186337. lajstromszámú szabadalom • Forgásszimmetrikus biztonsági tartály, főleg atomerőművekhez
3 18o337 4 A találmány tárgya forgásszimmetrikus biztonsági tartály, amely főleg atomerőműveknél alkalmazható. Mint ismeretes, a biztonsági tartályok rendkívül nagy igénybevételnek kitett építmények. Ezek az igénybevételek a biztonsági tartályt belülről és/vagy kívülről terhe- 5 lik, a terhelés történhet a teljes felületen, vagy meghatározott helyeken, továbbá az igénybevételek lehetnek hosszú időtartamúak, vagy rövid lefolyásúak. Ennélfogva a biztonsági tartályokkal szembeni követelmények (például a környezet védelme az atomerőmű esetleges meghibásodása esetén, vagy a berendezés védelme a külső behatásokkal szemben) igen sokrétűek, ugyanis a biztonsági tartálynak nagy szilárdságúnak, valamint a radioaktivitással, illetőleg más sugárzással szemben kellő védelmet nyújtónak kell lennie. Ismeretesek olyan biztonsági tartályok, amelyek több, egymástól függetlenül működő részegységből állnak, ahol a külső tartály általában előfeszített, vagy nem előfeszített betonból készül és a külső terheléseket veszi fel, valamint közbenső acélból készült tartály veszi fel 20 a belső terheléseket, továbbá járulékos belső védelmi célú építménye van, amely a közbenső acéltartályt védi a helyi meghibásodásoktól. A fenti megoldás jellegzetessége, hogy az acéltartály tömítetlenségei miatt a külső és a közbenső tartály közötti térben óhatatlanul szivárgások léphetnek fel. Hiányossága továbbá, hogy létesítése rendkívül nagy ráfordítást igényel. Ismeretesek továbbá egyfalas biztonsági tartályok is, amelyeket többnyire előfeszített betonból készítenek. Ennek a szerkezetnek funkcionális hiányossága, hogy a helyi meghibásodások esetén a belső lemezköpenyen tömítetlenségek lépnek fel. A fentieken túlmenően atomerőművekben hermetikusan lezárt terek határolására alkalmaznak olyan előfeszített, lemezzel erősített szerkezeteket is, amelyeknél a biztonsági tartályok — legalábbis a fentebb ismertetett megoldások — nem alkalmazhatók. Ennek oka az, hogy a speciális igénybevételek következtében az építményben óhatatlanul repedések képződnek, aminek következté- - 0 ben ezek a szerkezetek a sugárvédelemmel szemben nem védenek kielégítően. További hiányosságként megemlíthető, hogy a belső, illetőleg külső lemez helyi meghibásodása esetén nem csupán a tömítettség, hanem a terhelhetőség is lényegesen leromlik. A találmánnyal célunk az ismert megoldások fent említett hiányosságainak kiküszöbölése, azaz olyan biztonsági tartály létrehozása, amely iparosított módon és gazdaságosan építhető, lényegesen rövidebb építésidőt igényel csökkentett ráfordítás mellett, ugyanakkor az atomerőművekben meglévő üzemi körülményeknek messzemenően eleget tevő biztonsági tartályt nyújt, amelynél a többfalas szerkezet előnyei egyfalas építési módban érvényesíthetők. A találmánnyal megoldandó feladat ennek megfele- iS lően olyan nem előfeszített, egyfalas forgásszimmetrikus biztonsági tartály kifejlesztése, amelynek falszerkezete több rétegből áll. A kitűzött feladatot a találmány szerint olyan forgásszimmetrikus biztonsági tartállyal oldottuk meg, amely- < 0 nek nem előfeszített falazata kettőnél több, egymást körülvevő rétegből áll, ezek a rétegek acéllemezből, vagy rúdszerű elemekből vannak kialakítva, továbbá a rétegek egymáshoz a közöttük lévő tereket kitöltő anyaggal, előnyösen betonnal vannak rögzítve. A szerkezet jobb együttdolgozása érdekében célszerű legalább a külső és belső réteget horgonyzóelemekkel ellátni. A külső és belső réteg gyűrűalakú húzóelemmel is felszerelhető. Ez a gyűrűalakú húzóelem a rétegek között járulékos réteget is képezhet. Célszerű, ha a belső réteg mellett a külső réteg is gáztömör kivitelű. A külső és belső rétegek közötti terekben olyan egységek rendezhetők el, amelyek gáz, illetve folyékony 0 közeget vezérlő és szabályzottan elvezető szerkezetekként vannak kialakítva. A rétegek közötti terekben elrendezett anyag lehet természetesen különböző anyagok keveréke is. A találmány szerinti megoldás legfontosabb előnye, 5 hogy a biztonsági tartály lemezekkel megerősített építési módja atomerőművekben sokoldalú előnyökkel jár az ismert monolitikus építésmódhoz képest. Ezek nevezetesen a rövidebb építésidő, az építési folyamatok leegyszerűsödése, az építési anyagráfordítás csökkenése, valamint a munka termelékenységének jelentős növelése. A szekciók gyártósoron történő előregyártása igen magas fokú iparosított előregyártást tesz lehetővé, a szerelő jellegű helyszíni munkálatok optimálist megközelítő építési technológiát biztosítanak az építéshez és szere- 25 léshez. A többrétegű falazatból funkcionális előnyök is származnak. Ezek közül legfontosabb az a lehetőség, hogy a belső palást mellett további acéllemez-réteg hermetikusan van kialakítva, ezáltal a teljes építmény tömítettsége : 0 lényegesen nagyobb és így a belső réteg szivárgása esetén a falazat egésze még gáztömören zár. A belső lemezköpeny és a járulékos hermetikusan záró réteg között elrendezhetők olyan egységek, amelyek a gáz és folyadék közeg vezérlésére és szabályzóit elvezetésére szol- 75 gálnak. Ezáltal a találmány szerinti megoldás hasonló funkcionális előnyökkel rendelkezik, mint a többfalas építési mód. A találmány szerinti megoldás külön előnye azonban, hogy a belülről és/vagy kívülről ható valamennyi igénybevételt az összes réteg viseli, amiből következik, hogy az anyagráfordítás jelentősen csökkenthető. További előny, hogy a falazat belsején elhelyezkedő acélból készült rétegek a szélektől olyan távközzel helyezkednek el, hogy azok helyenként nem károsodhatnak rendkívül nagy helyi igénybevételek esetén sem. ^5 Ilyen esetben tehát a falazat terhelhetősége legfeljebb elenyésző mértékben csökken, ami az egész szerkezetet tekintve elhanyagolható. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás néhány példa-1 0 kénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti biztonsági tartály keresztmetszete ; a 2. ábra a találmány szerinti tartály falazatának metszete, viszonylag nagyobb léptékben ; a 3. ábrán a találmány szerinti tartályfalazat további példakénti kiviteli alakjának metszete látható. Amint az 1. és 2. ábrán látható, a találmány szerinti biztonsági 1 tartálynak acéllemezből készült belső 2 rétege és külső 3 rétege van, amelyek között közbenső 4 és 5 rétegek helyezkednek el. A 2, 3, 4 és 5 rétegeket egymással a rétegek közötti terekbe töltött 8 kitöltő anyag köti össze, amely a jelen esetben beton. A jelen esetben a belső 2 réteg és a külső 3 réteg 7 horgonyzó(.5 elemekkel van ellátva. 3
