186345. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrooptikai célra használható társított rendszer előállítására

3 186345 4 A találmány alkalmazási területe A találmány nematikus, folyadékkristályos, kristály­folyadékos anyagok alkalmazására vonatkozik elektro­optikai berendezésekben, az átmérő vagy beeső fény modulációja céljából, különösen számok, jelek és képek visszaadására. Az ismert technikai megoldások jellegzetességei Ismeretes, hogy elektromos tér segítségével nematikus, folyadékkristályos anyagok előnyben részesített orientá­ciója megváltoztatható. Az orientációnak ez a megválto­zása felhasználható a fény modulálására különféle mó­don, különösen színes számok és jelek előállítására és képek visszaadására. Egy ismert eljárás azon alapul, hogy nematikus, fo­lyadékkristályos anyagokat, melyek dielektromos állan­dóinak anizotrópiája negatív, homoetróp módon orien­tálnak két olyan üveglemez között, amelyek transzpa­rens, elektromosan vezető réteggel vannak bevonva (N-réteg). Ha ezt a berendezést két keresztezett polari­zátor közé helyezik, akkor elektromos feszültség létesí­tése után az átmérő vagy visszavert fény színesen jelenik meg („DAP-hatás”) [(M. F. Schiekel, K. Fahrenschon: Applied Physics Letters 19, 391 (1971)]. Egy másik ismert eljárás alapja az, hogy egy nema­tikus folyadékot, amelyben a dielektromos állandók ani­zotrópiája pozitív, úgy orientálnak, hogy a molekulák hossztengelye átlagosan a körülvevő elektródokkal pár­huzamos irányban helyezkedik el (P-réteg). Ha ezt a P-réteget keresztezett polarizátorok között átlós állásba helyezik, és az elektródokra elektromos feszültséget ad­nak, akkor az átmenő vagy a visszavert fény színe a feszültség segítségével szabályozható („DP-hatás”) (H. Haschke, H. Schubert, F. Kuschel, F. Dingel, D. De­mus : német demokratikus köztársaságbeli WP 95 892 lajstromszámú szabadalmi leírás). Mindkét eljárás megköveteli két polarizátor alkalma­zását, és ennek következtében a beeső fény egy része elnyelődés következtében elvész. Különös technológiai nehézségek adódnak mindkét eljárás során annak követ­keztében, hogy a rétegvastagságoknak nagyon szoros határok között (kb. ± 1 pm) állandóknak kell lenniük. A megfigyelt interferenciaszínek ezen felül legtöbbnyire nagyon érzékenyek az alkalmazott feszültségre és hő­mérsékletre. Ezek a hátrányok egy jelenleg ismert eljárás segítsé­gével részben elkerülhetők. Ennek során olyan elektro­optikai cellák, melyek gyengén csavart (torzult) nema­tikus, illetve koleszterines rétegeket tartalmaznak, szol­gálnak a fény színmodulációjának céljára. E célból a lehető legmagasabb, pozitív dielektromos anizotrópiá­val bíró kristályos folyadékhoz alkalmas színezéket ad­nak nem-folyadékkristályos formában, vagy nematikus, szmektikus vagy koleszterines anyagot adnak hozzá. Keresztezett polarizátorok között ezek a cellák az át­menő vagy ráeső fényben színes fényt adnak, elektromos tér létesítésekor pedig az eredmény kioltás (P. Kuschel, D. Demus, G. Pelzl: német köztársaságbeli WP 116 116 lajstromszámú szabadalmi leírás). Jóllehet ezen eljárással erősen csökkenthető a kapott színnek a rétegvastagság­tól és feszültségtől való függése, továbbra is fennáll az a hátrány, mely két polarizációs szűrő alkalmazásából következik. Ismeretes továbbá olyan eljárás is, amely lehetővé teszi a színes fénymodulációt folyadékkristályos cella és egyetlen polarizátor alkalmazásával. Ennek az eljárás­nak a során, mely a „Gucst-host-hatáson” alapul [G. H. Heilmeier, L. A. Zanoni : Applied Physics Letters 13,91 (1968)], pozitív dikroizmussal bíró színezéket alkalmaz­nak , mely egy nematikus folyadékban oldva van. Ha ez a kristályfolyadékos elegy pozitív dielektromos anizotró­piát mutat, akkor ebből P-réteget állítanak elő. Ez a P- réteg polarizált fényben színesen jelenik meg, ha a be­épült színezékmolekulák átmeneti momentumának irá­nya egybeesik a fény rezgési irányával. Elektromos fe­szültség létesítése után változás figyelhető meg színestől gyengén színezettig vagy színtelenig. Vizuális okokból előnyösebb, ha a folyadékkristályos elegy dielektromos anizotrópiája negatív, és N-rétegbőI indulnak ki. Ez esetben ez a réteg feszültségmentes állapotban színtelen vagy gyengén színezett ; színessé válik azonban akkor, ha elektromos tér hatására egységesen megváltozik az orientációja. Azt a célt, hogy olyan elektrooptikai be­rendezést hozzanak létre, amelynek segítségével az elekt­romosan szabályozott területek (számok, betűk stb.) erősen színezettek legyenek, és elektromos tértől mentes környezetükből kontrasztosan kiemelkedjenek, ezzel az eljárással sem, vagy csak tökéletlenül lehet elérni. Ez an­nak a következménye, hogy az eddig ismert, építőelem­ként alkalmas, negatív anizotrópiával bíró nematikus folyadékok túlságosan magas (10 V vagy ennél több) üzemfeszültségeket igényelnek. A fény színes modulációjának célját szolgáló, ismert eljárások további hátránya abban áll, hogy az alkalma­zott színezékek a nematikus folyadékban gyakorta rosz­­szul oldódnak. Ezekben az esetekben csak gyenge szín­kontraszt érhető el. Ezenkívül fennáll az a veszély, hogy a színezék alacsony üzemi hőmérsékleten kikristályoso­dik, továbbá az eddig alkalmazott színezékek szín tartása nem kielégítő, ezért az üzemelési idő előrehaladásával a színkontrasztok csökkennek. A találmány célja A találmány célja : elektrooptikai berendezések az át­menő vagy beeső fény modulálásának, továbbá számok, jelek és képek visszaadásának céljára, melyek kis üzem­feszültségekkel és alacsony üzemelési hőmérsékleteken is erős színkontrasztokat eredményeznek. A találmány lényegének a kifejtése A találmány feladata olyan új, nematikus, folyadék­­kristályos anyagok alkalmazása, melyek kémiai és hő­stabilitása nagy, saját színük erős, a látható színkép­területen kifejezett dikroizmussal bírnak, továbbá zava­­rosodási pontjuk kielégítően magas, elegendően ala­csony olvadáshőmérsékletek mellett, és színtartásuk kedvező. Úgy találtuk, hogy az I és II általános képletű nema­tikus folyadékkristályos anyagok, ahol R, jelentése CnH2n | ,0 - vagy C„H2n+1—, ha n jelen­tése 1—10; R2 jelentése CnH2n+1—, ha n jelentése 2—10; R3 jelentése CnH2n+i“ vagy CnH2n+10—, ha n jelen­tése 1—10; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom