186523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolin származékok előállítására

1 2 rét képező (XXIV) általános képle tü vegyüleket — a képletben A, R2, R3, R4 és Rs jelentése a fenti, R10 és R11 pedig egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1 -3 szénatomos alkilcsoportot jelent - és azok gyógyászatilag alkalmazható savaddiciós sóit úgy is előállíthatjuk, hogy a (XXV) általános képletű vegyü­­leteket - a képletben A, R2, R3, R4 és Rs jelentése a fenti, Hal pedig halogénatomot jelent - Rl0R11NH általános képletű vegyületekkel - a képletben R10 és R11 jelentése; a fenti - reagáltatjuk. „ A (XXV) általános képletű vegyületekben Hal pél­dául klóratomot jelenthet. A reakciót vizes közegben vagy megfelelő szerves oldószer, például toluol vagy metilén-diklorid jelenlétében hajthatjuk végre. A reak­ciót az elegy melegítésével gyorsíthatjuk vagy tehet­jük teljessé. Ha R1 "R11NH általános képletű reagens­ként aimetil-amint használunk fel, ezt a vegyületet magában a reakcióelegyben is kialakíthatjuk dimetil­­-formamidból, ebben az esetben oldószerként dimetil­­-formamidot is alkalmazhatunk. A Ha helyén klór­atomos tartalmazó (XXV) általános képletű kiindulá­si anyagokat például úgy állíthatjuk elő, hogy a meg­felelő karbonsavakat szobahőmérsékleten, szerves ol­dószer, például metilén-diklorid jelenlétében, katali­tikus mennyiségű dimetil-formamid felhasználása mel­lett oxalil-kloriddal reagáltatjuk. m) Az (I) általános képletű vegyületek szűkebb körét képező (XXVI) általános képletű vegyületeket — a képletben A, R , R3, R4, R5^ és R6 jelentése a fenti — és azok gyógyászatilag alkalmazható sav­addiciós sóit úgy is előállíthatjuk, hogy a (XXV1I1) ál­talános képletű vegyületeket — a képletben A, R2, R3, R4 és R5 jelentése a fenti - metanollal vagy eta­­nollal észterezzük. Az észterezést például úgy végezhetjük, hogy elő­ször a (XXVII) általános képletű karbonsavakat meg­felelő savhalogenidekkel, például tionil-kloriddal rea­gáltatjuk, majd a kapott terméket metanollal vagy etanollal kezeljük. A reakciót a kapott terméket me­tanollal vagy etanollal kezeljük. A reakciót szobahő­mérsékleten vagy melegítés közben egyaránt végre­hajthatjuk, n) Az (I) általános képletű vegyületek szűkebb kö­rét képező (XXVIII) általános képletű vegyületeket — a képletben A, R1, R2, R4 és R5 jelentése a fenti, azzal a feltétellel, hogy A csak ciklopropil-csoporttól eltérő jelentésű lehet — és azok gyógyászatilag alkal­mazható savaddiciós sóit úgy is előállíthatjuk, hogy a (XXIX) általános képletű vegyületeket — a képletben A, R1, R2, R4 és R3 jelentése azonos a (XXVIII) ál­talános képletű vegyületekkel kapcsolatban közöltek­­kel — savval reagáltatjuk. Savként például hidrogén-halogenideket, így sósa­vat, vagy trifluorecetsavat használhatunk fel. A só­savat vizes oldatban (például 1 móltól a telítési érté­kig terjedő koncentrációjú vizes formájában) vagy szerves oldószerrel, így etil-acetáttal készített oldat­ként egyaránt felhasználhatjuk. A szerves oldószer­rel készített savoldat koncentrációja például 2—6 mól lehet. A trifluor-ecetsavat tömény savként vagy 5-10 térfogat% vízzel hígítva használhatjuk fel. A reakciót rendszerint szobahőmérsékleten végezzük. o) Az (I) általános képletű vegyületek szűkebb kö­rét képező (XXX) általános képletű vegyületeket — a képletben A R1, R2, R4, R5 és R6 jelentése a fen­ti, azonban R csak hidroxil- vagy karboxil-szubszti­tuenst hordozó fenilcsoporttól eltérő jelentésű lehet — és azok gyógyászatilag alkalmazható savaddiciós só­it a találmány szerinti úgy is előállíthatjuk, hogy a (XXVIII) általános képletű vegyületeket savmeg­kötőszer jelenlétében R® Hal általános képletű vegyü­letekkel reagáltatjuk — a képletekben A, R1, R2, R4, R5 és R* jelentése azonos a (XXX) általános kép­lettel kapcsolatban közöltekkel, Hal pedig halogéna­tomot jelent. Az R6 Hal általános képletű reagensben Hal például jódatomot jelenthet. Savmegkötőszerekként például alkálifém-karbonátokat, így kálium-karbonátot alkal­mazhatunk. A reakciót rendszerint szerves oldószer, például valamely 1-3 szénatomos alkalnol, így etanol jelenlétében, szobahőmérsékleten vagy az elegy me­legítése közben hajtjuk végre. Ezzel az eljárással az Ry helyén hidrogénatomot tartalmazó kiindulási anyagokból a megfelelő dialkil-származékokat (R2 he­lyén alkilcsoportot tartalmazó végtermékeket) is elő­állíthatjuk. Az optikailag aktív (I) általános képletű vegyülete­ket és azok gyógyászatilag alkalmazható savaddiciós sóit a legalább egy aszimmetriacentrumot tartalmazó racém (1) általános képletű vegyületek rezolválásával különíthetjük el. Rezolválószerként például optikailag aktív borkő­savat, dibenzoil-borkősavat vagy di-(p-toluil)-borkő­­savat használhatunk fel. A reakciót megfelelő oldó­szer, például valamely 1—3 szénatomos alkanol,. így metanol vagy etanol jelenlétében végezzük, az alka­­nolhoz adott esetben segédoldószerként vizet, etil­­-acetát vagy dietil-étert is adhatunk. A találmány szerint előállított (I) általános képle­tű vegyületek és gyógyászatilag alkalmazható sav­addiciós sóik 5-hidroxi-triptamin-antagonista hatását a következő farmakológiai kísérletekkel mutattuk ki: 1. 5-Hiroxi-triptarrún-receptor-megkötő hatás vizs­gálata in vitro körülménye között a) Triciummal jelzett 5-hidroxi-triptámin (3H-5HT) megkötésének vizsgálata: Ebben a kísérletsorozatban a hatóanyagok és a centrális 5-Ht, receptor közötti affinitást vizsgáltuk (Molecular Pharmacology 16, 687 /1979/). A vizsgá­latokhoz patkányok agy szöveteiből elkülönített sy­­naptospmális preparátumot használtunk fel, és azt vizsgáltuk, hogy az adott hatóanyag mennyire képes a preparátum receptroaihoz kapcsolódó 3 H-5-Ht-t ki­szorítani. Az első kísérletsorozatban a hatóanyagokat 3 jug/ml koncentrációban vizsgáltuk, és azokat a ve­gyületeket tekintettük hatásosaknak, amelyek a speci­fikus kapcsolódást 30%-nál nagyobb mértékben gátol­ták. A hatásosaknak bizonyult vegyületeket abszo­lút hatáserősségük meghatározása céljából más kon­centrációkban is vizsgáltuk, és a hatáserősséget plJ0 egységekben (a specifikusan kötött 3H-5-HT 5-%-ának kiszorításához szükséges hatóanyag-koncentráció ti­­zes-alapú negatív logaritmusa) fejeztük ki. b) Triciummal jelzett spiroperidol (3 H-spiroperi­­dol) megkötésének vizsgálata: Ebben a kísérletsorozatban a hatóanyagok és a centrális 5-HTj receptor közötti affinitást vizsgáltuk (Molecular Pharmacology 16, 687 /1979/). A vizsgá­latokhoz patkányok agykérgéből elkülönített synap­­tosomális preparátumot használtunk fel, és azt vizs­gáltuk, hogy a hatóanyag mennyire képes a prepará­tum receptoraihoz kapcsolódó 3 H-spiroperidolt kiszo-5 186.523 S 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom