186523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolin származékok előállítására
1 2 metilamino-etil-tio)-kinolin-hidrokloridot kapunk. Hozam: 66%. 52. példa 3,9 g nátrium-hidrid (50 sűly%-os ásványolajos diszerzió) 50 ml dimetil-formamiddal készített 0-5 °C-os szuszpenziójához 6,87 g 3-(p-karboxi-fenil)-kinolin-2-tiont adunk. A hidrogénfejlődés megszűnése után az elegyhez 3,5 g 2-dimetilamino-etil-kJorid-hidrokloridot adunk, és az elegyet 16 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyet 300 ml jeges vízbe öntjük, szűrjük, és a szűrlctet 2 mólos sósavoldattal pH = 7-re semlegesítjük. A kapott elegyet szűrjük, és a szilárd anyagot 2 mólos metanolos hidrogén-klorid-olda than oldjuk 0 °C-on. Az oldószert lepároljuk, és a szilárd maradékot metanol és etil-acetát elegyéből kristályosítjuk. 246-247 °C-on olvadó 3 (p-karboxi-fenil)-2-(2-dimetilamino-etil tio)-kinolin-hidrokloridot kapunk. A kiindulási anyagként felhasznált kinolin származékot a következőképpen állítjuk elő: 2 ml 48 súly/térfogat%-os vizes hidrogén-bromid-oldathoz 0,26 g 3-(p-ciano-fenil)-kinolin-2-tiont adunk, és az elegyet 3 órán 140 °C-on tartjuk. Az elegyet szobahőmérsékletre hűtjük, és 20 ml jeges vízbe öntjük. A kapott elegyet szűrjük, és a szilárd anyagot 5 percig 20 ml forró etanollal elkeverjük. A szilárd anyagot kiszűrjük. 300 °C-nál magasabb hőmérsékleten oldvadó 3-(p-karboxi-fenil)-kinolin-2-tiont kapunk. Az utóbbi reakcióban kiindulás anyagként felhasznált ciano- vegytiletet a következőképpen állítjuk elő: 6,25 g 2-klór-3-(p-ciano-fenil)-kinolin (a 30. példa szerint kapott vegyület), 1,8 g tiokarbamid és 30 ml etanol elcgyét 2 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az oldatot szobahőmérsékletre hagyjuk hűlni, és a kivált szilárd anyagot kiszűrjük. Ezt az anyagot 100 ml 1 mólos nátrium-hidroxid-oldatban diszpergáljuk. A kapott elegyet 2 mólos sósavoldattal megsavanyítjuk, szűrjük, és a szilárd anyagot 5 percig 75 ml forró etanollal elkeverjük. A szilárd anyagot kiszűrjük. 284 -289 °C-on olvadó 3-(p-ciano-fenil)-kinolin 2- -tiont kapunk. 53 példa 0,7 g 3-(p-karboxi-fenil)-2-(2-dimetilamino-etil-tio) -kinolin 30 ml metilén-dikloriddal készített oldatához 2,35 ml oxalil-kloridot és egy csepp dime til-formami - dot adunk, és az elegyet 16 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az oldószert lepároljuk, a maradékot 5 ml dimetil-formamidban oldjuk, és az oldatot 4 órán át 150 °C,-on tartjuk. Az elegyet 50 ml jeges vízbe öntjük, a kapott oldatot telített, vizes káíium-karbonát-oldattal pH = 10-re lúgosítjuk, majd háromszor 20 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot 20 ml telitett, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. A maradékot 10 ml dietil-éterben oldjuk, és az oldathoz a csapadékkiválás befejeződéséig éteres hidrogén-kloríd-oldatot adunk. Az elegyet szűrjük, és a szilárd anyagot metanol és etil-acetát elegyéből kristályosítjuk. 199 201 °C-on olvadó 2-(2-dimetilamino-etil tio)-3-(p-dimeUl-karbamoil-fenil)-kinolin-hidrukloridot kapunk. Hozam: 74%. 54. példa 1.5 ml tioiiil-klorid 20 ml metanollal készített, 0 "f os oldatához 0,7 g 3-(p-karboxi-fenil)-2-(2-dimeti!iimino-eül-tio)-kiiiolint adunk. Az elegyet 16 órán 11 át szobahőmérsékleten keverjük, majd az oldószert lepároljuk. A szilárd maradékot metanol és etil-acetát elegyéből kristályosítjuk. 224—225 °C-on'olvadó 2- -(2-dimetilamino-etil-tio)-3-(p-metoxikarbonil-fenil)-kinolin-hidrokloridot kapunk. Hozam: 66%. 55. példa 2,37 g 3-feníl-kinolin-2-tion 100 ml dimetil-formamiddal készített oldatához szobahőmérsékleten 0,96 g nátrium-hidridet (50 súly%-os ásványolajos diszperzió) adunk. A hidrogénfejlődés befejeződése után az elegyhez 1,84 g 2-klórmetil-l -metil-piperidin-hidrokloridot adunk, és az elegyet 16 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet 750 ml vízbe öntjük, és kétszer 150 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot kétszer 50 ml vízzel mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. A maradékot 150 g bázikus alumínium-oxidon (Brockmann III. minőségű) adszorbens) kromatografáljuk, eluálószerként növekvő mennyiségű kloroformot tartalmazó petrolétert használunk. A 20 térf.% kloroformot tartalmazó petroléteres eluátumot bepároljuk. A maradékot 50 ml dietil-éterben oldjuk, és az oldathoz a csapadékkiválás befejeződéséig éteres hidrogén-klorid-oldatot adunk. A kivált szilárd anyagot leszűrjük és etanol és dietil-éter elegyéből kristályosítjuk. 198—200 °C-on olvadó 2-(l -metil-2-piperidil-metil-tio)-3-fenil-kinolin-hídrokloridot kapunk. 56. példa 8,5 ml 33 súly/térfogat%-os etanolos dimetil-amin-oldat és 1,1 ml jégecet elegyéhez 2,94 g 3-(p-fluor-fenil)-2-(2-oxo-propil-tio)-kinolin 120 ml vízmentes etanollal készített oldatát adjuk. Ezután az elegyhez 0,42 g nátrium-cianobórhidridet adunk, és az elegyet 2,0 g 3A típusú molekulaszita jelenlétében 96 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A molekulaszitát kiszűrjük, és az oldószert lepároljuk. A maradékhoz 25 ml 2 mólos sósavoldatot adunk, és az elegyet kétszer 20 ml etil-acetáttal meglúgosítjuk, majd háromszor 50 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az extraktumot 50 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. A maradékot 100 g bázikus alumínium-oxidon (Brockmann III. minőségű adszorbens) kromatografáljuk, eluálószerként növekvő mennyiségű etil-acetátot tartalmazó petrolétert használunk. A 10 térf.% etil-acetátot tartalmazó petroléteres eluátumot bepároljuk. A maradékot 25 ml dietil-éterben oldjuk, és az oldathoz a csapadékkiválás befejeződéséig éteres hidrogén-klorid-oldatot adunk. A szilárd anyagot kiszűrjük és etil-acetátból kristályosítjuk. 176—178 °C-on olvadó 2-(2-dimetil-amino-propil-tio) -3-(p-fluor-fenil)-kinolin-hidrokloridot kapunk. Hozam: 20%. A kiindulási anyagként felhasznált kinolin-származékot a következőképpen állítjuk elő: 1,0 g nátrium-hidrid (50 súly%-os ásványolajos diszperzió) 30 ml dimetil-formamiddal készített szuszpenziójához 0-5 °C-on, keverés közben, részletekben 5,05 g 3-(p-fluor-fenil)-kinolin-2-tiont adunk. A hidrogénfejlődés befejeződése után az elegyhez 1,83 g klóracetont adunk, és a reakcióelegyet 18 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyet 300 ml jeges vízbe öntjük, és háromszor 100 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot 75 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk. 186.52 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
