186452. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-acil-karbamidok-3-alkil-származékainak előállítására
3 186452 4 A találmány az (I) általános képletű 1- -acil-3-alkil-karbamidok előállítására vonatkozik. A képletben a szubsztituensek jelentése a következő: X adott esetben 1-4 halogénatommal helyettesített (1-5 szénatomos)-alkil-, adott esetben 1-4 (1-4 szénatomos)-alkoxi-csoporttal helyettesített fenil- vagy naftilcsoporl, fenil- vagy naftil-(l-4 szénatomosj-alkil-csoport, két fenil- vagy naftilcsoportlal helyettesített (1-4 szénatomos )-alkilc söpört vagy piridil-gyök; Rí és R2 jelentése azonos vagy különböző és 1-6 szénalomos alkil-, fenil- vagy naftil(1-4 szénatoino8)-alkil-csoport lehet vagy Rí és Rs együttesen a köztük lévő nitrogénatommal együtt morfolin-gyűrűt alkothat. Az l-acil-3-alkil-karbamidok körében számos, a gyakorlati életben használható termék található, (gy a fenti vegyületcsalád egyes képviselői antidiabetikus hatású gyógyszerek (pl. C.A. 54, 3197, (I960).,mások antikonvulzív hatásúak (pl. Ref. Zsur. Bioi. 1967, 7F 1735). Nem kevésbé lényeges az a tulajdonságuk, hogy intermedierként használhatók alifás izocianátok előállítására [Bér. 14, 2727 (1881 ) J. Az l-acil-3-alkil-, illetve az l-acil-3,3- -dialkil-karbamidok előállításának legáltalánosabb módszere az alkil-karbamidok acilezése savkloridokkal [pl. C.A. 54, 3197 (I960)], vagy acil-izocianátok reakciója primer vagy szekunder aminekkel [pl, Izvesztija Akad. Nauk SzSzSzR, szer. Khim. 1970, 617, Bér. 36, 3217 (1903)1. Ezeknek a technológiáknak hátránya a felhasznált savkloridok előállítási és felhasználási nehézségeiben rejlik. Célul tűztük ki olyan eljárás kidolgozását, mely a kényes savkloridok alkalmazását kiküszöböli. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy az (I) általános képletű vegyületeket elő lehet állítani kiváló hozammal két megoldással is, savkloridok alkalmazása nélkül. Az első eljárás szerint a (II) általános képletű karbonsavésztereket - ahol a képletben X jelentése a fentiekben megadott és R jelentése 1-4 Bzénatomos alkilcsoport - a (III) általános képletű alkil-karbamidokkal - ahol a képletben Rj és R2 jelentése a fentiekben megadott - reagáltatjuk nátrium-metilál vagy nátrium-etilét jelenlétében, 20- 140 °C hőmérsékleten. A második technológia szerint a (IV) általános képletű acil-karbamidokat - ahol X jelentése a fentiekben megadott- az (V) általános képletű anúnokkal - ahol Rí és Rj jelentése a fentiekben megadott - reagáltatjuk, 80-160 °C hőmérsékleten. Ezen új eljárások során a reakciókat oldószerek hozzáadása nélkül, vagy előnyösen alkoholokban hajthatjuk végre, de használhatunk alifás vagy aromás szénhidrogéneket is. Az l-acil-3-alkil-karbamidok ezen új készítésmódjai előnyösek, mert a korróziv és környezetszennyező módon készített savkloridokkal szemben karbonsavésztereket használnak fel kiindulási anyagként és a reakciók végig alkálikus rendszerben gyakorlatilag kvantitatív kitermeléssel mennek végbe. Az alábbiakban eljárásunkat gyakorlati példákkal mutatjuk be, anélkül, hogy az oltalmi kört ezekre a megoldásokra korlátoznánk. 1. példa 3 g fenil-ecetsav-metilésztert, 2 g 3,3- di-metil-karbamidot és 1,2 g nátrium-metilátot reagálhattunk 30 aC-on 2 órán át. A reakcióelegyet hideg vizes sósavval kezeltük és a kristályos Lerméket szűréssel izoláltuk. 3,9 g l-fonil-aceti]-3,3-dimetil-karbamidot nyertünk. Op.: 150-152 °C. 2. példa 2,7 g benzoesav-metilésztert, 2,5 g 3,3- -dielil-karbamidot és 1,4 g nátrium-metilálol reagálhattunk 30 °C-on 3 órán ál. A reakcióelegyet vizes sósavval kezeltük és a reakcióterméket szűréssel izoláltuk. 4 g 1-benzoil-3,3-dietil-karbamidot nyertünk. Op.: 85- 87 °C. 3. példa 2,7 g benzoesav-metilésztert, 2,9 g 1- -morfolino-karbamidot és 1,4 g nálriuin-metilátot 5 ml xilollal 2 órán ál 130 °C-on kevertünk. A reakcióelegyet benzollal hígítottuk, sósavval extraháltuk, majd vákuumban bepá- roltuk. 4,4 g l-benzoil-3-morfolino-karbarni- dot nyertünk. Op.: 130-132 °C. 4. példa 3 g difenil-ecetsav-metiléBztert, 1,5 g 3,3-dimetil-karbamidot és 1 g nálrium-metilátot 5 ml metanolban forraltunk 2 órán ét. A reakcióelegyet híg sósavba öntöttük és a kivált terméket etanolból átkristélyosílottuk. 1,9 g l-difenil-acetil-3,3-dimelil-karbamidol nyertünk. Op.: 183-185 *0. 5. példa 2,3 g 3,4,5-trimeloxi-benzoesav-melilésztert, 1,6 g 1-inorfolino-karbamidot és 0,8 g nátrium-inetilátol 5 ml xilollal kevertünk 130 °C-on 3 órán át. A reakcióelegyet benzollal hígítottuk, sósavval extraháltak és a nyert oldatot vákuumban bepároltuk és a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
