186415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csévélő hajtások szabályozására a terhelhetőség optimális kihasználásával
g 186415 10 értéket fenntartanánk, akkor ilyen gerjesztő mező és szögsebesség olyan nagy Ua kapocsfeszOltség alkalmazását lenné szükségessé (vagy generátor üzemben olyan nagy feszültséget hozna létre) amely meghaladná a 5 motorra megengedeti legnagyobb Uh feszültséget. Éppen ezért a 3. ábra szerinti esetben a Dt átmérőhöz lényegesen kisebb 0 fluxus tartozik. A 3. ábrán vázolt I. szakaszban a motorra kapcsolt U* 10 kapocsfeszüllség megegyezik a megengedett Um feszültséggel, az I áramerősség is állandó, az átmérő növekedéséhez tartozó növekvő nyomaték igényt a 0 fluxus növelésével érjük el. 15 Mihelyt a csévélő külső átmérője eléri azt a D» átmérő értéket, amelynél a tényleges v sebesség mellett a motorban indukált feszültség megegyezik az Um feszültséggel, az I. szakasz végetér, és már nincs lehetőség a 0 20 fluxus további növelésére, hanem a szabályozást az I áramerősség növelésével állandó fluxus és csökkenő kapocsfeszültség mellett oldjuk meg. Ez a szabályozás jellemző a II. szakaszra, amely lényegében megegyezik a 2. 25 ábrán külön is vázolt szabályozással. Egy adott csévélő berendezésnél a csévélési sebesség, valamint a csévélési átmérők széles határok között változhatnak, és előadódhat, hogy egy csévélési folyamat csak az I. sza- 30 kaszba, CBak a II. szakaszba vagy mind az I. és II. szakaszba beleesik. Az 1. ábrán vázolt 7 és 8 hajtásszabályozó egységek úgy vannak kiképezve, hogy a konkrét folyamatról szerzett adatok alapján automatikusan bizto- 35 sítják a 2. és 3. ábrán vázolt vezérlést, azaz a kritikus Da átmérő alatt az I. szakasznak, felette pedig a II. szakasznak megfelelően vezérlik az 5 és 6 motorokat. Megjegyezzük, hogy az 5 és 6 motorok ellentétes értelmű 40 szabályozást igényelnek, mert amikor az 1 lecsévélő átmérője csökken, a 4 felcsévélőé növekszik. A találmány egyik felismerése abban áll, hogy egy fenti szabályozású csévélési folya- 45 mai esetében, amikoris a csévélő átmérője egy minimális Dt átmérő és egy maximális D átmérő érték között változik, akkor meghatározta a teljes munkaciklusra vonatkoztatott áram effektiv értékét, amelynek négyzete 50 arányos a ciklus alatt a motort melegítő disszipációval. Ezt az alábbi összefüggések adják: I.íí'U* : P=, rm-mi i rwrw J 55 Dal — D»2 = DtJ ha 0 < Da < Dt (3) D*i = D»2 = D«; ha D» í. D. £ Do (4) D»i - Dm) Dm2 — Do» ha Do < Da (5) 60 Az összefüggésekben: 65 Ieff = a teljes munkaciklusra vonatkoztatott motoráram effektiv értéke Uh = a motor megengedett legnagyobb üzemi kapocsfeszültsége P = a húzóerő értéke Dt = a csévélő dobjának legkisebb átmérője Do ~ a munkaciklus alatt felvett legnagyobb csévélő étmérő vm = a lemez sebessége <*>m = a csévélő szögsebessége a motor legnagyobb fluxusánál és az Um kapocsfeszültségnél Dmi, Das, Da az összefüggésben definiált származtatott mennyiségek. A (2) összefüggés és a 3. ábra egybevetéséből látható, hogy a Da átmérő és az u, szögsebesség az I. és II. szakaszokat elválasztó értékek adott Vm sebesség mellett. Az (1) összefüggésben szereplő átmérő értékek a (3), (4) vagy (5) összefüggésekből adódnak. A (3) összefüggés arra az esetre vonatkozik, amelynél a teljes munkaciklus a II. szakaszba esik, a (4) összefüggésnél a munkaciklus során mind az I. és II. szakasz fellép, és az (5) összefüggésnél a munkaciklus csak az I. szakaszra esik. Ha az 1. ábra szerinti berendezést nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a munkaciklus kezdetekor, amikor a 2 lemez mozgása már megindult, de az üzemi értéket még nem érte el sebessége, a maximális Do átmérő már ismertté vált (a 9 csévélő számító egység révén), és a 11 terhelésszámitó egységnek minden adat a rendelkezésére áll, hogy a teljes munkaciklusra vonatkozó I»ff* mennyiséget kiszámítsa. A 11 terhelésszámitó egység részére a 13 sebességkorlátot számító egység diszkrét lépésekben egymás után egy-egy v sebesség értéket ad, és ebből a 11 terhelésszámító egység kiszámítja az letr1 mennyiség értékét az ( 1 )—(5) összefüggések alapján. A viszonyokat a 4. ábrán szemléltetjük. A berendezés a bekapcsolás után egyenletesen gyorsul és a 2 lemez v sebesség a 4. ábrán látható módon folyamatosan növekszik. A 13 sebességkorlátot számító egység a fiktív v, sebességek diszkrét sorozatát állítja elő, amelyek növekedési üteme nagyobb, mint a 2 lemez v sebességének növekedése. A 11 terhelésszámitó egység - mint említettük - minden v> sebességhez meghatározza a teljes munkaciklusra vonatkoztatott I^ff* mennyiséget, ami azzal a hódisszipációval arányos, amit a motor venne fel, ha a teljes munkaciklus során a lemez a v, sebességgel haladna. A 13 sebességkorlátot számító egység értesül az Ie/i* mennyiség minden v. sebességhez tartozó értékéről és ezt összehasonlítja egy olyan Iaon* mennyiséggel, amely a motor által még felvehető hőmennyiséggel arányos és az Ie/f* mennyiségek lépéseként növekvő sorozatát akkor állítja le, amikor a disszipált hőmennyiséget és a még felvehető 6
