186440. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet belsőégésű motorok, főleg jármű-dieselmotorok füstölésének mérésére

r> 1 Dlvt'Hi ség és a korrigáló egység közé iktatott arányos jelképző egysége van, amelynek egyik bemenetére a nyomásmérővel és vonat­koztatási nyomás-beállító egységgel össze­kapcsolt, nyomáskorrekciós tényező-képző egység csatlakozik. A találmány szerinti füslölésinéró szer­kezettel a fenti intézkedéseknek köszönhe­tően az ismeri megoldások 20-80% közötti mé­rési hibája minimálisra csökkenthető, Fontos előnye továbbá, hogy az abszolút füstsűrű­­ség-érlékként tekinthető mérési eredmények reprodukálhatók, összevethetők, ezáltal a mérési körülményektől illetve feltételektől független, egységes követelményrendszer szerinti mérés biztosítható. A találmányt részletesebben a rajz alap­ján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás két példakénti kiviteli alakját tün­tettük fel. A rajzon: az 1. ábra a találmány szerinti berende­zés első kiviteli alakjának elvi kapcsolási vázlata; a 2. ábra a találmány szerinti füstölés­­mérő szerkezet második példakénti kiviteli alakjának elvi kapcsolási vázlata. Amint az 1. ábrán feltüntettük, a füstö­­lésmérö szerkezetnek önmagában ismert 1a mérőfejjel ellátott 1 hőmérsékletmérője, vala­mint 3* fényforrásból és 3* érzékelőből álló 3 fényelnyelésmérője van, amelyek a motor külön nem ábrázolt kipufogócsövével kapcso­latban lévő mérési A körzetébe nyúlnak. To­vábbá, a szerkezetnek önmagában ismert 12 kijelzőegysége van. A 3 fényelnyelésmérő és a 12 kijelzőegység közé ismert 4 opacitás­­niéró és arányos jelképző 5 egység van iktatva. Az 1 hőmérsékletmérő a vizsgált kipufogógáz pillanatnyi hőmérsékletét méri, a jelen esetben villamos úton és K® -ban. A 4 opacitásmérőnek az a rendeltetése, hogy a 3A fényforrás Oo fényének és a 3B érzékelő ál­tal érzékelt Oi fény különbségéből számítható fényelnyelésből a relatív fényelnyelést (N) (N = Oo-Oi/Oo.lOO) képezze százalékban. Az arényoB jelképző 5 egység önmagában ismert villamos műveleti áramkörökből áll, amelynek az a feladata, hogy a „Beer-Lambert” törvény alapján a relativ fónyelnyelésból (N) az érzékelt tér­fogat-koncentrációval arányos jelet (s') képezze. A találmány szerinti füstölésmérő szer­kezeteknek abszolút füstsűrÚ8ég-érlék-képző B egysége van, amelynek az 1 hőmérséklet­­mérő és a 12 ki jelzőegység közé iktatott hó­­mérsókletkorrekciós tényező-képző 6 egysége és korrigáló 11 egysége van. A korrigáló 11 egységnek az arányos jclképzö 5 egység száméra is van bemenete. A hőmérsékletkor­­rekciós tényező-képző - 6 egység vonatkoztatási hőmérséklet-beállitó 9 egységgel van kapcsolatban. A hőmérsékletkorrekciós tényező-képző 6 egység a valóságos pillanatnyi gázhöniér­­séklel (T-K® ) és a vonatkoztatási gázhőmér— séklet (To-K® ) hányadosával arányos villamos jelet (Ci) képez az általános gáztörvény szerint: Cl : T-K®./ To-K® A vonatkoztatási To hőmérsékletet a 9 egy­ség adja. A korrigáló 11 egységnek az a rendelte­tése, hogy az érzékelt koncentrációval ará­nyos relatív jel (s') és a korrekciós tényező (C) szorzatából az abszolút koncentrációval (S) arányos jelet, azaz abszolút fűstsűrűségi jellemzőt képez: 3 = S' x C. Felépítését tekintve önmagéban ismert műveleti áramköröket tartalmaz. A találmány szerinti füstölésmérő szer­kezet 1. ábra szerinti példakénti kiviteli alakjának működésmódja á következő: A mérési A körzetben a 3 fényelnyelés­­mérővel és a 4 opacitásmérővel a kipufogógáz relatív fényelnyelését (N) mérjük. Ezzel egy­idejűleg a kipufogógáznak mérjük a hőmér­sékletét (T) is az 1 hőmérsékletmérővel. Az arányos jelképző 5 egység által előállított fényelnyelési értéket (s') - amely érték az átvilágítási hossztól független - úgy korri­gáljuk, hogy a mért hőmérséklet (T) és a vonatkoztatási hőmérséklet (To) hányadosával (C) megszorozzuk a korrigáló 11 egységben, így a 12 kijelzóegységen a mindenkori való­ságos, To hőmérsékletre vonatkoztatott abszolút fűstsűrűségi jellemző (s) jelenik meg. A fenti felépítés mellett lehetősége van a korrekció közbenső elvégzésére is, például a 3a fényforrás fényének, vagy a 3» érzéke­lő érzékelt fényének folyamatos korrigálásá­val, vagy adott esetben a relativ fényelnye­lés (N) mértékének megfelelő korrekciójával. > A 2. ábrán az 1. ábra szerinti szerkezet továbbfejlesztett változatát szemléltetjük, amelynél a vizsgált kipufogógáz mindenkori nyomását is figyelembe vesszük. Ennél az abszolút füstsűrűség-képző B egységnek a hőmérsékletkorrekciós tényező-képző 6 egység és a korrigáló 11 egység közé iktatott arányos jelképző 10 egysége is van, amelynek egyik bemenetére 2 nyomásmérővel és vonatkoztatási nyoniss-beállitó 8 egységgel összekapcsolt, nyomáskorrekciós tényező-kópezö 7 egység csatlakozik. A 2 nyomásmérő a kipufogógáz pillanatnyi abszolút nyomását méri, (a jelen esetben villamos úton és Pa egységben). A 2 nyomásmérő ugyancsak u mérési A körzetben van elrendezve. A 7 egység a valóságos pillanatnyi abszolút gőznyomás (p-Pa) és a vonatkoztatási gáznyomás (po-Pa) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom