186379. lajstromszámú szabadalom • Új szulfonil-származékokat hatóanyagként tartalmazó levéltetűirtó készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására
13 186379 14 A reakcióelegyet vízfürdőn 30 percig melegítjük, utána lehűtjük és vízzel hígítjuk. A keletkező kristályos terméket leszívatással elkülönítjük, vízzel mossuk és szárítjuk. Ily módon 8,8 g kívánt terméket kapunk. A kapott anyagot etanolból átkristályosítjuk és így a termék olvadáspontja 261—263 °C. A következő vegyületeket hasonló módon állítjuk elő : 3-amino-4-fluor-benzo[d]izotiazol-1,1-dioxid, op. : 260 °C ; 3-amino-4-metil-benzo[d]izotiazol-l, 1-dioxid, op.: 265 °C; 3-amino-4-metoxi-benzo[d]izotiazol-1,1 -dioxid, op.: 270 °C; 3-amino-4-fenoxi-benzo[d]izotiazol-1,1 -dioxid, op.: 216 °C. Ugyanilyen termékeket kapunk akkor is, ha gázalakú ammóniát vezetünk keresztül szulfonil-klorid dioxános oldatán, vagy a szulfonil-kloridot és az ammóniát jeges vízben előbb egyesítjük, majd szobahőmérsékleten reagáltatjuk. 3-amino-4-metoxi-benzo[d]izotiazol-l, 1-dioxid és 3-amino-4-fenoxi-benzo[d]izotiazol-1,1 -dioxid vegyületeket úgy állíthatunk elő, hogy 3-amino-4-fluor-benzo[d]izotiazol-l,l-dioxidot metanollal, illetve fenollal reagáltatunk megfelelő bázis, például nátrium-alkoholát vagy nátrium-fenolát jelenlétében, közömbös szerves oldószerben, így acetonitrilben, visszafolyatás közben. 4. példa 3-(n-Butil-amino)-4-klór-benzo[d]izotiazol-1,1- -dioxid előállítása 2,17 g 3-amino-4-klór-benzo[d]izotiazol-l, 1-dioxid, amelyet a 3. példában leírt módon állítunk elő, és 2 ml n-butil-amin 15 ml dioxánnal készített oldatát körülbelül 2 óra hosszat forraljuk ammónia felszabadulása közben. Ezután az oldószert ledesztilláljuk, a maradékot vízzel elkeverjük, a keletkezett csapadékot leszívatással elkülönítjük, utána vízzel és petroléterrel mossuk, majd szárítjuk. Ily módon 2,4 g kívánt terméket kapunk. Op.: 136—138 °C. Hasonló módon állítjuk elő a következő vegyületeket is: 3-(2-klór-etil)-amino-4-klór-benzo[d]izotiazol-1,1- -dioxid, op.: 184-185 °C; 3-(l-hidroxi-2-butil)-amino-4-kIór-benzo[d]izotiazol-1,1-dioxid, op. : 149 °C; 5. példa 3-(3-Ciklohexil-ureido)-4-klór-benzo[d]izotiazol--1,1-dioxid előállítása 2,17 g 2. példa szerint előállított 3-amino-4-klór-benzo[d]izotiazol-l,l-dioxidot, 1,3 g ciklohexil-izocianátot és 0,3 ml trietil-amint 20 ml acetonitrilben visszafolyatás közben melegítünk 4 óra hosszat. Az átlátszó oldatot lehűtjük és a terméket kikristályosítjuk. Ily módon 2,1 g terméket kapunk. Op. : 192 °C (bomlik). Hasonló módon állítjuk elő a 3-(3-metil-ureido)-4- -klór-benzo[d]izotiazol-l,l-dioxidot is. Op. : 182 °C. 6. példa 3-Amino-4-klór-benzo[d]izotiazol-1,1-dioxid előállítása 4,72 g 3,4-diklór-benzo[d]izotiazol-l,l-dioxidot hozzáadunk 15 ml 25%-os ammónium-hidroxidhoz 15 ml jeges vízben. Az elegyet két óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük, a terméket leszívatással elkülönítjük és szárítjuk. Ily módon 4,20 g terméket kapunk. Op. : 260 °C. Hasonló módon járunk el, azonban ammónium-hidroxid helyett N,N-dimetil-hidrazint alkalmazunk. így 3-(N ',N ’-dimetil-hidrazino)-4-klór-benzo[d]izotiazol-1,1-dioxidot kapunk. Op. : 218 °C. 7. példa 2-Metil-3-imino-3-klór-benzo[d]izotiazolin-l,l-dioxid előállítása 7,1 g 2-ciano-3-klór-benzolszulfonil-kloridot hozzáadunk 9 ml metil-amin körülbelül 15 ml vízzel készített oldatához, amelyet 0 °C-ra hűtünk. Az elegyet 0—10 CC- on keverjük 1 óra hosszat, utána a kivált szjlárd anyagot leszívatással elkülönítjük, vízzel mossuk és levegőn szárítjuk. Ily módon 5,5 g terméket kapunk. Op. : 140— 142 °C. Hasonló módon állítjuk elő a következő vegyületeket is : 2-allil-3-imino-4-klór-benzo[d]izotiazolin-l, 1-dioxid, op.: 92,5—95 °C; 2-metil-3-imino-4-fluor-benzo[d]izotiazolin-1,1 -dioxid, op.: 142 °C; 2-allil-3-imino-4-fluor-benzo[d]izotiazolin-1,1-dioxid, op.: 101 °C; 2-metil-3-imino-4-metoxi-benzo[d]izotiazolin-1,1- -dioxid, op. : 138 °C és 2-etil-3-ímino-4-fluor-benzo[d]izotiazolin-1,1 -dioxid, op.: 110 °C. 8. példa 2-Metil-3-N-/4-(etoxi-fenil)-karbamoil/-imino-4-klór--benzo[d]izotiazolin-1,1 -dioxid előállítása 2,3 g 2-metil-3-imino-4-klór-benzo[d]izotiazolin-l,l-dioxidot feloldunk 15 ml acetonitrilben és 1,6 ml 4- -(etoxi-fenil)-izocianátot adunk az átlátszó oldathoz, majd a reakcióelegyet éjszakán át állni hagyjuk. Ezután az oldószert csökkentett nyomáson 30 °C-on lepároljuk és a maradékot éterben szuszpendáljuk. A kivált anyagot leszívatással elkülönítjük és ily módon 1,0 g terméket kapunk. Op. : 147—154 °C. A találmány szerinti készítmények elkészítését az alábbi példában mutatjuk be, ahol a hatóanyag (I) általános képletű vegyület, például 3-amino-4-klór-benzo[d]izotiazol-1,1-dioxid. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8