186382. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az a /2,6-diklóramilino/-fenilecetsav sóinak, valamint az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
5 186382 6 vidszénláncú)alkil-szulfoxidok, mint pl. a dimetil-szulfoxidok, valamint a fentiekből álló oldószerelegyek. A kiindulási agyagok ismertek. A Illb általános képletű amint például valamilyen savaddíciós sója, így hidrogén-halogenidje, mint pl. hidrokloridja alakjában alkalmazhatjuk és valamilyen bázis, így pl. egy amin jelenlétében szabadíthatjuk fel a kiindulási anyagot. A jelen találmány szerinti eljárás során célszerűen olyan kiindulási anyagokat használunk, melyek különösen értékes termékekhez vezetnek. A helyileg alkalmazható gyógyszerkészítmények a gyógyászati szempontból felhasználható találmány szerinti vegyületeket a gyógyszertechnológiában szokásos adalékanyagokkal vagy segédanyagokkal együtt tartalmazzák. A hatóanyag napi adagja az életkortól, az egyén állapotától és az alkalmazás módjától is függ. Helyileg alkalmazható gyógyszerkészítményként elsősorban a krémek, kenőcsök, gélek, továbbá paszták, habok, tinktúrák és oldatok jönnek tekintetbe, ezek kb. 0,5% — kb. 5% hatóanyagot tartalmaznak. A krémek vagy tejek „olaj a vízben” típusú emulziók, melyek 50%-nál több vizet tartalmaznak. Olajos jellegű alapanyagként elsősorban zsíralkoholokat, így pl. lauril-, cetil- vagy sztearilalkoholt; zsírsavakat, mint pl. palmitin- vagy sztearinsavat; folyékony és szilárd viaszokat, mint pl. izopropil-mirisztátot, gyapjúviaszt vagy méhviaszt és/vagy szénhidrogéneket, mint pl. vazelint (petrolátumot) vagy paraffinolajat használunk. Emulgeálószerként az olyan felületaktív anyagok jönnek tekintetbe, melyek főleg hidrofil tulajdonságokkal rendelkeznek. Ilyenek a megfelelő nem ionos emulgeátorok, így a polialkoholok zsírsavakkal képezett észterei, vagy ezek etilén-oxiddal alkotott adduktumai, mint pl. a poliglicerin-zsírsavészterek vagy a polioxietilén-szorbitán -zsírsavészterek (Tween-féleségek), továbbá a polioxietilén-zsíralkoholéterek vagy -zsírsavészterek; vagy pedig a megfelelő ionos emulgeátorok, így a zsíralkohol-szulfátok alkálifémsói, mint pl. a nátrium-lauril-szulfát, a nátrium-cetil-szulfát vagy a nátrium-sztearil-szulfát, melyeket szokásosan egy zsíralkohol, mint pl. cetil-alkohol vagy sztearil-alkohol jelenlétében alkalmazunk. A vizes fázisban az adalékanyagok feladata pl. a krém kiszáradásának megakadályozása ; ilyenek például a polialkoholok, mint pl. a glicerin, a szorbit, a propilénglikol és/vagy a polietilénglikolok. A krémekhez még konzerválószereket és illatanyagokat stb. is adhatunk. A kenőcsök vagy tejek „víz az olajban” típusú emulziók, amelyek legfeljebb 70%, előnyösen azonban csak mintegy 20—50% vizet, vagy vizes fázist tartalmaznak. A zsírfázis elsősorban valamilyen szénhidrogén, mint pl. vazelin, paraffinolaj és/vagy kemény paraffin lehet. A vízmegkötő képesség növelése céljából a zsírfázis előnyösen még valamilyen alkalmas hidroxivegyületet, így pl. zsíralkoholokat, vagy ezek észtereit, mint pl. cetil-alkoholt vagy gyapjúviaszalkoholokat, illetve gyapjúviaszt tartalmaz. Emulgeátorként a megfelelő lipofil anyagok szolgálnak, ilyenek a szorbitán-zsírsavészterek (Span-féleségek), mint pl. a szorbitán-oleát, és/vagy a szorbitán-izosztearát. A vizes fázishoz kevert adalékanyagok többek között nedvességet megtartó szerek, így polialkoholok, mint pl. glicerin, propilénglikol, szorbit és/vagy polietilénglikol, továbbá konzerválószerek, illatanyagok stb. lehetnek. A mikroemulziók izotrop rendszerek, melyek alapja az alábbiakban következő négy komponensből áll ; víz ; valamilyen emulgeátor, így egy tenzid, mint pl. Eumulgin; valamilyen lipid, így egy nem poláros olaj, mint pl. a paraffinolaj ; valamilyen lipofil csoporttal rendelkező alkohol, mint pl. a 2-oktil-dodékánok A mikroemulzióhoz kívánt esetben más adalékanyagokat is keverhetünk. A zsíros kenőcsök vízmentesek és az alapanyaguk különösen szénhidrogéneket, így pl. paraffint, vazelint és/vagy folyékony paraffinokat, továbbá természetes vagy félszintetikus zsírokat, mint pl. kókuszzsírsav-trigliceridet, vagy előnyösen valamilyen keményített olajat, mint pl. a hidrogénezett földimogyoróolajat vagy hidrogénezett ricinusolajat, ezeken kívül még a glicerin részleges zsírsavésztereit, mint pl. a glicerin-monosztearátot és glicerin-disztearátot, valamint a kenőcsökkel kapcsolatban megemlített és a vízfelvevő képességet növelő zsíralkoholokat, emulgeátorokat és/vagy adalékanyagokat tartalmaz. A gélek között megkülönböztetünk vizes, vízmentes és vízben szegény géleket, ezek valamilyen duzzasztható, gélképző anyagból állnak. Elsősorban transzparens hidrogéleket használunk, ezek alapanyaga valamilyen szervetlen vagy szerves makromolekula. Gélképző tulajdonságokkal rendelkező nagy molekulasúlyú szervetlen komponensek főleg a víztartalmú szilikátok, így bizonyos alumínium-szilikátok, mint pl. a bentonit, magnézium-alumínium-szilikátok, mint pl. a Veegum, vagy kolloid kovasavak, mint pl. az Aerosil. Nagymolekulasúíyú szerves anyagként például természetes, félszintetikus vagy szintetikus makromolekulákat alkalmazunk. A természetes és a félszintetikus polimerek például a legkülönbözőbb szénhidrát alapegységekből álló poliszacharidok, illetve ezek származékai lehetnek. Ilyenek például a cellulóz- és keményítőféleségek és -származékok, továbbá a tragakanta, az arab mézga, az agaragar, a zselatin, az alginsav és sói, pl. a nátrium-alginát, rövidszénláncú alkilcellulózok, mint pl. a metil-cellulóz vagy az etil-cellulóz, a karboxi-(rövidszénláncú)alkil-cellulózok vagy a hidroxi-(rövidszénláncú)alkil-cellulózok, mint pl. a karboxi-met il-cellulóz vagy a hidroxi-etil-cellulóz. A szintetikus gélképző makromolekulák építőkövei (monomerjei) például megfelelően helyettesített, telítetlen alifás részt tartalmazó vegyületek, így pl. vinil-alkohol, vinil-pirrolidin, akrilsav vagy metakrilsav lehetnek. Az ilyen jellegű polimerekre példaként a polivinil-alkohol származékai, mint pl. a Polyviol, a polivinil-pirrolidin származékai, mint pl. a Kollidon, míg a poliakrilátok és a polimetakrilátok közül a Rohagit S vagy az Eudispert említhető. A gélekhez a szokásos adalékanyagokat, így konzerválószereket vagy illatanyagokat is adhatunk. A paszták olyan krémek, illetve kenőcsök, melyek szekrétumokat abszorbeáló porokat tartalmaznak : ilyenek pl. a titán-dioxid, vagy a cink-oxid, továbbá a talkum és/vagy az alumínium-szilikátok. Ezek feladata a nedvesség vagy a szekrétum megkötése. A habok például nyomásálló edényekből adagolhatok és ezek aeroszol alakú, folyékony, „olaj a vízben” típusú emulziók, amelyek hajtógázként halogénezett szénhidrogéneket, így klór-fluor-(rövidszénIáncú)alkánokat, mint pl. diklór-difluor-metánt és diklór-tetrafluor-etánt használunk. Olajos fázisként többek között szénhidrogéneket, mint pl. paraffinolajat,, zsíralkoholokat, mint pl. cetil-alkoholt, zsírsav-észtereket, mint pl. izopropil-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
