186449. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet ívkemencék elektródjainak emelőszerkezethez történő csatlakoztatására

7 ISC-I^O 8 reteszelőcsap a reteszelt helyzetéből a nyi­tott helyzetébe mozdul el. A csatlakoztatószerkezetre ható húzóerő tetszés szerinti módon mérhető, és kapcso­latba hozható a reteszelőszerkezettel. A találmány előnyös kiviteli alakjánál a függesztószerkezetnek olyan függesztőken­gyele van, amely a házon nyomórugókon át elmozdílhatóan támaszkodik. A nyomórugókkal a vezérlőegység működik együtt. Ennél a ki­vitelnél tehát a vezérlőegység letapogatja a rugók állapotát, ezzel érzékeli a csalla­­koztatószerkezetre ható húzóerőt, és ettől függően ad vezérlőparancsot a releszelószer­­kezetnek. A függesztószerkezetnek a rugófelfüg­gesztésű függesztókengyelével igen egyszerű szerkezeti kialakítást nyerünk, amely egyút­tal a csatlakoztatás során fellépő lökésszerű terheléseket is hatásosan felfogja, illetve csillapítja. Az elektród kapcsolóeleme számára egy­szerű bevezetőegységet képezhetünk ki, ha a bevezetóegység a ház tölcsérszerűen kialakí­tott részeként van kialakítva. Ez a tölcsér­­szerű és felfelé szűkülő bevezetóelem akár a házzal egyetlen darabból is készülhet. A tői­­csérszerű bevezetóelem belső vége a retesze­­lÓBzerkezet működtelóhengerét felfogó agy­hoz csatlakoztatható. Előnyös továbbá, ha a függesztőkengyel a házzal a bevetési iránnyal párhuzamos ten­gely körül elfordíthatóan van összekapcsolva. Ilyen esetben előnyös, ha (előnyösen vezé­relhető) ütköző határolja a függesztőken­gyelnek a házhoz képesti elfordíthatóságát. Ilyen kialakítás esetén a csatlakoztatószer­kezet arra is alkalmas, hogy közvetlenül az emelőszerkezet segítségével egy részben el­használt elektród alsó részéhez új aktív részt csavaros karmantyúval csatlakoztas­sunk. Olyan kivitel is lehetséges, amelynél a kapcsolóelem az elektróddal, annak tengelye körül elfordíthatóan van összekapcsolva. Ilyen esetben külön célszerű ha vezérelhető ütköző szolgál arra, hogy a kapcsolóelemnek az elektródhoz képesti elfordulását határolja. A találmány szerinti csatlakoztatószer­kezet fenti példakénti kiviteli alakjaival feleslegessé válnak olyan speciális szer­kezetek, amelyeket az ismert megoldásoknál használnak az aktív rész és a részben el­használt elektród alsó része közötti csatla­koztatáshoz. Végül célszerű, ha a kapcsolóelem az elektróddal csavaros karmantyún át van összekötve. Ilyen kialakítás esetén a kap­csolóelem és a csavaros karmantyú az elek­tródról - annak elhasználódása utón - leve­hető, és új elektródra szerelhető. A találmány szerinti csatlakoztatószer­kezet különösen alkalmas grafit és kombinált elektródok mozgatására, azoknak a kemence­­boltozat nyílásán át az elektród tartóba ki­illetve bevezetésére, valamint az ilyen elek­tródok utánállítására, továbbá új aktív rész­nek kombinált elektródok elhasznált aktív részéhez, illetve fémszárhoz való kapcsolásá­ra. A találmányt részletesebben a rajz alap­ján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti csatlakoz­tatószerkezet hosszmetszete a bevetési irányban, azaz függőleges síkban; a 2. ábra az 1. ábra szerinti megoldás 90°-kal elfordított hosszmetszete; a 3. ábra az 1. és 2. ábra szerinti meg­oldás keresztmetszete; a 4. ábrán az elektród kapcsolóeleme és kapcsolókarmantyúja függőleges metszetben látható. az 1-3. ábrákon a csatlakoztatószerkezet maga látható. Amint ezeken feltüntettük, a csallakoz­­tatószerkezetnek csőszerű 1 háza van. Az 1 házban helyzekedik el a csatlakoztatószer­kezet valamennyi lényeges eleme, így az 1 ház azokat védi az acélgyártás mostoha üzemviszonyai közben fellépő szennyeződé­sektől. A 1 ház alsó végén 2 bevezetőelem van hegesztéssel rögzítve, amelynek belső 2a felülete tölcsérszerűen fölfelé beszűkül, és ezáltal megvezetést biztosit az elektród alább ismertetésre kerülő kapcsolóeleme számára. A 2 bevezetőelem két 3 furattal van ellátva, amelyek közös 3a középvonala A középvonal­ra merőleges, amely utóbbi egyúttal a szer­kezet A bevetési irányát is jelöli. A 2 beve­zető elem és a 2a felület vezető egységet ké­pez. A 2 bevezetóelem felső végén 4 agy tá­maszkodik, amelyen pneumatikus vagy hid­raulikus 5 működtetőhenger van elrendezve. Az 5 műküdletőhenger 5a pereme az A kö­zépvonallal párhuzamos 4a oldalhoz van csavarozva, míg a 4 agynak az ezzel párhu­zamos másik 4b oldalán az 5 működtetőhenger járulékosan támaszkodik. Az 5 működtetóhengernek a 4 agyba történő bevezetése céljából az 1 házon la szerelönyílás van kialakítva. Az 5 működtetőhenger 5b dugattyúrúdjának vége 7 reteszelőcsappal 6 karon át van össze­kötve, amely az A középvonallal párhuzamos helyzetű. A 7 reteszelócsap az A középvonal­ra merőleges helyzetű és a 3 furatok 3a kö­zépvonalával egytengelyű. így tehát a 7 re­­toBzelôcsap a 3 furatokba bevezethető, és ebben a helyzetében a 3 furatok ágyazzák. A 7 reteszelőcsap könnyebb szerelhetősége vé­gett az 1 házon lb szerelönyílás van kiala­kítva. Az 5 működtető henger és 7 reteszelő csap reteszelő szerkezetet alkot. Az 5 működtetőhenger működtetéséhez, azaz a dugattyú és ezzel együtt az 5b du­gattyúrúd és a 7 reteszelőcsap ide-oda moz­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom