából, akkor a csatornák közé villamo­sán szigetelőanyag teljesíthető ezt a funkciót, példa­ként a fluor-szénhidrogén. A találmány szerint a csatornákra villamos feszült­séget vezetünk. Ezt a villamos feszültséget bármely megfelelő forrásból származtathatjuk, például 120 V- os váltóáramú nagyfeszültségű transzformátor szekun­der tekercseiről, amelyekkel általában 5000-9000 V állítható elő. Fontos követelmény a találmány szerinti, hogy a csatornák kiömlésénél az átütési feszültség a legkisebb legyen. Ennek elérésére sokféle lehetőség nyílik. Ha például a csatornák egymással párhuzamosan helyez­kednek el, a kiömlő végeiken két horony készíthető az egyik csatorna falában. Az így felhasított csatorna­­falat kihajlítva a csatornák közötti távolság csökkent­hető. Egy másik lehetőség, hogy az egyik csatorna ki­ömlésénél felhegesztünk egy kis fület. További lehe­tőségként jöhet számításba, ha a két csatornát a kiöm­­lési végük kivételével szigetelőréteggel vonjuk be. Ter­mészetesen a fentieken kívül még számos más kivitel lehetséges, amelyekhez azonban a szakember a talál­mány ismeretében nem igényel további kitanítást. Az alábbiakban éppen ezért csupán két változatra térünk ki. Az egyik kivitelnél az egyik csatorna a hengeres cső­ként van kialakítva, amely teljes hossza mentén az ugyancsak csőként kialakított másik csatornában he­lyezkedik el, ezáltal két koncentrikus hengert ka.­­punk. A találmány szerinti a csatornák egymástól táv­közzel vannak elrendezve. A közrefogott csőben vagy fűtőgáz, vagy oxidálógáz áramolhat, míg a másik gáz a központi cső és a külső cső közötti térben áramlik. Egy másik változatnál az első csatorna hengeres cső, a másik csatorna ugyancsak hengeres cső, amely az elsőtől a találmány szerinti távközzel helyezkedik el. Az egyik csatornában vagy a fűtőgáz, vagy pedig az oxidálógáz, míg a másik csatornában az oxidálógáz, illetve a fűtőgáz áramlik. A találmány szerinti gyújtórendszer részletesebb leírását a z alábbiakban a rajzra való hivatkozással tesszük: Az 1. és 2. ábrán a találmány szerinti berendezés első példakénti kiviteli alakjának hosszmetszete,illet­ve oldalnézete látható. Az 1 és 2 csatorna, amelyek a jelen esetben hengeresek, úgy vannak elrendezve, hogy az 1 csatornát a 2 csatorna körülveszi, vagyis koncentrikusan elhelyezkedő két hengeres elemről van szó. A külső 2 csatorna és a belső 1 csatorna 3 fa­la közötti távköz a hossz mentén lényegében azonos, azonban a 4 kiömlésénél ezt a távközt kihajlított 5 fülek és a külső 2 csatorna palástfelülete közötti táv­közt 6 szikraközként jelöltük. Az 1 és 2 csatornák fi­zikailag egymástól el vannak választva, kivéve azokat a helyeket, ahol a mechanikus kapcsolat szükségszerű. Ezeken a helyeken a vezető felületeiken fluor-szén­­hidogénből készült 7 szigetelés van elrendezve. Amint az 1. ábrán feltüntettük, 8 oxigénáramot vezetünk a külső 2 csatorna és a belső 1 csatorna kö­zötti térbe, és 9 földgázáramot vezetünk a belső 1 csatorna belső terébe. Mindkét gáz a 4 kiömlés irányá­ba halad és az 1, 2 csatornák teljes hossza mentén egymástól a 3 fallal vannak elválasztva. Mihelyt a gáz­áramok a 4 kiömlést elhagyják, ezek rögtön kevered­nek egymással, általában a 10 szakaszon és égethető gázkeveréket képeznek. A 10 szakasz égési szakasz­ként is nevezhető. A csupán vázlatosan jelölt villamos feszültséget adó egység révén villamos feszültséget ve­zetünk az 1 és 2 csatornára. A villamos feszültséget 15 transzformátor szolgál­tatja, amely 11 és 12 csatlakozásokon át 110 V-os és 60 Hz frekvenciájú váltóáramra csatlakozik a jelen esetben. A 15 transzformátor önmagában ismert. A 15 transzformátor szekunder tekercsének nagyfeszült­ségű 13 és 14 vezetékei a belső 1 csatornára, illetve a külső 2 csatornára csatlakoznak. Ha az 1 és 2 csator­nákra adott feszültség túllépi a 6 szikraköz átütési fe­szültségét, akkor villamos kisülés jön létre a 4 kiömlés körzetében az 1 és 2 csatornák között, következés­képpen az égési 10 szakaszban a gyúlékony gázkeveré­ket meggyújtjuk. Ez a meggyújtás csak akkor játszó­dik le, ha a szikra áthalad azon a szakaszon, amely lényegében csak oxigénnel van töltve, tehát ott nincs említésre méltó mennyiségű égethető keverék. A 3. és 4. ábrán a találmány szerinti berendezés másik példakénti kiviteli alakja látható, a 3. ábrán hosszmetszetben, a 4. ábrán pedig az égési szakasz fe­lőli oldalnézetben. A 3. és 4. ábrán használt hivatkozási számok meg­egyeznek az 1. és a 2. ábrán alkalmazottakkal, kivéve a kihajlított 5 füleket,, mivel azok helyett ennél a pél­dakénti kiviteli alaknál felhegesztett 25 fület alkal­maztunk. A jelen esetben a 25 fül a külső 2 csatorna belső palástfelületére van felhegesztve. Ezáltal az 1 és 2 csatorna közötti átütési feszültséget a 4 kiömjésénél minimális értékűre korlátoztuk. A találmány szerinti gyújtórendszer további példa­kénti kiviteli alakját tüntettük fel az 5. ábrán hossz­­metszetben. Ez csupán abban tér el a fentebb említett két példakénti kiviteli alaktól, hogy sem felhasított és kihajlított, sem pedig felhegesztett fülekkel nem rendelkezik. Ezek helyett a jelen esetben villamos 45 szigetelést alkalmaztunk, amely az 1 és 2 csatorna kö­zött lényegében a teljes hossz mentén a 4 kiömlésig tart. Ezzel az intézkedéssel a 4 kiömlésénél az 1 és 2 csatorna végei között az átütési feszültséget minimális értékűre korlátoztuk. Az alábbiakban a találmány szerinti eljárással és berendezéssel végzett kísérleti eredményeinket ismer­tetjük. Ennek során az első ábrán feltüntetetthez ha­sonló gyújtórendszert alkalmaztunk. A központi 1 csatorna külső átmérőjét 2,67 cm-re a külső 2 csatorna belső átmérőjét pedig 3,51 cm-re választottuk. Ennélfogva a teljes hossz mentén az 1 és 2 csatorna közötti távköz — a kiömlési véget le­számítva - 0,42 cm-re adódott. A belső 1 csatorna a kiömlési végén felhasított és kihajlított két 5 füllel volt ellátva, amelyeknél a távköz, azaz a 6 szikra-köz 0,16 cm-re adódott. Hagyományos nagyfeszültségű transzformátort al­kalmaztunk, amelynek a szekunder tekercséről 6000 V-os villamos feszültséget vettünk le. Ez nagyobb volt, mint a fentemlített méretek mellett a szikraköz átütési feszültsége és elegendő volt a villamos kisülés létrehozásához. Négy kísérletet végeztünk. Az 1 kísérletnél a köz­ponti 1 csatornában földgázt vezettünk tüzelőanyag­186.553 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom