186399. lajstromszámú szabadalom • Katalizátorkomponensek és katalizátorok olefinek polimerizációjára

5

1863)9

6

mint hordozóra felvitt halogénezett Ti-vegyület közötti mólarány 1 és 500 között, míg az említett halogénezett Ti-vegyület és a Mg-halogenidre felvitt elektrondonor vegyület közötti mólarány 0,1 és 50 között van.

Előnyös szilícium-vegyületek a következők : fenil-alkoxi-szilánok, például fenil-trietoxi- vagy trimetoxi-szilán, difenil-dimetoxi- és dietoxi-szilán, monoklór-fenil-dietoxi-szilán ; alkil-alkoxi-szilánok, például etil-trietoxi-szilán és etil-triizopropoxi-szilán.

További alkalmas vegyületekre példaként a következőket említjük meg: klór-trietoxi-szilán, vinil-trietoxi-szilán, butil-trietoxi-szilán, trifenil-monoetoxi-szilán és tetraoxi-szilánok, például tetrametoxi-szilán.

A szilícium-vegyületek in situ is előállíthatok oly módon, hogy például egy halogénezett szilícium-vegyületet — például SiCl4-ot — valamely magnézium- vagy alumínium-alkoholáttal vagy valamely alkohollal reagáltatunk.

A találmány szerinti katalizátorban a szilícium-vegyület a különböző katalizátor-alkotó komponensek közötti reakció szilárd termékében kombinált formában van jelen, és a mólarány a szilícium-vegyület és a halogénezett Ti-vegyület között nagyobb 0,05-nál, illetve előnyösen 0,1 és 5 között van.

Az Al-alkil-vegyületet képző a) komponens alumínium-alkil-vegyületeket tartalmaz, így például alumínium-trietil-, alumínium-triizobutil-vegyületeket.

A c) komponens ismert módszerekkel állítható elő. Ezen módszerek egyike abban áll, hogy a Mg-halogenidet együttesen összeőröljük a találmány szerinti elektrondonor vegyülettel, és az őrlést addig folytatjuk, amíg az őrölt termék röntgendiffrakciós színképe meg nem egyezik a Mg-dihalogenidnek a fentiekben már leirt színképével, majd a megőrölt terméket reagáltatjuk a Ti-vegyülettel. Ilyen típusú eljárást ismertetnek az 1 559 194. sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásban.

Hasonló eljárásokat ismertetnek a 4 107 413., a 4 107 414. és a 4 107 415. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban is.

Egy másik módszer abban áll, hogy egy magnézium-halogenid és egy alkohol adduktját aktív hidrogénatomokat nem tartalmazó elektrondonor vegyület jelenlétében reagáltatjuk egy titán-vegyülettel. Ezt a módszert a 868 682. sz. belga szabadalmi leírásban ismertetik.

Egy másik módszer szerint — amelynek ismertetése a 3 022 738. sz. NSZK-beli közrebocsátási iratban található meg — az alkohol és a Mg-díhalogenid adduktját folyékony formában reagáltatják a halogénezett Tivegyülettel és az elektrondonor vegyülettel.

További módszereket ismertetnek a 2 924 029. sz. NSZK-beli közrebocsátási iratban, a 4 220 554. és a 4 328 122. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban.

Egy további módszer abban áll, hogy a Mg-dihalogenidet, a halogénezett Ti-vegyületet és az elektrondonor vegyületet a Mg-dihalogenid aktiválódásáig együttesen összeőrlik, majd az őrölt termék szuszpenzióját kezelik. A szuszpenziót halogénezett szénhidrogén oldószerrel, például 1,2-diklór-etánnal, klór-benzollal, metilén-kloriddal vagy hexaklór-etánnal állítják elő. A kezelést 40 °C és a halogénezett szénhidrogén oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten végzik általában 1—4 órán át.

Egy további módszer szerint egy kevés hidroxilcsoportot (előnyösen 1 súlyszázaléknál kevesebb) tartalmazó, porózus hordozóanyagot — például Si02 vagy A1203 — impregnálnak a Mg-dihalogenid és egy alkohol folyékony addukjával, majd a hordozót az elektrondonor vegyületet feloldva tartalmazó, fölös mennyiségű TiCI4-dal kezelik. Ezt a kezelést például a 3 022 728. sz. NSZK-beli vagy a 868 682. sz. belga szabadalmi leírásban ismertetettek szerint végzik el.

A fenti módszerekkel előállított végtermék minden esetben tartalmaz egy Mg-dihalogenidet, méghozzá a fentiekben már ismertetett aktív formában.

Ismeretesek további módszerek is, amelyek aktív formájú Mg-dihalogenidek vagy olyan titántartalmú, Mg-dihalogenid hordozós komponensek kialakulásához vezetnek, amelyekben a dihalogenid aktív formában van jelen. E módszerek a következő reakciókon alapulnak :

— egy Grignard-reagens vagy egy MgR2 képletű vegyület (ahol R szénhidrogéncsoportot jelent) vagy az említett MgR2 képletű vegyület Al-trialkil-vegyületekkel alkotott komplexeinek reagáltatása halogénezőszerekkel, például A1X3 vagy AlRmXn képletű vegyülettel (ahol X jelentése halogénatom, R jelentése szénhidrogéncsoport, míg m+n=3), SiCl4-gyel vagy HSiCl3-mal;

— egy Grignard-reagens reagáltatása szilanollal vagy polisziloxánnal, vízzel vagy egy alkohollal, majd további reakció egy halogénezőszerrel vagy TiCl4-dal;

— Mg reagáltatása egy alkohollal és egy halogénhidrogén savval, vagy Mg reagáltatása egy szénhidrogén-halogeniddel és egy alkohollal ;

— MgO reagáltatása Cl2-ral vagy AlCl3-dal;

— MgX2.n H20 (ahol X jelentése halogénatom) reagáltatása halogénezőszerrel vagy TiCI4-dal ;

— Mg-mono- vagy dialkoholátok vagy Mg-karboxilátok reagáltatása halogénezőszerrel.

A Ti-halogenidek és Ti-dihalogenidek alatt különösen Ti-tetrahalogenideket, Ti-trihalogenideket és Ti-trihalogén-alkoholátokat értünk. Ezek közül előnyös vegyületek a következők: TiCl4, TiBr4 és 2,6-dimetil-fenoxi-triklór-titán.

A Ti-trihalogenidek ismert eljárások szerint állíthatók elő, például TiCI4 alumínium-vegyülettel, fémtar'almú szerves alumínium-vegyülettel vagy hidrogénnel való redukálásával.

A Ti-trihalogenidek esetében a katalizátor teljesítnényének javítása céljából előnyös lehet a titán — eset’eg részleges — oxidálása akár a c) komponens előállítása előtt, akár azt követően. Erre a célra halogéneket és jodidokat használhatunk fel.

Előnyös katalizátorok azok, amelyekben a c) komponenst magnézium-dikloridból, titán-tetrakloridból és maleinsav, pivalinsav és ftálsav észtereiből állítjuk elő, 'ovábbá azok a katalizátorok, amelyekben a b) komponens fenil- vagy etil-trietoxi-szilán vagy difenil-dimetoxi- vagy dietoxi-szilán, továbbá azok a katalizátorok, amelyekben az a) komponens valamely Al-trialkilízármazék, például trietil-alumínium vagy triizobutil- alumínium.

A c) komponens a következő szabadalmi leírásokban ismertetett módszerek szerint állítható elő: 1 559 194. sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás ; 868 682. sz. belga szabadalmi leírás; 2 924 029. sz. NSZK-beli közrebocsátási irat; 4 220 554. sz. és 4 328 122 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás; 3 022 738. sz. NSZK-beli közrebocsátási irat.

Ac) komponens szintén előnyösen állítható elő oly

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

4