186508. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a reagens a glikozilált hemoglobin-tartalom meghatározására a vércukorszint folyamatos kontrollja során
1 2 mány szerinti bontása érdekében, majd a hemolizált vért az ismert módon a szokásos oszlopra öntjük és a hemoglobinfrakciókat szétválasztjuk. A gyorsan átfutó (frakciót (HbAj) fotometrikusan meghatározzuk. Ha a vizsgálathoz a gyártó által megadott hemolizisreagens helyett a találmány szerinti reagenst használjuk, lényegében a szóban forgó gyártó előírásai szerint dolgozunk. 500 mg/dl vércukorérték alatt a találmány szerinti reagenst azonos térfogatú desztillált vízzel hígítjuk, és a gyártó által megadott mennyiségben a szintén adott térfogatú vérmintához adjuk. 500 mg/dl vércukorszint felett a szükséges hemohzisreagens felének megfelelő térfogatú hígítatlan találmány szerinti reagenst használunk, majd mintegy 10 perces állás után a megfelelő térfogatú desztillált vízzel hígítjuk. A glikozilált hemoglobin-tartalom meghatározásakor a megfelelő előírások szerint járunk el. A hemoglobin ertrocitákban lezajló glikozilálásának labilis aldimin-kőztitermékének találmány szerinti elbontásává a mért érték csak a glikozilált hemoglobin stabil ketoaminformájának mennyiségét adja vissza, amely mentes a rövid idejű hiperghkémiás ingadozásoktól és a vércukorszint átlagos értékének felel meg. Ezáltal a diabetikus beteg kontrollja és kezelése lényegesen » jobban és biztosabban végezhető, mint az eddig használt kromatográfiás-fotometrikus módszerrel. 186.508 A találmány szerinti eljárással zavarmentesen végezhetők étkezés utáni analízisek is. 5 A meghatározás-azonos eredménnyel végezhető el, ka Iizln és válin helyett hidroxilamint, alkilamint, anilint, piridoxamlnt vagy aminosavakat, illetve, ha sze-Sikarbaizd-hidroklorid helyett hidrazint vagy fenildrazint használunk, illetve ha digitonin helyett a lejtmembránok roncsolásához anionos nedvesítő *0 ízért, például alkil-fenol-poliglikolétert, így Triton 100-t használunk. 2. példa Ez a kísérlet a labilis aldiminforma kizárásának hatékonyságát mutatja a találmány szerinti reagens aJ- 1 g kalmazásakor. ' Négy diabetikus betegtől éhgyomorral vérmintát veszünk és meghatározzuk a glokozilált hemoglobin-tartalmat. Azonos vérmintát 2 órán keresztül 50 mmól/liter glükózzal inkubálunk 37 °C hőmérsékleten, majd megismételjük a mérést, ahol az a) kísérle- 20 tét közönséges hemohzisreagens (0,813 mmól digitonin/Uter)-foszfátpuffer (pH=6,6) keverékkel, a b) kísérletet találmány szerinti reagenssel végezzük az 1. példában leírt módon. A kapott glikozilált hemoglobin-tartalmaz az összehemoglobinra vonatkoztatva az alábbi táblázat tartalmazza. 25 Táblázat A glükóz-hemoglobin kiindulási értéke 6,73% 9,5% 11,1% 11,86% a) kísérlet glükóz-hemoglobulin 2 órás glikozilálás után a szokásos hemolizisreagenssel 8,75% 11,9% 14,3% 15,16% b) kísérlet glükóz-hemoglobin 2 órás glikozilálás után a találmány szerinti reagenssel 7,66% 10,5% 11,16% •11,81% A táblázatból látható, hogy a mesterséges hiperglikémia után mért magas glükóz-hemoglobin értékek 45 közel esnek a kiindulási értékekhez, mivel az intermedierként keletkező instabil aldiminformát a találmány szerint reagens segítségével leimináltuk. A különösen az alacsonyabb kiindulási értékeknél mért magasabb glükóz-hemoglobin értékek azt mutatják, hogy a gü- gQ kozilálás során az instabil aldiminforma egy része már ou a stabil ketoaminformává alakult. Szabadalmi igénypontok 55 1. Eljárás a glikozilált hemoglobin-tartalom meghatárosára a vércukorszint folyamatos kontrollja során az eritu citák hemolizise, a hemoglobinfrakciók kromatográfiás szétválasztása és kolorimetriás mérése útján,azzal jellemezve, hogy a hemolizis után a hemolizátumot egy primer»aminnal és egy hidrazin- 60 vegyülettel reagáltatjuk és az ily módon előkezelt hemolizátumot kromatográfiás oszlopon választjuk szét. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hemolizist egyidőben végezzük a primer aminos és hidrazinos reakcióval. 3. A 1. és 2. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy aminként hidroxil-amint, alkil-amint, anilint, pridoxamint vagy aminosavakat használunk. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy aminosavként lizint és/vagy valint használunk. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogyhidrazinvegyületkénthidrazint, fenil-hidrazint vagy szmikarbazidot használunk. 6. Reagens a 'glíkoÜzált hemoglobin meghatározásához azzal jellemezve, hogy a meghatározandó hemoglobin mennyiségére számolva 1,5-4- szeres feleslegű lizint és/vagy valint és 3-10-szeres fe-3
