186465. lajstromszámú szabadalom • Színergetikus hatású herbicid kompozíciók
3 186465 A találmány olyan szinergetikus hatású herbicid készítményekre vonatkozik, amelyek hatóanyagként az (I) képletű N’-(3~klór-4- -metil-fenil)-N,N-dimetil karbamidot és a (II) általános képletű 2,4-dinitro-fenol származékok egyikét - a (II) általános képletben Rí jelentése alkálifématom vagy az (a) illetve a (b) képletű csoport, Rí jelentése pedig hidrogénatom, vagy 1-4 ezénatomszámú alkilcsoporl - tartalmazzák a peszticidek szokásos vivő-, segéd- és egyéb adalékanyagai mellett. Ezek a kompozíciók előnyösen alkalmazhatók a növényi kultúrák, elósorban a kukorica gyomnövényeinek poszlemergens irtására. Közismert tény, hogy a monokultúrás Iparszerű Kukoricatermelési Rendszerben a gyomirtás kémiai eszközökkel történik. Kezdetben nagy sikerrel alkalmazták gyomirtás céljára a különböző klóramino-triazin hatóanyagú készítményeket. Évek során azonban e szerek hatására kialakultak és elszaporodtak a triazin-reziszlens (ellenálló) és a triazin-toleráns (tűró) gyomfajok. E gyomfajok elleni küzdelem számos problémát vet fel, mindenekelőtt sürgeti a szükséges herbicid rotáció kidolgozását és alkalmazását (Csala Gábor, Hartmann Ferenc: Az AmaranthuB retroflexus L. terjedésének vizsgálata a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát monokultúrás kukorica területein. Növényvédelem 1978. 1. sz.). A monokultúrás kukoricatermelés kezdetén a Panicum miliaceum (hajszálágú köles) és a Sorghum halepense (fenyércirok), később az Amaranthus retroflexus (szőrös disznóparéj) tömeges elterjedése volt megfigyelhető. A terjedőben levő gyomfajok veszélyességére jellemző, hogy pl. Magyarországon a vizsgált 60 ezer hektáros kukorica termőterület 80-90%-os gyomborítottságát teljes mértékben az Amaranthus retroflexus alkotta, amely több mint 30% termésveszteséget okozott. (A triazin-rezisztens szőrös disznóparéj elleni hatásos gyomirtás. Magyar Mezőgazdaság melléklete 1980. 30. sz.) A triazin-rezisztens Amaranthus spp. elterjedése az ország szinte valamennyi kukorica termőhelyén jelentős mértékben előretört, amelynek 1980- ban végzett országos felméréséről ad részletes tájékoztatást Solymosi Péter: Amaranthus gyomfajok infraspecifikus taxonómiai vizsgálata magyarországi kapás kultúrákban c. cikke (Növényvédelem XVII. évf. 7. sz., 1981.). A kukorica monokultúrában a rezisztens biotipus gyomirtása az ezideig használatos triazin herbicidekkel az irtás tökéletlensége miatt egyre költségesebb. Ezidó szerint a szakemberek egyik legfontosabb feladata a legkedvezőbben alkalmazható kombinációk skálájának bővítése, ennek érdekében az utóbbi években sokat tettek a hagyományos herbicideknek monokultúrában hatékonyabb kombinációkkal történő felváltása érdekében (Neururer, H.: Derzeitiger Stand der Unkrautbekämpfung in Mais. Der Pflanzenartz 32, 5 : 48-50., Neururer, H.: Tankmischungen in der Unkrautbekämpfung. Der Pflanzenartz 33, 1:2-4., Parocetti, J.V.: Herbicide resistance found in some weeds. Crops and Soils Magazine June/July., 9-10. 1978., Gimesi A.: A kukorica kémiai gyomirtására használható posztemergens herbicidek értékelése. Növényvédelem XV. évf. 12: 529-533. 1979.). Nevezett Bzerzők a posztemergensen alkalmazott herbicidek kiválasztását végezték. Kísérleteket folytattunk a kukorica triazin-rezisztens és -toleráns gyomjainak irtására alkalmas herbicidek felkutatáséra. Kiterjesztettük a vizsgálatot olyan vegyületek illetve vegyület kombinációk hatékonyságának meghatározására is, amelyeket ezideig kukorica kultúrában nem alkalmaztak. Azt tapasztaltuk, hogy az őszi búza gyomnövényei, pld. Caleopsis letrahil, Matricaria spp., Polygonum spp., Senecio vulgaris, Stellaria media és Alopecurus spp. ellen hatékony, helyettesített karbamid származékok közül az N’-(3- -klór-4-metil-fenil)N,N-dimetil-karbamid és az ugyancsak őszi búzában a ezéleslevelű gyomok, főleg keresztesvirágúak, pl. Sinapis arvensis, Raphanus raphanistrum ellen hatékony, helyettesített 2,4-dinitro-fenol-származékok meghatározott arányú szerkombinációja kiváló szelektív gyomirtó hatást fejt ki kukorica kultúrában a triazin-rezisztens gyomfajokra. A vizsgálat eredménye számunkra nem csak azért volt meglepő, mert az eddig más növényi kultúrákban alkalmazott gyomirtó hatású vegyületek alkalmasnak bizonyultak a kukorica triazin-rezisztens gyomfajainak irtására, hanem azért is, mert egyértelműen beigazolódott, hogy ezeknek a vegyüleleknek adott arányú kombinációja szinergizmust mutat. A felismerésből kiindulva célul tűztük ki, hogy meghatározzuk a N’-(3-klór-4-metil-fenil)-N,N-dimelil-karbamid és a különféle 2,4- dinitro-fenol-szármuzékoknuk, mint a találmány szerinti kompozíciók hatóanyagául szolgáló vegyüleleknek a kukorica szelektív gyomirtására alkalmas szinergista kombinációt, kimérjük a pontos arányokat és a hektáronkénti dózist. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a peszticid formálásnál alkalmazott vivő- és segédanyagok, továbbá az (I) képletű N’-(3-klór-4-metil-fenil)-N,N-dimetil-karbamid és a (II) általános képletű 2,4-dinitro-fenol-származékok - a (II) általános képiéiben Rj jelentése alkálifématom vagy az (a) illetve a (b) képletű csoportok egyike, Rs jelentése pedig hidrogénalom vagy 1-4 szénatomszámú alkilcsoport - valamelyikének felhasználásával olyan szinergetikus hatású herbicid kompozíciókat állíthatunk elő, amelyek alkalmasak kukorica kultúrában a triazinrezisztens illetve - toleráns gyomfajok elpusztítására. Ezekben a készítményekben a hatóanyagok összes mennyisége 5-85 sly% és az (I) képletű illetve a (II) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
