186516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élelmiszeripari termékekből, különösen szemesterményekből vett minták optikai minőségi vizsgálatára és berendezés az eljárás foganatosítására
186 516 2 palástja érinti az 1 zárólap fényforrást befogadó nyílásának kerületét és a 4 mintának a vizsgálat szempontjából értékes középső 4a tartományát határolja. Ez azt jelenti, hogy a 4 minta iekeskenyedő szélső 4b tartományát a 9 kúp már nem tartalmazza. Szabálytalan alakú 4 minták esetén az 1. ábra viszonyai a 4 minta legkeskenyebb méretére vonatkoznak, és ekkor a 9 kép alapgörbéje nem kör-, hanem például ellipszis vagy egyéb zárt görbe. A 7 fényforrás fényenergiájának döntő része az 1 zárólap síkjára merőleges irányban terjed. Ennek ellenére minden fényforrásnak van meghatározott szélességű sugárzási nyalábja, amelyen belül az intenzitáseloszlása a fényforrás iránykarakterisztikájától függ. Úgy találtuk, hogy a fentiekben értelmezett 9 kúp kúpszögének legalább 50°-osnak kell lennie ahhoz, hogy a sugárzási energia döntő része a 4 mintának a 4a tartományán, azaz a kiértékeléshez megfelelő, viszonylag állandó vastagságú és homogén középső részén hatoljon át. Ehhez a 7 fényforrás homlokfelületét viszonylag közel kell elhelyezni a 3 mintatartóhoz, és átmérőjét lényegesen kisebbre kell választani az 5 rekesz és a 8 fényérzékelő méreténél. Elliptikus alakú 4 minták vizsgálatához előnyös lehet elliptikus keresztmetszetű üvegszálkötegek alkalmazása is. A szélső 4b tartományt azért kell kizárni a vizsgálatból, mert ott a 4 minta héjának mérete a vastagsághoz képest megnövekedett, a 4 minta testanyaga már nem teljesen homogén és a ferdén beeső sugarakról a másodlagos reflexió veszélye nagy. Ezt a területet csak igen kis intenzitású fénynek szabad érnie. A vázolt elrendezésnél a 7 fényforrás fényenergiája döntő módon a 8 fényérzékelő felé halad a középső 4a tartományon keresztül, és még a kúposán széttartó nyalábok is az 50°-os zónán belül a 4 minta középső 4a tartományán keresztül érik el a 8 fényérzékelőt vagy az 5 rekesz falát. Ha most a 8 fényérzékelőt vizsgáljuk, akkor annak a 2 zárólapon kiképzett nyílásából egy képzeletbeli 10 kúpot húzhatunk a felső 1 zárólap hasonló nyílásához. A 8 fényérzékelő helyét és méretét úgy kell megválasztani, hogy a 10 kúp kúpszöge 20° és 40° közé essék. Emellett a méretválasztás mellett az 5 rekesz faláról visszavert sugarak nem tudják vagy csak nagyon gyöngítetten tudják elérni a 8 fényérzékelőt, viszont a 4a tartományon áthatolt sugarak döntő része a 8 fényérzékelőre esik. Most a 2. ábrára hivatkozunk, amelyen az egyszerűség kedvéért szintén csak egyetlen 4 mintához tartozó elemeket szemléltettünk. A 2. ábrán látható a berendezés házának 11 és 12 fala, amelyek a rajzon vázolt módon egymáshoz illeszkednek. A 11 és 12 falak egymáshoz csatlakozó részén négy-négy lépcsőből kiképzett vállrendszer van, amelyek közül a külső 13 vállak egymáshoz illeszkednek és a 11 és 12 falakat egymáshoz rögzítik. A legbelső 14 és 15 vállak az 1, illetve 2 zárólapokat rögzítik. A középső 16 és 17 vállak együttesen 18 vezető hornyot határoznak meg a 3 mintatartó részére, amely ebben könnyen, de észrevehető játék nélkül elcsúsztatható a rajz síkjára merőleges irányban. A találmány szerinti berendezés működése nagyon egyszerű. A 3 ?nintatartók 5 rekeszeibe egyegy 4 mintát helyezünk, majd a 3 mintatartót betoljik a 18 vezető horonyba. A rajzon nem vázolt ütköztető csap gondoskodik arról, hogy az összes 5 rekesz a hozzá tartozó 7 fényforráshoz és a 8 fényérzékelőhöz képest ütközéskor az 1. ábrán vázolt helyzetben legyen. Az összes 7 fényforrás egyidejű megvilágítása után mérhetjük az összes 8 fényérzékelő felületére jutó fényerő nagyságát. Ezt az értéket viszonyítjuk egy elalonmintákat tartalmazó hasonló korábbi méréshez, és a relatív fényerő-növekedés vagy csökkenés jellemző a 4 minták átlagos minőségére. Ezzel a módszerrel búza malomipari értéke, acélossága, rizs, kukorica minősége, továbbá tészták minősége mérhető. A 4 minták rovarfertőzöttségét a 8 fényérzékelők egyesített képének megfigyeléséből megállapíthatjuk, mert a rovar képe az egyesített üvegszáikötegek homloksíkján kirajzolódik. Ezt a vizsgálatot könnyíti megfelelő optikai nagyitószerkezet alkalmazása vagy elektronoptikai kiértékelés használata. A rovar fajtájától függően a megvilágítás fényereje és színspektruma változtatható. Az eddig végzett laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy a találmány szerint végzett mérések reprodukálhatók és egyeznek a gyakorlott szakemberek által ugyanezen 4 mintákra, de más módszerekkel végzett vizsgálatok eredményeivel. Bár a találmány szerinti eljárást csak néhány konkrét termény vizsgálata kapcsán ismertettük, szakember számára belátható, hogy egyéb terményekre és termékekre ugyanígy alkalmazható, ha az átvilágítás eredménye és a minőség között összefüggés van. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás élelmiszeripari termékekből, különösen szemes terményekből vett minták optikai minőségi vizsgálatára, amelynek során a vizsgálati mintákat azonos körülmények mellett átvilágítjuk, az átvilágító sugarakat felfogjuk és kiértékeljük, azzal jellemezve, hogy az egyes mintákat egy míntatartó egymástól elválasztott rekeszeibe helyezzük, a mintákat az egyes rekeszekhez rendelt egyedi irányított fényforrások fénysugaraival világítjuk át oly módon, hogy a fényforrásból kilépő, annak optikai tengelyéhez képest legalább 50°, legfeljebb 90° kúpszögü sugárnyaláb a mintának még a vizsgálat szempontjából jelentős középső tartományán halad keresztül, és az átvilágító fénysugaraknak a legalább 20°-os, legfeljebb 40°-os kúpszögü tartományon belülre eső részét egy-egy egyedi fényérzékelővel felfogjuk és a fényérzékelők jeleit közösen értékeljük ki. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy búza malomipari értékének vagy rizs, kukorica illetve hasonló termények minőségének meghatározására a fényérzékelők által felfogott fény együttes fényerősségét mérjük, és ezt etalon minőségű mintákból származtatott mért fényerősséggel hasonlítjuk össze. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
