186418. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés zárt terek mikroklímájának optimalizálására
186418 6 A találmány szerinti eljárás és berendezés műszaki megoldásához jelentős előnyök fűződnek. Az eljárás előnye abban van, hogy a helyiségbe beépített sugárzó felület létrehozza a bent tartózkodó személy radiációs hőcseréjéi, a légtérbe bebocsálolt friss szellőző levegő pedig a személy konvektiv hőcseréjét, és mindkét funkciót ugyanaz a hűlőlevegő látja el. Mód van arra is, hogy a kétféle hőcsere arányát egymáshoz képest változtathassuk, éB így a helyiségben tartózkodó személyek számára optiralis mikroklímát állítsunk elő. Az eljárás megvalósítására irányuló berendezés legfőbb előnye, szerkezeti egyszerűsége és az ebből fakadó működési megbízhatósága. Az egyszerűség abból, a már említett lényből adódik, hogy a sugárzásos és a konvektiv hőcsere céljára ugyanazt a hűtőlevegőt használjuk föl. A mennyezet közelében elhelyezett sugárzó felület, valamint a hűtőlevegő kifúvó nyílásain át kilépő levegőmennyiség egymáshoz viszonyított szabályozásával kedvezően tudjuk befolyásolni a helyiségben tartózkodók hőegyensúlyát és a hőleadás módjának arányait. A helyiségbe juttatott hideg levegő nem éri közvetlenül a készülék alatt tartózkodót, hanem előbb a helyiség nagyobb hőmérsékletű - pl. a fal és ablak - felületein fölmelegedve nagyobb hőtartalommal és kisebb áramlási sebességgel éri el őket, mint amilyennel a készüléket elhagyta. A készülék műszaki előnye abban van, hogy egyesíti magában a sugárzásos és konvekciós hőleadás kedvező tulajdonságait, és mindezt egyetlen közeggel, a hűtött levegővel valósítja meg. A készülék csekély vastagsága szerkezeti és esztétikai szempontból egyaránt előnyös. A tapasztalat szerint hőérzetileg is kellemes körülményeket teremt, és így különösen munkahelyi alkalmazása hasznos, mert növekszik a dolgozók koncentráló képessége és munkateljesítménye. A találmányt kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismeretjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra: a készülék alaprajza, a 2. ábra: a készülék oldalnézete, a 3. ábra: az 1. ábrán bejelölt III—III» illetve IV-IV sík mentén vett metszet egy lehetséges alakja, a 4. ábra: ugyanezen sík mentén vett metszel egy másik lehetséges alakja, az 5. ábra: az 1-4. ábrákon bemutatott készülék axonometrikus képe, a 7. ábra: a 6. ábra szerinti kiviteli alak egy részlete metszetben. Az 1. ábrán föltüntetett' készülék lényegi része a 4 sugárzó felület, amely az 1 csatlakozó csonkban végződő 2 nyak útján kapcsolódik á 9 központi légcsatornába. A 2 nyak és az 1 csalkakozó csonk után találjuk a 6 átmeneti idomot, amelynek keresztmetsze5 te a 2 nyak irányában folytonosan növekszik. A 6 átmeneti időin belsejébe vannak beépítve a 3 terelő idomok. Ezek célszerűen egyszerű lapos szalagok, melyek a 9 központi légcsatorna felől érkező levegőt egyenletesen szétosztva irányítják át a 4 sugárzó felüleltel eltakart 5 készüléktérbe. Az egyenletes szétosztást szolgálja az is, ha a 3 terelő idomok az 1 csatlakozó csonk belsejében folytatódó 3a nyúlványokkal és az 5 készülék tér belsejében folytatódó 3b nyúlványokkal is el vannak látva. Az fi készülék térnek a 6 átmeneti idommal szemben levő végén helyezkedik el a 7 kifúvó nyílások sorozata. Az egymással szomszédos 7 kifúvó nyílások közölt - az 1. és 5. ábrán látható legegyszerűbb esetben egyegy függőleges helyzetű 8 terelő elem helyezkedik el. Nincs azonban akadálya annak sem, hogy a 8 terelő elemeknek a készülék 14 hossztengelyével bezárt szögéi változtatni lehessen, ami által a kilépő levegő iránya módosítható. A 6. és 7. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál ezzel szemben a 7a és 7b kifúvó nyílásokon ál történik a levegő kiáramlása. A 7a és 7b kifúvó nyílásokhoz a 8a közös szabályozó tag tartozik, melynek segítségével szabályozni lehel, hogy a levegő milyen arányban oszoljék meg a 7a és 7b kifúvó nyílások között. Az 1. ábrán bejelöltük a III—III., illetve a helyileg ugyanott elképzelhető IV-IV inetszősikot. Az ezeknek megfelelő 3. és 4. ábrán a készülék két lehetséges - egymástól eltérő - kiviteli alakját tüntettük fel. A 3. ábra értelmében nz 5 készüléklerel a 10 dobozszerkezet fogja körbe, és ehhez csatlakozik a 4 sugárzó felület, míg a 4. ábrán a készülék teherhordó részét a 11. panelváz alkotja. A 2., 3. és 7. ábrán bejelöltük a 12 hőszigetelő réteget, amely a készülék hatékonyságát javítja, az 1. és 5. ábrán pedig a 13 rögzítő nyílásokat, amelyek segítségével a készülék valamilyen szerkezeti elemhez, pl. födémhez, álmennyezethez slb. erősíthető. A tapasztalat szerint kedvező, ha a 6 átmeneti idom - az 1. és 2 ábra szerinti módon - szélességi és vastagsági méretéi egyaránt változtatja. A készüléknek a 12 hőszigetelő rétegtől mentes oldala néz a légtér felé, hogy az olt tartózkodóik) irányába fejthesse ki BUgárzó hűtő hatását. Az 1. és 4. ábra szerinti 7 kifúvó nyílások esetén a szabályozhalóságol csak a levegő nyomásának változtatásával érhetjük el, a 6. éB 7. ábra szerinti 7a és 7b kifúvó nyílások esetében azonban ezen kívül a 8a szabályozó taggal is. A hideg levegő pl. kondicionálóból érkezik, áthulad a készüléken, mujd a 7 vagy 7a és 7b kifúvó nyílásokon ál a hűlendő légtérbe kerül. A 12 hőszigetelő rétegnek köszönhetően a vízgőz kondenzáció elkerülhető a készülék kis hőmérséklete ellenére. A ké-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
