186541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás virágportokból pollen gyűjtésére

1 HU 186541 A 2 alkalmazott üvegpipetta törékeny volt, pótlása csak üvegtechnikai eljárással volt lehetséges. Mindezek ellenére számolnunk kellett egy olyan hibafaktorral, amelyet az ismert módszerekkel nem lehetett kiküszöbölni. Ez a pollennek az a tulajdon­sága, hogy a levegő páratartalmát magába szívja (higroszkópos), így borús, nedves időben a megter­mékenyítést szüneteltetni kellett. Nem lehetett vál­toztatni a módszer termelékenységén sem. A pollen­gyűjtők létszámának növelése további eszköz és mun­kabér kiadásokkal járt volna. A találmány célja az ismert megoldások hibáinak kiküszöbölése és a pol­lengyűjtés műveletének hatékonnyá tétele. A találmány tehát eljárás apanövények portokjából pollen kinyerésére, melynek során a portokokat be­­gyűjtjük és mechanikusan feltárjuk, majd célszerűen szikkasztjuk. A szikkadt portokokat életlen, forgatott verőkéssel roncsolás nélkül feltárjuk. A forgatott kés centrifugális erejével a könnyebb fajsúlyú pollent külön választjuk a nehezebb fajsúlyú portokzuzaléktól, majd az összegyűjtött pollent beporzásra használjuk. Az előnyös foganatosítás szerint a portok feltárá­sára és a pollen gyűjtésére elektrosztatikus feltöltésére alkalmas őrlőtartályt alkalmazunk. A további előnyös foganatosítási mód értelmében az őrlőtartályt elektrosztatikusán, pl. dörzselektromos­­sággal feltöltjük, majd az őrlőtartály falára és/vagy fedelére kiült, frakcionált pollent pollentárolóba gyűjt­jük, adott esetben tároljuk, majd beporzásra használ­juk. A továbbiakban a találmány foganatosítási módját részletesen is ismertetjük, anélkül azonban, hogy az oltalmi kört a példára korlátoznánk. A találmány szerint a portokokat önmagában ismert módon leszedjük és begyűjtjük, majd mechanikus úton kézi őrlő-zuzó berendezéssel a portokokat az őrlőtartályba rakjuk. Az őrlőeszköz tompaszögű, nem éles, forgó késekkel van ellátva. Az életlen kés ütő hatására a portokban lévő pollen az őrlőtartály falá­­ra-fedelére kiül, lerakódik. Azt tapasztaltuk, hogy ha a begyűjtött portokokat nem 25-30 % nedvességtartalomig szárítottuk, hanem csak 65-70 % víztartalomig szikkasztottuk, a pollen­tartó portok még nem roncsolódik el a kézi őrlőben, de a pollen a vízvesztesége révén már kevésbé kötődik a portokhoz, így a fellépő, centrifugális erő hatására az őrlő malom oldalfalára és fedelére rakódik le. Ilyen formán egymástól teljesen különböző frakciót kapunk, amelyeknek a különválasztása már nem igé­nyel beavatkozást (nincs szükség rostálásra). A vibrátorral frissen kinyert pollen, valamint a centrifugált 5, 10, 15 napos pollen megtermékenyí­tőképességét vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy az 5 napos pollen 25 %-os, 10 napos pollen 16 %-os kötődésjavulást mutatott, míg a 15 napos már 2,5 % -kai elmaradt a friss pollen megtermékenyítő képes­sége alatt. Gyakorlatilag tehát a találmány a pollenkinyerés vonatkozásában lényeges haladást jelent, mert a cent­­rifugálásos módszer termelékenysége lényegesen na­gyobb a vibrátoros pollenkinyerésnél, ugyanakkor a szikkasztás révén nyert pollen jobb megtermékenyü­­lést biztosított. Őrlő-daráló eszközként a háztartásokban alkalma­zott poliészter keverőtartállyal ellátott turmixgépet választottuk. Kísérleteink során tapasztaltuk, hogy a poliészter potenciálisan is rendelkezik bizonyos elekt­rosztatikus feltöltődéssel, ugyanis a protokokból ki­centrifugált pollen nemcsak a keverő edény alsó részén rakódott le, hanem szinte az egész felületen. Ez a hatás fokozottan jelentkezett, amikor a keverő edény belső felületén műanyag texíliával dörzsöltük meg. Ebben az esetben az igen kis sűrűségű pollen (1 cm3 kb. 0,015 g) először a keverő tartály fedelén és falának felső harmadában kezdett lerakódni, míg az alsó részre az apróbb portok-maradványok is felrakódtak. Az elektrosztatikus tér ereje az alkalma­zott műanyag tulajdonságaitól függ és a centrifugális erő mellett az elektrosztatikus erők is hatnak a pollen kirakodására. A pollenkinyerés találmány szerinti módjával egyi­­dőben módosítottuk a polleninjektort is: üvegpipetta helyett műanyag- pipettát alkalmaztunk. Ez jelentősen olcsóbbá és tartósabbá teszi az injektorokat, megtartva természetesen eredeti jó tulajdonságait. A találmány előnye, hogy teljes mértékben kikü­szöbölhető az ismert pollenkinyerési módszer hiá­nyosságai, miután a művelet termelékenysége a meg­tapadó felülettel arányosan növekedik és az így kinyert pollen termékenyítőképessége 16-25 %-kal magasabb a frissen vibrátorozott pollenénál. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás apanövények portokjából pollen kinyerésére, melynek során a begyűjtött portokokat mechani­kusan feltárjuk, azzal jellemezve, hogy a portokokat előnyösen szikkasztjuk, majd a feltárást örlőtar­­tályban, tompaszögű, életlen, forgatott verőkéssel végezzük, ily módon a viszonylag magas víztar­talmú portokokat is roncsolásmentesen pollentele­­nítjük, miközben a forgatott kés centrifugális ere­jével az örlőtartályban a könnyebb fajsúlyú pollent különválaszjuk a nehezebb fajsúlyú portokzuza­léktól. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a portok feltárására és a pollen gyűjtésére elektrosztatikus feltöltésére alkalmas örlőtartályt alkalmazunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy az örlőtar­tályt elektrosztatikusán - pl. dörzselektromossággal - feltöltjük, majd az örlőtartály falára és/vagy fedelére kiült pollent önmagában ismert módon pollentárolóba gyűjtjük, adott esetben tároljuk, majd beporzásra használjuk. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy pol­­len-injektorként hőre lágyuló műanyagalapú pipet­tát alkalmazunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom